Aknászpókfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Aknászpókfélék
Calisoga sp.
Calisoga sp.
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Rend: Pókok (Araneae)
Alrend: Négytüdős pókok (Mygalomorphae)
Alrendág: Tuberculotae
Öregcsalád: Nemesioidea
Család: Aknászpókfélék (Nemesiidae)
Simon, 1892
Elterjedés
Elterjedési területükElterjedési területük
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Aknászpókfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aknászpókfélék témájú kategóriát.

Az aknászpókfélék (Nemesiidae) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának a pókok (Araneae) rendjéhez, ezen belül a négytüdős pókok (Mygalomorphae) alrendjéhez tartozó család.

Elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A különböző fajok széles körben elterjedtek a föld trópusi, szubtrópusi és meleg-mérsékelt égövi területein. Vannak olyan aknászpók-fajok, amelyeknek szűk az elterjedési területük, ezért számuk meglehetősen alacsony. Jelenleg azonban egyetlen faj sem fenyegetett.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az aknászpókfélék általában 25 milliméteresek. A tor a lábakkal együtt barna színű, a potroh világosabb. Egy pár lefelé álló csáprágója méregmirigyekkel ellátott, vele döfi át a zsákmányt. A csáprágót ásásra is használja. Fején négy pár egyszerű szem található.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az aknászpókfélék napközben a földbe vájt aknában tartózkodnak, éjjel innen lesnek áldozataikra. Az akna alakja sokféle lehet, a legegyszerűbb forma a hosszú, legfeljebb 30 centiméteres alagút. Az aknákat a pókok arra használják, hogy vadászat közben elrejtőzzenek, ellenségeik ellen védekezzenek és fészket készítsenek bennük utódaik felnevelésére. Vadászat közben a pók az akna szájánál, félig a „csapóajtó” alá bújva les zsákmányára. Ha egy rovar halad el az akna előtt, a pók kinyitja az ajtót, zsákmányát villámgyorsan elkapja, megmérgezi és behúzza a csőbe. Táplálékuk talajon élő rovarok és más gerinctelenek. Egyes darázsfajok az aknászpókokba rakják a petéiket. Az aknászpókfélék többnyire 1-2 évig élnek.

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párzási időszak a mérsékelt égövben nyáron, a trópusokon akár egész évben tart. A peték száma fajonként változó. A nőstény csőszerű aknában petézik.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A családba az alábbi nemek tartoznak:

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6