Ugrás a tartalomhoz

„Fecskepapagáj” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Taxonómiai frissítés, természetvédelmi státusz, referenciák.
9. sor: 9. sor:
| classis = [[Madarak]] ''(Aves)''
| classis = [[Madarak]] ''(Aves)''
| ordo = [[Papagájalakúak]] ''(Psittaciformes)''
| ordo = [[Papagájalakúak]] ''(Psittaciformes)''
| superfamilia = Papagájszerűek ''(Psittacoidea)''
| familia = [[Szakállaspapagáj-félék]] ''(Psittaculidae)''
| familia = [[Szakállaspapagáj-félék]] ''(Psittaculidae)''
| subfamilia = [[Rozellaformák]] ''(Platycercinae)''
| subfamilia = [[Rozellaformák]] ''(Platycercinae)''
| tribus = Rozellarokonúak ''(Platycercini)''
| genus = '''Lathamus'''
| genus = ''Lathamus''
| genus_authority = [[John Gould|Gould]], 1840
| genus_authority = [[John Gould|Gould]], 1840
| species = '''Fecskepapagáj''' ''(M. undulatus)''
| species = '''''L. discolor'''''
| binomial = Lathamus discolor
| binomial = Lathamus discolor
| binomial_authority = [[John White of Royal Navy|White]], 1790
| binomial_authority = [[John White of Royal Navy|White]], 1790
21. sor: 23. sor:
| wikicommonscat = Lathamus discolor
| wikicommonscat = Lathamus discolor
}}
}}
A '''fecskepapagáj''' ''(Lathamus discolor)'' a [[papagájalakúak]] ''(Psittaciformes)'' rendjében a [[szakállaspapagáj-félék]] ''(Psittaculidae)'' családjába tartozó ''Lathamus'' nem egyetlen [[faj]]a.


A '''fecskepapagáj''' ''(Lathamus discolor)'' a [[papagájalakúak]] ''(Psittaciformes)'' rendjében a [[szakállaspapagáj-félék]] ''(Psittaculidae)'' családjába tartozó ''Lathamus'' nem egyetlen [[faj]]a.<ref name="Olah2022">{{Cite journal |author=Oláh György | coauthors=Bankovics Attila |year=2022 |title=A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei |url=http://www.mbt-biologia.hu/gen/pro/mod/let/let_fajl_megnyitas.php?i_faj_azo=2274 |journal=Állattani Közlemények |volume=107 |issue=1-2 |pages=109–174 |doi=10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5}}</ref>
== Származása, elterjedése ==


== Elterjedése ==
Hazája [[Tasmánia]], de látták már a [[Ausztrália (kontinens)|kontinensen]] is.

Egyike a két, [[Madárvonulás|évszakosan vonuló]] papagájfajnak. [[Tasmania]]ban költ a déli nyár során, míg a telet az [[Ausztrália (kontinens)|Ausztrál kontinensen]] tölti.


== Megjelenése, felépítése ==
== Megjelenése, felépítése ==


Alakja a [[laposfarkúpapagáj-formák|laposfarkú papagájok]] és a [[lórifélék|lórik]] közötti, átmeneti jellegű: csőre és nyelve a lórikéra emlékeztet, egyéb vonásai azonban a laposfarkúakéra. Egyesek ''fecskelóri''nak nevezik.
Alakja a [[rozellaformák]] és a [[lóriformák|lórik]] közötti, átmeneti jellegű: csőre és nyelve a lórikéra emlékeztet, egyéb vonásai azonban a rozellákéra. Egyesek ''fecskelóri''nak nevezik.


Alapszíne zöld, homloka, torka és szárnyának orma vörös, a kis szárnyfedők és az evezőtollak egy része világos-, némelyike viszont sötétkék.
Alapszíne zöld, homloka, torka és szárnyának orma vörös, a kis szárnyfedők és az evezőtollak egy része világos-, némelyike viszont sötétkék.
42. sor: 45. sor:


Fészkelési ideje mintegy öt hét; ebből kb. 3 hétig költ. Egy fészekalja 2–3 tojás.
Fészkelési ideje mintegy öt hét; ebből kb. 3 hétig költ. Egy fészekalja 2–3 tojás.

