Aleksander Kotsis
| Aleksander Kotsis | |
 | |
| Önarckép (1870) | |
| Született | 1836. május 30.[1][2] Krakkó |
| Elhunyt | 1877. augusztus 7. (41 évesen)[3][4][5][1][2] Podgórze, Kraków |
| Állampolgársága |
|
| Foglalkozása | festőművész |
| Iskolái | Krakkói Képzőművészeti Akadémia |
| Sírhelye | Podgórze Old Cemetery |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aleksander Kotsis témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Aleksander Kotsis (Krakkó, 1836. május 30. – Krakkó, 1877. augusztus 7. lengyel festő. Tájképeket, portrékat és hétköznapi jeleneteket alkotott romantikus és realista stílusban. Festményeinek nagy része kis méretű.
Élete[szerkesztés]
Krakkó mellett nőtt fel, ahol családjának volt egy kis földbirtoka. 1846-ban költöztek Krakkóba, hogy kereskedést nyissanak. 1850-ben kezdte meg a tanulmányait a Krakkói Képzőművészeti Akadémián Wojciech Stattlernél és Władysław Łuszczkiewicznél. Édesapja nem támogatta a tanulmányait, így folytatnia kellett a boltjukban a munkát, ezért csak időszakosan tudott a festészettel foglalkozni.[6]
1857-ben kezdett kiállítani a Krakkói Képzőművészeti Baráti Társasággal.[7] Végül eladott néhány festményt, és Stattler segítségével ösztöndíjat kapott a Vallás- és Oktatási Minisztériumtól, ami lehetővé tette számára, hogy beiratkozzon a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára, ahol többek között Ferdinand Georg Waldmüllernél tanult.[6]
1862-ben visszatért Krakkóba, és csatlakozott egy hazafias csoporthoz, amely a szobrászművész, Parys Filippi műtermében találkozott, találkozási helyük az Assisi Szent Ferenc-templomban volt. Bár ez a csoport bekapcsolódott a januári felkelésbe, Kotsis az évek nagy részét 1862 és 1864 között templomi falfestmények festésével töltötte.[6]
Miután 1866-ban újabb ösztöndíjat kapott, Varsóba, majd 1867-ben Párizsba és Brüsszelbe költözött. Amikor hazatért, műtermet alapított, és folyamatosan dolgozott, a nyarait plein air festészettel töltötte a Tátrában. Emellett széleskörű kiállításokon vett részt Lengyelországban és Észak-Európában. 1870 után gyakran utazott, és 1871 és 1875 között elsősorban Münchenben élt, ahol gyakran állított ki a Müncheni Művészeti Egyesületnél.[6]
Barátaival, Antoni Kozakiewiczcel és Franz Streitt-tel megosztott egy műtermet, és festői kirándulásokra indult velük a bajor Alpokba.
Képgaléria[szerkesztés]
-
Az anya halála (1868) -
Temetés és esküvő (1864 körül) -
Kirándulás a Tátrába (1873) -
Öregasszony rózsafüzérrel (1860 körül) -
Jozefina Geppert művésznő portréja (1870)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Internetowy Polski Słownik Biograficzny (lengyel nyelven)
- ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ 2017. augusztus 23., https://rkd.nl/explore/artists/46104
- ↑ Alexandre Kotsis (holland nyelven)
- ↑ Alexandre Kotsis (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
- ↑ a b c d Brief biography and appreciation by Ewa Micke-Broniarek @ Culture.pl.
- ↑ Aleksander Kotsis — a tragic painter connecting Romanticism with Realism. ampoleagle.com . (Hozzáférés: 2017. április 6.)
_house,_18_Kalwaryjska_street,_Podg%C3%B3rze,_Krak%C3%B3w,_Poland.jpg)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Aleksander Kotsis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Jerzy Zanoziński, Aleksander Kotsis, 1836-1877: życie i dzieło, Warsaw, State Publishing Institute (PIW), 1953
- Életrajz Culture.pl (lengyelül)
További információk[szerkesztés]
- Aleksander Kotsis festményei (lengyelül)
- Kotsis további munkái Arcadja Auctions (angolul)
