Csáprágó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pók csáprágója. A csáprágó színe az ábrán fekete, a fejtor felszíne barna, a lábak vöröses barnák, a méregmirigyek és az azokat körülvevő izomszövet színe zöld. A jobb oldali csáprágó karom-része látható a két csáprágó között.

A csáprágó a csáprágós ízeltlábúak (Chelicerata) fejének elején elhelyezkedő, páros képződmény, ami a fejtoron eredő hat pár végtag közül az elsőből alakult ki. Tudományos neve (chelicera) a görög „rákolló” kifejezésből származik.

Felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csáprágó alapvetően két ízből:

  • egy alapízből és az ezen elhelyezkedő
  • karomízből

áll, de egyes fajoknál háromízű. A karomíz bicska módjára behajtható az alapízbe, és csak a zsákmány magragadása után vágódik ki belőle.

Alakja meglehetősen változatos. Így például a rákszabásúak (Merostomata) csáprágója ollószerű fogókészülék, a pókoké viszont ízelten, karomszerűen végződik. A karomízben általában található egy exokrin méregmirigy is, amiből a méreg kivezető csövön jut ki. A kivezető nyílás a csáprágó csúcsán van.

Funkciója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ragadozó fajoknál a csáprágó feladata a zsákmány megragadása, megölése, feldarabolása és a szájhoz továbbítása.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Természettudományi lexikon I. (A–C). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1964. 684. o.
  • Magyar nagylexikon' V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 745. o. ISBN 9638577304