== Természetvédelmi státusz ==

A faj demográfiai adatainak modellezése azt találta, hogy a fecskepapagáj [[Súlyosan veszélyeztetett faj|súlyosan veszélyeztetett]].<ref>{{Cite journal|title=A severe predator-induced population decline predicted for endangered, migratory swift parrots ( Lathamus discolor )|url=https://linkinghub.elsevier.com/retrieve/pii/S000632071500110X|journal=Biological Conservation|date=2015-06|pages=75–82|volume=186|doi=10.1016/j.biocon.2015.03.006|language=en|first=Robert|last=Heinsohn|coauthors=Webb, Matthew; Lacy, Robert; Terauds, Aleks; Alderman, Rachael; Stojanovic, Dejan}}</ref> További modellezések kimutatták, hogy a nemi arány eltolódása és a tojók több hímmel való kopulációja az előre jelzettnél drasztikusabban csökkenti az egyedszámot.<ref>{{Cite journal|title=Sex ratio bias and shared paternity reduce individual fitness and population viability in a critically endangered parrot|url=https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/1365-2656.12922|journal=Journal of Animal Ecology|date=2019-04|issn=0021-8790|pages=502–510|volume=88|issue=4|doi=10.1111/1365-2656.12922|language=en|first=Robert|last=Heinsohn|coauthors=Olah, George; Webb, Matthew; Peakall, Rod; Stojanovic, Dejan}}</ref> Genetikai vizsgálatok azt mutatták, hogy csak egyetlen populációja létezik a fajnak a vadonban, így a különböző időpontokban és helyeken előforduló fenyegetések potenciálisan az egész fajt érinthetik.<ref>{{Cite journal|title=Genetic evidence confirms severe extinction risk for critically endangered swift parrots: implications for conservation management|url=https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/acv.12394|journal=Animal Conservation|date=2018-08|issn=1367-9430|pages=313–323|volume=21|issue=4|doi=10.1111/acv.12394|language=en|first=D.|last=Stojanovic|coauthors=Olah, G.; Webb, M.; Peakall, R.; Heinsohn, R.}}</ref> Szakértői vélemények egyedszámukat körülbelül 2000 egyedre becsülték.<ref>Garnett ST, Szabo JK,Dutson G. (2011) Action Plan for Australian Birds 2010. CSIRO, Melbourne</ref> A legújabb [[populációgenetika]]i eredmények azt sugallják, hogy ez túlzottan optimista, és a faj egyedszáma inkább a százas nagyságrendben mozoghat.<ref>{{Cite journal|title=Comparison of three techniques for genetic estimation of effective population size in a critically endangered parrot|url=https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/acv.12655|journal=Animal Conservation|date=2021-06|issn=1367-9430|pages=491–498|volume=24|issue=3|doi=10.1111/acv.12655|language=en|first=G.|last=Olah|coauthors=Stojanovic D, Webb M, Waples R, Heinsohn R}}</ref>

A faj költőterületén folyó súlyos erdőirtását régóta elismerik, mint a faj fő veszélyeztető tényezőjének.<ref>Saunders DL,Tzaros C (2011) National Recovery Plan for the Swift Parrot Lathamus discolor. Birds Australia, Melbourne</ref> A fakitermelés az elmúlt évtizedekben már súlyos hatással volt az élőhelyekre, és bizonyítékok vannak arra, hogy az elmúlt 20 évben a fecskepapagájok költőterületeinek akár 23%-át is kivágták [[Tasmania]] déli régiójában.<ref>{{Cite journal|title=Policy failure and conservation paralysis for the critically endangered swift parrot|url=http://www.publish.csiro.au/?paper=PC18020|journal=Pacific Conservation Biology|date=2019|issn=1038-2097|pages=116|volume=25|issue=2|doi=10.1071/PC18020|language=en|first=Matthew H.|last=Webb|coauthors=Stojanovic, Dejan; Heinsohn, Robert}}</ref> A behurcolt [[törpe erszényesmókus]]ok tovább károsítják a fecskepapagájokat, különösen a tojások és a fészekben költő tojók predációja által.<ref>{{Cite journal|title=Discovery of a novel predator reveals extreme but highly variable mortality for an endangered migratory bird|url=https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/ddi.12214|journal=Diversity and Distributions|date=2014-10|issn=1366-9516|pages=1200–1207|volume=20|issue=10|doi=10.1111/ddi.12214|language=en|first=Dejan|last=Stojanovic|coauthors=Webb, Matthew H.; Alderman, Rachael; Porfirio, Luciana L.; Heinsohn, Robert}}</ref>


== Tartása ==
== Tartása ==
48. sor: 57. sor:


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

{{források}}


== Források ==
== Források ==

A lap 2023. május 24., 19:44-kori változata

Fecskepapagáj
Az antwerpeni állatkertben
Az antwerpeni állatkertben
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea)
Család: Szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae)
Alcsalád: Rozellaformák (Platycercinae)
Nemzetség: Rozellarokonúak (Platycercini)
Nem: Lathamus
Gould, 1840
Faj: L. discolor
Tudományos név
Lathamus discolor
White, 1790
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fecskepapagáj témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fecskepapagáj témájú médiaállományokat és Fecskepapagáj témájú kategóriát.

A fecskepapagáj (Lathamus discolor) a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjében a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába tartozó Lathamus nem egyetlen faja.[1]

Elterjedése

Egyike a két, évszakosan vonuló papagájfajnak. Tasmaniaban költ a déli nyár során, míg a telet az Ausztrál kontinensen tölti.

