Óriáskagyló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Óriáskagyló
Giant clam or Tridacna gigas.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Kagylók (Bivalvia)
Alosztály: Heterodonta
Rend: Veneroida
Öregcsalád: Cardioidea
Család: Óriáskagylók (Cardiidae)
Alcsalád: Tridacninae
Nem: Tridacna
Alnem: Tridacna (Tridacna)
Faj: T. gigas
Tudományos név
Tridacna gigas
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Chama gigantea Perry, 1811
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Óriáskagyló témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriáskagyló témájú kategóriát.

Az óriáskagyló (Tridacna gigas) a kagylók (Bivalvia) osztályának a Veneroida rendjébe, ezen belül az óriáskagylók (Cardiidae) családjába tartozó faj. A feketepiacon fekete héját dekorációnak használják fel, húsát a japán konyha Himejako néven ismeri.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óriáskagyló az Indiai-óceán és a Csendes-óceán sekély, tiszta vizeiben és a korallszirteken és Ausztrália korallzátonyain él. Az óriáskagylót nem fenyegeti közvetlenül a halászat veszélye, de a korallszirtek pusztulása érzékenyen érinti a fajt.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Milyen nagy az óriáskagyló egy ember kezéhez viszonyítva.

Az óriáskagyló akár 1,5 méter hosszú is lehet, testtömege pedig 260 kilogramm. A teknő két hullámos, egymásba illő, kemény félből áll. A héj húsos bélésében találhatók a belső szervek. A köpenyperemen algák nőnek, amelyek fotoszintézist végeznek. A kagyló általában valamelyest nyitva van, hogy vizet tudjon szívni a szifóiba, ki tudja szűrni a táplálékot és ki tudja bocsátani a szaporodáshoz szükséges petéket és spermákat. Védekezéskor a két teknő belsején tapadó, erős záróizmai segítségével zárja össze a héj két részét. Az óriáskagylónak kis fényérzékeny „szemei” vannak a köpenye szélén. Ha árnyék vetődik rá, a kagyló lassan bezárul, hogy védekezzen esetleges támadóival szemben.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óriáskagyló mozdulatlan, a szirtbe vagy a homokba félig beágyazódva él. Tápláléka plankton. Sok óriáskagylóban apró rákok élnek. Egy kagylóban mindig csak egy pár élhet, mely erősen védi a territóriumát. Az óriáskagyló több mint 100 évig élhet.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ívási szezon mindig a legkedvezőbb időszakban van. Minden kagyló termel petét és spermiumot is. A peték száma néhány millió. A lárvák néhány napig szabadon sodródnak a planktonban, majd a tenger fenekén egy sekély helyen megállapodnak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]