Szulfid- és rokon ásványok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szulfidok és rokon vegyületek szócikkből átirányítva)

A szulfid- és rokon ásványok képezik az ásványrendszertani osztályozás egy ásványosztályát. Ide sorolják a szulfidokat, szelenideket, telluridokat, antimonidokat és bizmutidokat, vagyis a kén, szelénl, tellúr, antimon és bizmut vegyületeit. Az osztály ásványainak legnagyobb és legfontosabb részét a szulfidásványok alkotják, a többi vegyületeknek, jóllehet sokfélék és változatosak, alárendeltebb szerepük van.

Előfordulásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ebbe az osztályba tartozó vegyületek mennyiségileg a földkéreg megközelítőleg 0,15%-át teszik ki. Ezek nagy része vas-szulfid, a többinek az együttes mennyisége nem éri el a 0,01%-ot.

Jellemzőik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szulfidos vegyületek képzésében résztvevő legfontosabb elemek: mangán (Mn), vas (Fe), kobalt (Co), nikkel (Ni), réz (Cu), cink (Zn), germánium (Ge), arzén (As), molibdén (Mo), ezüst (Ag), kadmium (Cd), ón (Sn), antimon (Sb), platina (Pt), arany (Au), higany (Hg), tellúr (Tl), ólom (Pb) és bizmut (Bi).

A szulfidok általános jellegzetessége a fémes megjelenés, átlátszatlanság és a magas sűrűség. Jól vezetik az elektromos áramot illetve félvezetők.

A szulfidok ásványosztályra rendkívül változatos kristályszerkezetek jellemzőek. Ennek egyik oka az, hogy anion gyanánt a kénen kívül a másik két fémes elem, a szelén és tellúr is szerepelhet, de közülük szerkezeti változás nélkül csak a szelén helyettesítheti a ként, a nagyobb méretű és fémesebb jellemű tellúr már csak egy-két szulfidszerkezetbe (pl. altait) léphet be rácsmódosulás nélkül. Emiatt a telluridok nagy részének külön rácstípusa van.

Gyakori jelenség a szulfidok körében, hogy a kationpozíciókat két vagy több, egymással nem egyenértékű fématom is betöltheti (kettős szulfidok).

Egyes esetekben a félfémek (As, Sb, Bi) a valódi fémekhez társulva ezekkel egyenlően viselkednek, s fémes kötésű, ötvözetszerű rács alakítanak ki. Más esetekben a szulfidrácsban töltenek be ugyancsak a valódi fémekhez hasonló szerepet, s ezzel a kettős szulfidok sajátos fajtája jön létre. Egy másik változat, amikor szintén a szulfidos rácsban, félfémes jellegüknek megfelelően, a fémekkel nem ekvivalens szerepük van, s így a komplex szulfidok (szulfosók) csoportja jön létre. Az erősen negatív kénnel egyszerű félfém-szulfid is létrejöhet (As2S3).

A szulfidok a legfontosabb ércásványok. Magmás folyamatok során keletkeznek a földkéreg mélyebb rétegeiben, de meteoritekben is előfordulnak. A felszínen vagy felszínközelben rendszerint elbomlanak. A szulfidvegyületek szétesnek és a belőlük felszabaduló fémek a talajvizek, valamint a légkör anyagaival kölcsönhatásba lépve színpompás oxid-, hidroxid, karbonát-, szulfát- és foszfátvegyületeket képeznek. Az érctelepek így átalakult felső övét vaskalapnak nevezik. A bomlás során a színesfémek nagy része oldatba kerül és lefelé vándorolva elér az oxigénszegény zónákba, ahol ismét kicsapódik szulfidként. Az itt kialakuló gazdag teleprész a cementációs öv.

