A kén izotópjai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kénnek (S) 25 izotópja ismert, ezek tömegszáma 26 és 49 közé esik. Közülük négy stabil: 32S (95,02%), 33S (0,75%), 34S (4,21%) és 36S (0,02%). A kén-32 túlsúlyát a szén-12 öt héliummaggal való sorozatos fúziója okozza, amely a II-es típusú szupernóvák úgynevezett alfa-folyamata során megy végbe.

A 35S kivételével a kén radioaktív izotópjai viszonylag rövid életűek. A 35S az 40Ar kozmikus sugarak hatására bekövetkező spallációja révén keletkezik a Föld légkörében. Felezési ideje 87 nap. A második leghosszabb élettartamú radioizotóp a kén-38, ennek felezési ideje 170 nap. A leginstabilabb a 49S, 200 nanomásodperces felezési idővel.

A szulfidásványok kicsapódása során a szilárd és folyadék fázis között az izotópok egyensúlya kis különbséget okozhat a kogenetikus ásványok δS-34 értékeiben. Az ásványok közötti különbség felhasználható az egyensúly hőmérsékletének becslésére. Az együtt előforduló karbonátok és szulfidok δC-13 és δS-34 értékeiből meghatározható, hogy mekkora volt az ércképződés során az érctartalmú folyadék pH-ja és oxigén fugacitása.

A legtöbb erdei ökoszisztémában a szulfát elsősorban a légkörből származik, de az ásványok és sókőzetek mállása is jelent némi kénforrást. A szennyezőforrások azonosítására jellegzetes izotópösszetételű ként használnak, hidrológiai vizsgálatokban nyomkövetőként izotópdúsított ként adnak a vizekhez. A természetes gyakoriságban tapasztalt különbségeket olyan rendszerekben is használhatják, ahol az ökoszisztéma tagjai között elég nagy a 34S ingadozása. A Sziklás-hegység azon tavainak δS-34 értéke, melyekről úgy gondolják, hogy bennük a légköri eredetű szulfátok dominálnak, eltér azon tavak δS-34 értékétől, melyeknél a szulfátot a vízgyűjtőterületről származónak tartják.

Standard atomtömeg: 32,065(5) u.

Táblázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

nuklid
jele
Z(p) N(n)  
izotóptömeg (u)
 
felezési idő bomlási
mód(ok)[1]
leány-
izotóp(ok)[m 1]
magspin jellemző
izotóp-
összetétel
(móltört)
természetes
ingadozás
(móltört)
gerjesztési energia
26S 16 10 26,02788(32)# 10# ms 2p 24Si 0+
27S[m 2] 16 11 27,01883(22)# 15,5(15) ms β+ (98,0%) 27P (5/2+)
β+, 2p (2,0%) 25Al
β+, p (<0,1%) 26Si
28S 16 12 28,00437(17) 125(10) ms β+ (79,3%) 28P 0+
β+, p (20,7%) 27Si
29S 16 13 28,99661(5) 187(4) ms β+ (53,6%) 29P 5/2+
β+, p (46,4%) 28Si
30S 16 14 29,984903(3) 1,178(5) s β+ 30P 0+
31S 16 15 30,9795547(16) 2,572(13) s β+ 31P 1/2+
32S[m 3] 16 16 31,97207100(15) Stabil 0+ 0,9493(31) 0,94454–0,95281
33S 16 17 32,97145876(15) Stabil 3/2+ 0,0076(2) 0,00730–0,00793
34S 16 18 33,96786690(12) Stabil 0+ 0,0429(28) 0,03976–0,04734
35S 16 19 34,96903216(11) 87,51(12) nap β 35Cl 3/2+ nyomokban[m 4]
36S 16 20 35,96708076(20) Stabil 0+ 2(1)·10−4 1,3·10−4–2,7·10−4
37S 16 21 36,97112557(21) 5,05(2) perc β 37Cl 7/2−
38S 16 22 37,971163(8) 170,3(7) perc β 38Cl 0+
39S 16 23 38,97513(5) 11,5(5) s β 39Cl (3/2,5/2,7/2)−
40S 16 24 39,97545(15) 8,8(22) s β 40Cl 0+
41S 16 25 40,97958(13) 1,99(5) s β (>99,9%) 41Cl (7/2−)#
β, n (<0,1%) 40Cl
42S 16 26 41,98102(13) 1,013(15) s β (96%) 42Cl 0+
β, n (4%) 41Cl
43S 16 27 42,98715(22) 260(15) ms β (60%) 43Cl 3/2−#
β, n (40%) 42Cl
43mS 319(5) keV 480(50) ns (7/2−)
44S 16 28 43,99021(42) 100(1) ms β (82%) 44Cl 0+
β, n (18%) 43Cl
45S 16 29 44,99651(187) 68(2) ms β, n (54%) 44Cl 3/2−#
β (46%) 45Cl
46S 16 30 46,00075(75)# 50(8) ms β 46Cl 0+
47S 16 31 47,00859(86)# 20# ms
[>200 ns]
β 47Cl 3/2−#
48S 16 32 48,01417(97)# 10# ms
[>200 ns]
β 48Cl 0+
49S 16 33 49,02362(102)# <200 ns n 48S 3/2−#
  1. A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve
  2. 2 halo protonnal rendelkezik
  3. A legnehezebb elméletileg még stabil nuklid, melyben a protonok és neutronok száma azonos
  4. kozmogén eredetű

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az izotópok gyakoriságát, valamint az atomtömeg pontosságát az egyes előfordulások közötti eltérések korlátozzák. A megadott tartomány lefedi a Földön előforduló összes szokványos anyagot.
  • A # jelölésű értékek nem kizárólag kísérleti adatokból származnak, ezeknél rendszeres tendenciákat is figyelembe vettek. A gyenge asszignációs argumentumú spineket zárójelben jelöltük.
  • A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke a standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
  • Az előfordulási gyakoriságok a Nubase adatai alapján lettek aktualizálva.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of sulfur című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A foszfor izotópjai A kén izotópjai A klór izotópjai
Izotópok listája