Éjszaka Chilében
| Éjszaka Chilében | |
 |
|
| Az Éjszaka Chilében magyar fordításának borítólapja (1. kiadás) | |
| Szerző |  Roberto Bolaño |
| Eredeti cím | Nocturno de Chile |
| Ország |  Spanyolország |
| Nyelv | spanyol |
| Műfaj | regény |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | 2000 |
| Magyar kiadó | Európa Könyvkiadó |
| Magyar kiadás dátuma | 2010 |
| Fordító | Scholz László |
| Oldalak száma | 150 |
Az Éjszaka Chilében Roberto Bolaño chilei szerző 2000-ben, a szerző halála után kiadott regénye. A Nocturno de Chile című regényt magyarra Scholz László fordította le, 2010-ben jelent meg Éjszaka Chilében címmel. Ez az első magyarra fordított regény Bolañótól.
Rövid történet [szerkesztés]
A ’60-as évek Chiléjében játszódó eseményeket Sebastián Urrutia Lacroix atya meséli el egyetlen éjszakás monológban. A 150 oldalas kisregénybe Bolaño a huszadik századi Chile társadalmi, politikai átalakulásának történetét sűrítette bele, pontosan azt a fordulatot adva gyújtópontnak, amikor Augusto Pinochet katonai puccsal átveszi a hatalmat. Ebben az időben a kínvallatások elől az értelmiségi kör jó része – Bolañót is beleértve – elmenekült az országból. Ebben a regényben Urrutia atyán keresztül Bolaño mégis „lejátszhatja” a soha létre nem jött találkozást, a túlélés és az erkölcs ütközése, az esendő ember életének töréspontjainak be- és felismerése. Urrutia atya, ahogy maga Bolaño is, költő. Ám a bennük élő költő nem elég a fennmaradáshoz, így Urrutia fő foglalkozásaként kritikus, Bolaño pedig regényeket kezdett írni megélhetési forrásként a költemények helyett és mellett. Az Éjszaka Chilében c. regényt át-átszövik a mozgalmas, életteli anekdoták, tipikus dél-amerikai környezetet ismerhetünk meg, ahol a világ egy fülledt, velejéig romlott, ám mégis megbocsátóan rossz közeg. Borgesen kívül Márquez elbeszélőtechnikája is visszaköszön, nagyszerűen.
Fontos szerepet kap a regényben az olvasók számára a Da Vinci-kódból ismerhető Opus Dei, amelynek Urrutia atya is tagja a maga liberális módján és hozzáállásával. Az Opus Deit Madridban alapították 1928-ban, a szervezet a katolikus egyház része 1951 óta. A szervezet meghirdetett célja a tagjai, követői részére a keresztény szellemiség, a katolicizmus erősítése saját hivatásbeli munkával, a családi és a társadalmi életben végzett szerepvállalással.
