Afrikai odúhéja

Afrikai odúhéja
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes) Család: Vágómadárfélék (Accipitridae) Alcsalád: Saskeselyűformák (Gypaetinae) Nem: Polyboroides (Smith, 1829) Faj: P. typus
Tudományos név
Polyboroides typus A. Smith, 1829
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Afrikai odúhéja témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Afrikai odúhéja témájú médiaállományokat.

Az afrikai odúhéja (Polyboroides typus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Afrikában, a Szaharától délre nagyon elterjedt faj. Madagaszkár szigetén nem él, ott a közeli rokon madagaszkári odúhéja (Polyboroides radiatus) váltja fel. A természetes élőhelye nyílt erdők, fás és füves szavannák.

Megjelenése

Testhossza 51-68 centiméter, szárnyfesztávolsága 118-152 centiméter, súlya 500-950 gramm. Szárnyai feltűnően szélesek. Színezete szürke, szárnytollainak külső fele feketével pettyezett és az evezőtollak végei feketék. Farkának töve fekete, ezután egy széles fehér mező után szürke színű, majd végén ismét egy keskeny fehér csík látható. Hasa és alsó szárnyfedőtollai világos szürkék. Arcán egy rózsaszínű vagy narancssárgás csupasz arcfolt látható. Fején egy felmereszthető tollkoszorú van. Hosszú, sárga színű lábai a térdízületnél nagyon hajlékonyak.

A tojó és a hím csak méretében tér el egymástól, színezetük azonos. A fiatal egyedek tollazata barnás, arcuk szürke. Végső tollazatukat csak hároméves korukra érik el.

Életmódja

Tápláléka változatos, gyíkokkal, kígyókkal, nagyobb rovarokkal, kis emlősökkel, madárfiókákkal táplálkozik, de az olajpálma gyümölcsét is elfogyasztja. Különösen hajlékony térdízülete segítségével - melynek köszönhetően nagy szögben tudja lábát behajlítani - ki tudja piszkálni zsákmányát a kisebb odúkból is. E tulajdonsága miatt kapta magyar nevét is. Előszeretettel fosztogatja a szövőmadarak fára épített fészkeit is. Alacsonyan repülve vagy a talajon sétálva szisztematikusan átfésül egy-egy területet zsákmány után kutatva. A faodvakból kiszedi a nappali nyugalomba vonult denevéreket is.

Szaporodása

Fészkét fák lombkoronájába építi. Fészke ágakból áll, belsejét száraz fűvel béleli ki. A tojó egy vagy kettő világosbarna, sötétbarnával pettyezett tojást rak le, melyeken 35-36 napig kotlik. Eleinte a hím vadászik és a hazahordott zsákmányt a tojó osztja szét. Amint a fiókák eléggé megerősödtek és étvágyuk is megnőtt, a tojó is csatlakozik a hímhez a táplálékkeresésbe. A fiatal odúhéják 45-55 nappal a tojásból való kikelésük után válnak röpképessé, de ezután még egy ideig szüleikkel együtt élnek.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. október 9.)
• Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2011. október 9.)
• Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2011. október 9.)
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Höhlenweihe című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
• Wilhelm Eigener: Großes farbiges Tierlexikon. Georg Westermann Verlag, 1982
• J. Ferguson-Lees, D. A. Christie: Raptors of the World. Christopher Helm, London, 2001. ISBN 0-7136-8026-1: S. 134-135 und 474-476.
• Philip Whitfield: Das große illustrierte Tierlexikon. RM Buch und Medien Vertrieb GmbH, Gütersloh 1999
• Novum állatvilág enciklopédia IV.: Madarak I. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2006. ISBN 963-9334-93-6 – magyar neve

További információk

• Képek az interneten a fajról
• Ibc.lynxeds.com - videók a fajról