Szulfidok rendszerezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dana-féle rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hagyományos Dana-féle ásványrendszertan szerint a szulfidok osztálya hat alosztályra osztható: egyszerű szulfidok, arzenidek, antimonidok, telluridok, szelenidek és szulfosók.[1] Az új Dana-féle rendszertan a szulfidokat két osztályba sorolja: külön a szulfidokat és külön a szulfosókat.[2]

  • II – 2 Szulfidok
  • 2.0 Besorolatlan szulfidok (Dana-féle sorszám nélküliek)
  • 2.1 AmXp (ahol m:p>3:1) felépítésű szulfidok, szelenidek és telluridok
  • 2.2 AmBnXp (ahol (m+n):p>3:1) felépítésű szulfidok, szelenidek és telluridok
  • 2.3 AmBnXp (ahol (m+n):p>5:2) felépítésű szulfidok, szelenidek és telluridok
  • 2.4 AmBnXp (ahol (m+n):p>2:1) felépítésű szulfidok, szelenidek és telluridok
  • 2.5 AmBnXp (ahol (m+n):p>3:2) felépítésű szulfidok, szelenidek és telluridok
  • 2.6 AmBnXp (ahol (m+n):p>4:3) felépítésű szulfidok, szelenidek és telluridok
  • 2.7 AmBnXp (ahol (m+n):p>9:8) felépítésű szulfidok, szelenidek és telluridok
  • 2.8 AmBnXp (ahol (m+n):p>1:1) felépítésű szulfidok, szelenidek és telluridok
  • 2.9 AmBnXp (ahol (m+n):p=1:1) felépítésű szulfidok, szelenidek és telluridok
  • 2.10 AmBnXp (ahol (m+n):p=3:4) felépítésű szulfidok, szelenidek és telluridok
  • 2.11 AmBnXp (ahol (m+n):p=2:3) felépítésű szulfidok, szelenidek és telluridok
*2.11.7 Tetradimitcsoport
  • 2.12 AmBnXp (ahol (m+n):p=1:2) felépítésű szulfidok, szelenidek és telluridok
  • 2.13 Szulfidok, szelenidek és telluridok (oxiszulfidok)
  • 2.14 Szulfidok, szelenidek és telluridok (hidroxilok)
  • 2.15 Szulfidok, szelenidek és telluridok (kloridok)
  • 2.15 Szulfidok, szelenidek és telluridok (besorolatlan ásványok)

  • II – 3 Szulfosók
  • AiAj[ByCz] (ahol z/y > 4) felépítésű szulfósók
  • AiAj[ByCz] (ahol z/y = 4) felépítésű szulfósók
  • AiAj[ByCz] (ahol 3 < z/y < 4) felépítésű szulfósók
  • AiAj[ByCz] (ahol 2.5 < z/y < 3) felépítésű szulfósók
  • AiAj[ByCz] (ahol 2 < z/y < 2.49) felépítésű szulfósók
  • AiAj[ByCz] (ahol z/y = 2) felépítésű szulfósók
  • AiAj[ByCz] (ahol 1 < z/y <2) felépítésű szulfósók
  • AiAj[ByCz] (ahol z/y = 1) felépítésű szulfósók

A Strunz-féle rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Strunz-féle ásványrendszertan a szulfidok és szulfosók osztályában hat alosztály különböztet meg, ezeken belül pedig sorokat illetve csoportokat:[3]

