Óriáskagyló
|
|
||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Sebezhető |
||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Tridacna gigas (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Óriáskagyló témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Óriáskagyló témájú médiaállományokat. |
Az óriáskagyló (Tridacna gigas) a kagylók (Bivalvia) osztályának a Veneroida rendjébe, ezen belül az óriáskagylók (Cardiidae) családjába tartozó faj. A feketepiacon fekete héját dekorációnak használják fel, húsát a japán konyha Himejako néven ismeri.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Az óriáskagyló az Indiai-óceán és a Csendes-óceán sekély, tiszta vizeiben és a korallszirteken és Ausztrália korallzátonyain él. Az óriáskagylót nem fenyegeti közvetlenül a halászat veszélye, de a korallszirtek pusztulása érzékenyen érinti a fajt.
Megjelenése [szerkesztés]
Az óriáskagyló akár 1,5 méter hosszú is lehet, testtömege pedig 260 kilogramm. A teknő két hullámos, egymásba illő, kemény félből áll. A héj húsos bélésében találhatók a belső szervek. A köpenyperemen algák nőnek, amelyek fotoszintézist végeznek. A kagyló általában valamelyest nyitva van, hogy vizet tudjon szívni a szifóiba, ki tudja szűrni a táplálékot és ki tudja bocsátani a szaporodáshoz szükséges petéket és spermákat. Védekezéskor a két teknő belsején tapadó, erős záróizmai segítségével zárja össze a héj két részét. Az óriáskagylónak kis fényérzékeny „szemei” vannak a köpenye szélén. Ha árnyék vetődik rá, a kagyló lassan bezárul, hogy védekezzen esetleges támadóival szemben.
Életmódja [szerkesztés]
Az óriáskagyló mozdulatlan, a szirtbe vagy a homokba félig beágyazódva él. Tápláléka plankton. Sok óriáskagylóban apró rákok élnek. Egy kagylóban mindig csak egy pár élhet, mely erősen védi a territóriumát. Az óriáskagyló több mint 100 évig élhet.
Szaporodása [szerkesztés]
Az ívási szezon mindig a legkedvezőbb időszakban van. Minden kagyló termel petét és spermiumot is. A peték száma néhány millió. A lárvák néhány napig szabadon sodródnak a planktonban, majd a tenger fenekén egy sekély helyen megállapodnak.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Puhatestűfajok
- Veneroida
- Az Indiai-óceán puhatestűi
- A Csendes-óceán puhatestűi
- Ausztrália puhatestűi
- Ázsia puhatestűi
- Ehető puhatestűek
- Indonézia állatvilága
- Japán állatvilága
- Kiribati állatvilága
- Malajzia állatvilága
- A Marshall-szigetek állatvilága
- Mikronézia állatvilága
- Mianmar állatvilága
- Pápua Új-Guinea állatvilága
- Palau állatvilága
- A Fülöp-szigetek állatvilága
- A Salamon-szigetek állatvilága
- Thaiföld állatvilága
- Tuvalu állatvilága
- Az USA állatvilága
- A Fidzsi-szigetek állatvilága
- Guam állatvilága
- Új-Kaledónia állatvilága
- Tajvan állatvilága
- Vanuatu állatvilága
- Az Északi-Mariana-szigetek állatvilága

