Ali Nazmi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szilas (vitalap | szerkesztései) 2020. július 27., 07:43-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Szovjet költők kategória hozzáadva (a HotCattel))
Ali Nazmi
Élete
Születési névAli Nazmi Memmedzade
Született1878
Sarov
Elhunyt1946. január 1. (67-68 évesen)
Baku
SírhelyBecsület temető (Fəxri Xiyaban)
Nemzetiségazerbajdzsáni
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers
szatíra
novella
Irodalmi irányzatrealizmus
Első műveA faluba induló
Hatottak ráMirza Alakbar Sabir
 Ali Nazmi

Ali Nazmi (Əli Nəzmi, Ali Nazmi Memmedzade; Sarov. 1878. – Baku, 1946. január 1.) azerbajdzsáni költő, irodalomkritikus, műfordító. A 20. századi azerbajdzsáni realizmus képviselője, Mirza Alakbar Sabir utódja. William Shakespeare Lear király című drámájának első fordítója azeri nyelven.

Munkássága

A Molla Nəsrəddin magazin

Az első, A faluba induló költeményét 1904-ben tették közzé a Şәrqirus újságban. 1926 és 1931 között a Molla Nəsrəddin magazin titkára volt. Verseiben és szatíráiban a családi élet kereteit túllépve foglalkozott korának sürgetőbb problémáival, társadalmi eseményeivel, a társadalom változásaival, szembeszállt a gyarmatosítással és terjesztette a szabadság gondolatát.

A második világháború alatt több szatírát írt (Hitler uniója az ördöggel, A farkas tiltakozása Isten ellen, A hazám). Az azerbajdzsáni nyelv tisztaságára törekedett a pántörök ideológia és a pániszlámisták ellen. A halála után a művei közül többször jelentettek meg válogatást 1950-ben, 1959-ben és 1979-ben.

Művei

  • Sijimqulunamə (Baku, 1927)
  • Bəlkə bu yaxşı oldu (Baku, 1930) Talán jó volt (versek)
  • Üç məşədi (Baku, 1935) Három fáklya
  • Satira mərmiləri (Baku, 1945) Szatíra kagyló
  • Seçilmiş şerlər (Baku, 1950) Válogatott versek
  • Seçilmiş əsərləri (Baku, 1959) Kiválasztott művek
  • Əerlər (Baku, 1963) Versek
  • Seçilmiş şerlər, felyetonlar, məqalələr (Baku, 1979) Válogatott versek, cikkek

Emlékezete

  • A Becsület temetőben (Fəxri Xiyaban) helyezték végső nyugalomra Bakuban.[1]
  • Bakuban utcát neveztek el róla (Əli Nəzmi küçəsi).[2]

Jegyzetek

  1. Híres azeriek és Azerbajdzsánhoz köthető külföldiek temetkezési helye, itt található több elnök, tudós és művész sírja is.
  2. Térkép és műholdkép

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ali Nazmi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

További információk