Óriáskagyló

Óriáskagyló
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Puhatestűek (Mollusca) Osztály: Kagylók (Bivalvia) Alosztály: Heterodonta Rend: Veneroida Öregcsalád: Cardioidea Család: Óriáskagylók (Cardiidae) Alcsalád: Tridacninae Nem: Tridacna Alnem: Tridacna (Tridacna) Faj: T. gigas
Tudományos név
Tridacna gigas (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Chama gigantea Perry, 1811
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Óriáskagyló témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Óriáskagyló témájú médiaállományokat.

Az óriáskagyló (Tridacna gigas) a kagylók (Bivalvia) osztályának a Veneroida rendjébe, ezen belül az óriáskagylók (Cardiidae) családjába tartozó faj. A feketepiacon fekete héját dekorációnak használják fel, húsát a japán konyha Himejako néven ismeri.

Előfordulása

Az óriáskagyló az Indiai-óceán és a Csendes-óceán sekély, tiszta vizeiben és a korallszirteken és Ausztrália korallzátonyain él. Az óriáskagylót nem fenyegeti közvetlenül a halászat veszélye, de a korallszirtek pusztulása érzékenyen érinti a fajt.

Megjelenése

Milyen nagy az óriáskagyló egy ember kezéhez viszonyítva.

Az óriáskagyló akár 1,5 méter hosszú is lehet, testtömege pedig 260 kilogramm. A teknő két hullámos, egymásba illő, kemény félből áll. A héj húsos bélésében találhatók a belső szervek. A köpenyperemen algák nőnek, amelyek fotoszintézist végeznek. A kagyló általában valamelyest nyitva van, hogy vizet tudjon szívni a szifóiba, ki tudja szűrni a táplálékot és ki tudja bocsátani a szaporodáshoz szükséges petéket és spermákat. Védekezéskor a két teknő belsején tapadó, erős záróizmai segítségével zárja össze a héj két részét. Az óriáskagylónak kis fényérzékeny „szemei” vannak a köpenye szélén. Ha árnyék vetődik rá, a kagyló lassan bezárul, hogy védekezzen esetleges támadóival szemben.

Életmódja

Az óriáskagyló mozdulatlan, a szirtbe vagy a homokba félig beágyazódva él. Tápláléka plankton. Sok óriáskagylóban apró rákok élnek. Egy kagylóban mindig csak egy pár élhet, mely erősen védi a territóriumát. Az óriáskagyló több mint 100 évig élhet.

Szaporodása

Az ívási szezon mindig a legkedvezőbb időszakban van. Minden kagyló termel petét és spermiumot is. A peték száma néhány millió. A lárvák néhány napig szabadon sodródnak a planktonban, majd a tenger fenekén egy sekély helyen megállapodnak.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6