Megjelenése, felépítése

Alakja a rozellaformák és a lórik közötti, átmeneti jellegű: csőre és nyelve a lórikéra emlékeztet, egyéb vonásai azonban a rozellákéra. Egyesek fecskelórinak nevezik.

Alapszíne zöld, homloka, torka és szárnyának orma vörös, a kis szárnyfedők és az evezőtollak egy része világos-, némelyike viszont sötétkék.

Írisze sárga, a csőre barnás, a lába hússzínű.

Életmódja

Gyors röptű, társas madár; szinte megállás nélkül röpköd az erdő lombkoronájában. Jellemzően lágy táplálékon él; széklete is a lórikéhoz hasonlóan lágy.

Szaporodása

Fészkelési ideje mintegy öt hét; ebből kb. 3 hétig költ. Egy fészekalja 2–3 tojás.

Természetvédelmi státusz

A faj demográfiai adatainak modellezése azt találta, hogy a fecskepapagáj súlyosan veszélyeztetett.[2] További modellezések kimutatták, hogy a nemi arány eltolódása és a tojók több hímmel való kopulációja az előre jelzettnél drasztikusabban csökkenti az egyedszámot.[3] Genetikai vizsgálatok azt mutatták, hogy csak egyetlen populációja létezik a fajnak a vadonban, így a különböző időpontokban és helyeken előforduló fenyegetések potenciálisan az egész fajt érinthetik.[4] Szakértői vélemények egyedszámukat körülbelül 2000 egyedre becsülték.[5] A legújabb populációgenetikai eredmények azt sugallják, hogy ez túlzottan optimista, és a faj egyedszáma inkább a százas nagyságrendben mozoghat.[6]

A faj költőterületén folyó súlyos erdőirtását régóta elismerik, mint a faj fő veszélyeztető tényezőjének.[7] A fakitermelés az elmúlt évtizedekben már súlyos hatással volt az élőhelyekre, és bizonyítékok vannak arra, hogy az elmúlt 20 évben a fecskepapagájok költőterületeinek akár 23%-át is kivágták Tasmania déli régiójában.[8] A behurcolt törpe erszényesmókusok tovább károsítják a fecskepapagájokat, különösen a tojások és a fészekben költő tojók predációja által.[9]

Tartása

Lágy eleséggel, apró magvakkal, lisztkukaccal etethető.

Jegyzetek

  1. Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.  
  2. Heinsohn, Robert, Webb, Matthew; Lacy, Robert; Terauds, Aleks; Alderman, Rachael; Stojanovic, Dejan (2015. június 1.). „A severe predator-induced population decline predicted for endangered, migratory swift parrots ( Lathamus discolor )” (angol nyelven). Biological Conservation 186, 75–82. o. DOI:10.1016/j.biocon.2015.03.006.  
  3. Heinsohn, Robert, Olah, George; Webb, Matthew; Peakall, Rod; Stojanovic, Dejan (2019. április 1.). „Sex ratio bias and shared paternity reduce individual fitness and population viability in a critically endangered parrot” (angol nyelven). Journal of Animal Ecology 88 (4), 502–510. o. DOI:10.1111/1365-2656.12922. ISSN 0021-8790.  
  4. Stojanovic, D., Olah, G.; Webb, M.; Peakall, R.; Heinsohn, R. (2018. augusztus 1.). „Genetic evidence confirms severe extinction risk for critically endangered swift parrots: implications for conservation management” (angol nyelven). Animal Conservation 21 (4), 313–323. o. DOI:10.1111/acv.12394. ISSN 1367-9430.  
  5. Garnett ST, Szabo JK,Dutson G. (2011) Action Plan for Australian Birds 2010. CSIRO, Melbourne
  6. Olah, G., Stojanovic D, Webb M, Waples R, Heinsohn R (2021. június 1.). „Comparison of three techniques for genetic estimation of effective population size in a critically endangered parrot” (angol nyelven). Animal Conservation 24 (3), 491–498. o. DOI:10.1111/acv.12655. ISSN 1367-9430.  
  7. Saunders DL,Tzaros C (2011) National Recovery Plan for the Swift Parrot Lathamus discolor. Birds Australia, Melbourne
  8. Webb, Matthew H., Stojanovic, Dejan; Heinsohn, Robert (2019. június 22.). „Policy failure and conservation paralysis for the critically endangered swift parrot” (angol nyelven). Pacific Conservation Biology 25 (2), 116. o. DOI:10.1071/PC18020. ISSN 1038-2097.  
  9. Stojanovic, Dejan, Webb, Matthew H.; Alderman, Rachael; Porfirio, Luciana L.; Heinsohn, Robert (2014. október 1.). „Discovery of a novel predator reveals extreme but highly variable mortality for an endangered migratory bird” (angol nyelven). Diversity and Distributions 20 (10), 1200–1207. o. DOI:10.1111/ddi.12214. ISSN 1366-9516.  

Források

További információk