  • II/A: Cu, Ag, Au és Ni ötvözet és ötvözetszerű vegyületei
  • II/A.01 Algodonit - Cuprostibit sor
  • II/A.02 Allargentum - Diszkrazit sor
  • II/A.03 Bezsmertnovit - Maldonit sor
  • II/A.04 Dienerit - Maucherit sor
  • II/A.05 Atheneit - Genkinit sor
  • II/A.06 Vasilit - Luberoit sor
  • II/A.07 Telargpalit - Borovskit sor
  • II/B Fémes szulfidok (S, Se, Te > 1:1)
  • II/B.01 Kalkocit- Yarrowit sor
  • II/B.02 Betechtinit - Bornit sor
  • II/B.03 Bertzeliannit - Athabascait sor
  • II/B.04 Weissit - Richardit sor'
  • II/B.05 Akantit- Emprezit sor
  • II/B.06 Jalpait - Imiterit sor
  • II/B.07 Petrovskait - Muthmannit sor
  • II/B.08 Argirodit - Canfieldit sor
  • II/B.09 Danielsit - Furotobeit sor
  • II/B.10 Petrovisit-sor
  • II/B.11 Karlinit-sor
  • II/B.12 Rhodplumsit - Oregonit sor
  • II/B.13 Vozhminit-sor
  • II/B.14 Donharrisit-sor
  • II/B.15 Hauchecornit-csoport
  • II/B.17 Mackinawit - Karaelakhit sor
  • II/C Fémes szulfidok (S, Se, Te = 1:1)
  • II/C.02-10 Lautit CuAsS
  • II/C.02-60 Dukeit Bi24Cr8O57(OH)6(H2O)3
  • II/C.06 Stannitcsoport
  • II/C.07 Stannitcsoport, Stannoidit - Vinciennit sor
  • II/C.08 Stannitcsoport, Chatkalit - Mawsonit sor
  • II/C.09 Stannitcsoport, Hemusit - Kiddcreekit sor
  • II/C.10 Stannitcsoport, Germanit-sor
  • II/C.13 Wurtzit-sor
  • II/C.14 Kubanit-sor
  • II/C.15 Galenitcsoport
  • II/C.16 Miargirit - Volinskit sor
  • II/C.17 Hertzenbergit - Kylindrit-sor
  • II/C.18 Cinnabarit - Hipercinnabarit-sor
  • II/C.19 Troilit - Pirrhotin - Haideit sor
  • II/C.20 Nikkelincsoport, Polarit - Cherepanovit sor
  • II/C.21 Millerit-sor
  • II/C.22 Kovellin-sor
  • II/C.23 Yushkinit - Vialsovit sor
  • II/C.24 Vulkanit-sor
  • II/C.25 Visotskit - Cooperite sor


