Magyar aknászpók
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Nemesia pannonica Herman, 1879 |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Magyar aknászpók témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar aknászpók témájú médiaállományokat. |
A magyar aknászpók (Nemesia pannonica) az aknászpókfélék családjának (Nemesiidae) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának a pókok (Araneae) rendjének, ezen belül a négytüdős pókok (Mygalomorphae) alrendjének családjába tartozik.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
Magyarországon a középhegységek déli oldalainak sziklás bokros részein él, legnagyobb egyedszámban a Villányi-hegységben él, de Budapest környékén sem ritka.
Megjelenésük [szerkesztés]
A magyar aknászpókoknál a nőstény és a hím egyaránt 11-12 milliméter hosszúságúra nőhet. Színe általában barnásvörös, de a fej két oldalán egy-egy, a tori részen 3-3 sötétbarna sugár alakú sáv húzódik, a pók utótestének középvonala sötét színű. Fontos jellegzetessége, hogy a csáprágókon kitinfogakból álló ásásra alkalmas képződmény van.
Életmódjuk [szerkesztés]
A magyar aknászpók a többi aknászpókhoz hasonlóan nem sző hálót, hanem napközben egy földbe ásott aknában tartózkodik, éjjel innen vadászik az áldozataira. Az akna általában egy hosszú, legfeljebb 30 centiméteres alagút, amelynek a falát a pók nyállal és talajszemcsékkel szilárdítja meg és fonallal béleli ki. Az aknáknak több funkciója van: vadászat közben elrejtőznek benne, az utódok felnevelésére, fészek rakásra szolgál. Vadászat közben a pók az akna szájánál, félig elrejtőzve les a zsákmányra. A pók járatának nyílását egy csapóajtóval zárja le, amely sarokpánttal fel-le csapható és növényi maradványokkal álcázza. Ha egy rovar vagy más kisebb gerinctelen elhalad az akna előtt, a pók kibújik a rejtekhelyéről, zsákmányát villámgyorsan elkapja, megmérgezi és behúzza az aknába.
Szaporodásuk [szerkesztés]
Párzási időszakuk tavaszra és őszre tehető. A nőstény a petéket az aknába levő fészekbe rakja le.
Egyéb [szerkesztés]
A magyar aknászpók védett állat természetvédelmi értéke 10 000 forint.
