Rákszabásúak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Rákszabásúak
Limule(dD).jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Csoport: Ősszájúak (Protostomia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Csáprágósok (Chelicerata)
Osztály: Rákszabásúak (Merostomata)
Rendek
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rákszabásúak témájú kategóriát.

A rákszabásúak (Merostomata) az ízeltlábúak törzsének (Arthropoda), a csáprágósok altörzsének (Chelicerata) egyik osztálya. A ma élő legősibb csáprágós ízeltlábúaknak tekinthetők, valódi élő kövületek. A rendkívüli állatcsoportot ma mindössze négy óceáni faj képviseli.

Anatómiai jellegzetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ma élő rákszabásúak teste lópatkó formájú, amelyet a félkör alakú előtest és a kisebb, hatszögletes körvonalú utótest épít fel. A hátoldalon mindkét testtáj egységes, szelvényezetlen. Mindkettőn egységes hátfedő található, s a két testtájat mély ízületi árok választja el egymástól. A potroh faroktövisben (telson) végződik, mely a csoport névadó jellegzetessége.

A hasoldalon egyértelműen látható a szelvényezettség, főképp a végtagok töveinél. Az előtest végtagjai a csáprágók (egy pár) és a hat pár, pálca alakú járóláb, melyek páronként egy-egy szelvényen foglalnak helyet. Valamennyi végtag két utolsó íze ollóban végződik, így a csáprágó is, tehát nem a pókokra jellemző karmos, méregmiriggyel ellátott csáprágójuk, hanem ollós csáprágójuk van. A hetedik szelvényen – mely teljes egészében összeforrt az előtesttel – egy pár tüskeszerű függeléket találunk, melyek az utolsó járólábak csípői és az erősen hátratolódott szájnyílás között fekszenek, s valamiféle páros alsó ajkat alkotnak.

Az utótest szelvényei igen lapos, széles végtagokat viselnek. A nyolcadik szelvényem – amely az ivarszelvény – a potrohi lábak összeolvadtak, s jellegzetes fedőt (operculum) hoztak létre, mely maga alá rejti a következő lábpárt. Ezenkívül az operkulum végén található a páros ivarnyílás is. A következő öt szelvényen további potrohi lábak helyezkednek el, melyek végén egyenként 150 külső ektodermális kopoltyúlemez található.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Táplálkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mozgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szaporodás és egyedfejlődés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rokonsági kapcsolatok és földtörténeti múlt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás és ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]