  • II/C Fémes szulfidok (S, Se, Te < 1:1)
  • II/D.01 Linneitcsoport
  • II/D.02 Dayingit - Xingzhongite sor
  • II/D.03 Inaglyit-sor
  • II/D.05 Bretzinait-sor
  • II/D.06 Kashinit-sor
  • II/D.07 Paxit-sor
  • II/D.08 Stibnit - Bizmutinit sor
  • II/D.09 Tetradimitcsoport, Tellúrantimon - Kawazulit sor
  • II/D.10 Tetradimitcsoport, Nevskit - Tsumoit sor
  • II/D.11 Tetradimitcsoport, Ikunolit - Joseit-B sor
  • II/D.12 Tetradimitcsoport, Poubait - Rucklidgeit sor
  • II/D.13 Tetradimitcsoport, Kochkarit - Hedleyit sor
  • II/D.14 Cameronit-sor
  • II/D.15 Montbrayit - Buckhornit sor
  • II/D.16 Kostovit - Kalaverit sor
  • II/D.18 Kobaltitcsoport, Kobaltit - Ullmannit - Tolovkit sor
  • II/D.19 Kobaltitcsoport, Krutovit-sor
  • II/D.20 Markazit - Iridarzenit sor
  • II/D.21 Borishanskiit -Urvantsevit sor
  • II/D.22 Arzenopirit-sor
  • II/D.23 Löllingit - Kostibit sor
  • II/D.24 Klinosafflorite - Parakostibit sor
  • II/D.25 Molibdenit-sor
  • II/D.26 Molibdenit-sor
  • II/D.27 Bambolait-sor
  • II/D.28 Melonitcsoport, Berntdtit - Moncheit sor
  • II/D.29 Skutterudit - Iridisit sor
  • II/E Szulfósók
  • II/E.01 Berthierit - Garavellit sor
  • II/E.02 Larosit-sor
  • II/E.02-10 Larosit (Cu,Ag)21(Pb,Bi)2S13
  • II/E.03 Skinnerit - Wittichenit sor
  • II/E.04 Kalkostibit - Hodrushit sor
  • II/E.05 Billingsleyit - Polibázit sor
  • II/E.06 Stefanit - Arcusbisit sor
  • II/E.07 Proustit - Samsonit sor
  • II/E.08 Treshmannit - Dervillit sor
  • II/E.09 Benjaminit - Kitaibelit sor
  • II/E.10 Fangit-sor
  • II/E.11 Galkhaiit-sor
  • II/E.11-10 Galkhait (Cs,Tl)(Hg,Cu,Zn)6(As,Sb)4S12
  • II/E.12 Laffittit - Hatchit sor
  • II/E.13 Livingstonit - Vaughanit sor
  • II/E.14 Rebulit - Chabourneit sor
  • II/E.15 Jordanit - Lengenbachit sor
  • II/E.16 Seligmannit - Bournonit sor
  • II/E.17 Marrite - Owyheeit sor
  • II/E.18 Dufrenoysit - Veenit sor
  • II/E.19 Falkmanit - Jaskolskiit sor
  • II/E.20 Madocit - Dadsonit sor
  • II/E.21 Rayite - Fülöpit sor
  • II/E.22 Jamesonit - Sakharovait sor
  • II/E.23 Uchucchacuait - Roshchinit sor
  • II/E.24 Baumhauerit - Robinsonit sor
  • II/E.25 Liveingit - Twinnit sor
  • II/E.26 Zinkenit-sor
  • II/E.27 Kirkiit-sor
  • II/E.28 Miharait-sor
  • II/E.29 Aschamalmit - Heyrowskyit sor
  • II/E.30 Aikinit - Pekoit sor
  • II/E.31 Xilingolit - Gustavit sor
  • II/E.32 Neyit-sor
  • II/E.32-10 Neyit AgCu3Pb12.5Bi13S34
  • II/E.33 Izoklakeit - Berryit sor
  • II/E.34 Cosalit - Galenobizmutit
  • II/E.35 Ustarasit-sor
  • II/F Nemfémes jellegű szulfidok, arzén-szulfidok
  • II/F.01 Patronit-sor
  • II/F.02 Duranusit - Jeromit sor
  • II/F.03 Getchellit - Wakabayashilit sor
  • II/F.04 Rohait - Thalcusit sor
  • II/F.05 Chvilevait sor
  • II/F.06 Djerfisherit - Thalfenisit sor
  • II/F.07 Rasvumit - Bartonit sor
  • II/F.08 Caswellsilverit - Schöllhornit sor
  • II/F.09 Erdit-Coyoteit sor
  • II/F.09-10 Erdit NaFeS2·2(H2O)
  • II/F.09-20 Coyoteit NaFe3S5·2(H2O)
  • II/F.10 Gerstleyit-sor
  • II/F.11 Kermezit - Cetineit sor
  • II/F.11-10 Kermezit Sb2S2O
  • II/F.11-20 Sarabauit CaSb10O10S6
  • II/F.11-30 Cetineit (K,Na)3+x(Sb2O3)3(Sb2S3)(OH)x·(2.8-x)(H2O)
  • II/F.12 Bazhenovit-sor
  • II/F.13 Capgaronnit-Perroudit sor
  • II/F.14 Corderoit - Arzakit sor
  • II/F.15 Kolarit - Radhakrishnait sor


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sulfide Classes (HTML). (Hozzáférés: 2008. július 14.)
  2. New Dana Classification (HTML). (Hozzáférés: 2008. július 14.)
  3. Strunz Classification of Sulfides (HTML). (Hozzáférés: 2008. július 14.)