Afganisztán történelme

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csigabi (vitalap | szerkesztései) 2021. április 8., 09:47-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Fájl:National emblem of Afghanistan.svg

Afganisztán történelme már az ókorban elkezdődött, a területen sok nép telepedett le.[1] Az időszámításunk előtti 6. században a perzsák foglalták el Afganisztánt, II. Kurus király vezetésével. A Perzsa Birodalom bukása után a terület III. (Nagy) Sándor makedón király birodalmának a része lett. Nagy Sándor halála után egymást váltották a birodalmak, miközben eldugottabb részei továbbra is a nomádok fennhatósága alá tartozott. Több mint ezer évig számos állam, így az Arab Birodalom is birtokolta Afganisztánt, a 14. század második felében pedig a mongol Timur Lenk hódította meg a területet. Először 1747-ben alakult ki független Afganisztán, amely kereken 100 éven belül brit gyarmat lett, és még a saját külpolitikája is megszűnt. Először Amanullah Kán kiáltotta ki az ország függetlenségét 1919-ben, s ezt a többi ország is elismerte. Az ország 1926-tól királyság lett.[2] 1973-ban Muhamad Zahir királyt megfosztották trónjáról, Afganisztán köztársaság lett. Az országba 1979-ben szovjet csapatok vonultak be, így az országban létrejött a népköztársaság. Hosszú, körülbelül tízéves polgárháború kezdődött, a háború után a gazdaság összeomlott. 1992 óta Afganisztán ismét demokratikus köztársaság. Az országban 2001 óta ismét polgárháború dúl, mely a gazdaság további csökkenéséhez és az emberek elszegényedéséhez vezet.[3][4]

Jegyzetek

  1. Dupree, Louis, 1925-1989, author: Afghanistan. ISBN 978-0-691-61609-4 Hozzáférés: 2019. november 27.  
  2. The Towns of the Kingdom of Afghanistan. History of Afghanistan. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
  3. War in Afghanistan – I. 3–29. o. ISBN 978-1-84964-200-2 Hozzáférés: 2019. november 27.  
  4. Library of Congress. Congressional Research Service, issuing body: Afghanistan : post-Taliban governance, security, and U.S. policy. Hozzáférés: 2019. november 27.  

Források

Kapcsolódó szócikkek