Alagoas
Alagoas | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Brazília | ||
Székhely | Maceió | ||
Alapítás éve | 1889 | ||
Polgármester | Renan Filho | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3 322 820 fő (2018)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 246 m | ||
Terület | 27 767 km² | ||
Időzóna |
| ||
Elhelyezkedése | |||
d. sz. 9° 39′, ny. h. 36° 41′Koordináták: d. sz. 9° 39′, ny. h. 36° 41′ | |||
Alagoas weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Alagoas témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alagoas állam Brazíliában. Pernambuco és Sergipe között helyezkedik el, Bahia államot is érintve. Délen a São Francisco folyó határolja. Nagysága 27 933 km², lakossága 2 818 000 fő, népsűrűsége 101,5 fő/km².
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
Alagoas feloszlik egy keskeny partvidékre, mely lapos, fövényes és terméketlen, és egy magasabb belföldre. Folyókban gazdag, de csak a San Francisco hajózható nagyobb járművek által Piranhas-ig, a többi folyók csak kis csolnakokat bírnak el. A Múndahu a Lagoa do Norte-ha, a Parnahiba a Lagoa Maguabába folyik, melyek egymással s a tengerrel össze vannak kötve, s az államnak a nevét adták. Az éghajlat nedves, forró s meglehetősen egészségtelen. A belső vidékeken szép erdők s termékeny talaj van; ennek dacára még csak csekély mértékben van művelve. A főcikkek: cukor, dohány s főleg gyapot. A tengeri kikötőkben kisebb hajókat gyártanak, melyek jeles faanyaguk miatt jó hírűek. A tartomány fővárosa régebben A. volt, nem messze a tengertől, Lagoa Manguaba déli oldalán, 4000 lakossal. Magas tornyokkal és mangofákkal váltakozó házai a tengerre szép kilátást nyújtanak. A jelenlegi főváros Maceió.
Történelem
Történetének első három évszázadában Alagoas Pernambuco kapitányság része volt, csak 1817-ben lett önálló kapitányság.
Kezdetben, a16. század első éveiben, Alagoas település lassan nőtt, bár a behozott rabszolgák munkája fellendítette a helyi gazdasági életet. A 16. és 17. században francia kalózok támadták területét, akiket a brazil fa vonzott.
1630-ban a területet a hollandok szerezték meg, akiket a cukorkereskedelem érdekelt Brazília egész északkeleti részén. A hollandok erődöt is építettek itt. 1646-ban feladták a területet.
Alagoas kapitányság 1817-es megalakulása előtti évtizedekben 200 cukorgyár működött területén, a cukornádon kívül gyapotot, dohányt és kukoricát termesztettek. 1822-ben, amikor Brazília függetlenné vált Portugáliától, Alagoas tartomány lett. 1839-ben a tartomány székhelye Alagoas városból Maceióba költözött, mert az utóbbi - kikötője miatt - gyorsabban nőtt.