Tündérrózsa
Tündérrózsa | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Indiai vörös tündérrózsa (Nymphaea rubra var. longiflora) a Hévízi-tóban
| ||||||||||||
Fehér tündérrózsa (Nymphaea alba)
| ||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||
| ||||||||||||
Hazai fajok | ||||||||||||
| ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Tündérrózsa témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Tündérrózsa témájú médiaállományokat és Tündérrózsa témájú kategóriát. |
A tündérrózsa (Nymphaea) nemzetség a tündérrózsafélék családjába tartozik, világszerte elterjedt, mintegy 45 fajt számlál, melyek közül sokat termesztenek dísznövényként.
Hazai fajok
[szerkesztés]Fehér tündérrózsa (N. alba)
[szerkesztés]Évelő, gyöktörzse az iszapban kúszik.
Élőhelye
[szerkesztés]Síkvidéki álló- és lassan folyó vizekben fordul elő ott, ahol a vízmélység nem haladja meg a 3 métert.
Jellemzése
[szerkesztés]- A fehér sziromlevelek és a sárga porzók száma egyaránt meghatározatlan, sok. A virág 10–16 cm széles. Júniustól szeptemberig virágzik, a virágok nappal nyílnak.
- A levelek válla mélyen bevágott, széleik majdnem épek, a víz színén lebegnek.
Nílusi tündérrózsa (N. lotus L. var. thermalis)
[szerkesztés]A nílusi tündérrózsa alfaja, Európában egyetlen természetes előfordulási helye a Nagyvárad melletti Pece-patak hőforrások táplálta vize. Korábban betelepítettnek tartották, ám a patakból előkerült a bordás homorcsa (Melanopsis parreyssii) nevű kis vízicsiga, mely jelenleg szintén csak trópusi vizekből ismert. Az üledék nagy számban tartalmazza a csiga házának maradványait, folyamatos jelenléte a harmadkor óta kimutatható, így az is bizonyítást nyert, hogy a nílusi tündérrózsa átvészelhette szubtrópusi klímájú harmadkor óta lezajlott jégkorszakot.
Lovassy Sándor 1898-ban sikerrel próbálkozott az indiai vörös tündérrózsa hosszúvirágú alfajának, a latinul Nymphaea rubra var. longiflora nevű vízinövénynek a Hévízi-tóba történő meghonosításával.[1]
Élőhely
[szerkesztés]Nagyvárad, Félixfürdő, Püspökfürdő, termálvizek.
Jellemzés
[szerkesztés]- Virága 20 cm átmérőjű, éjjel és borús időben nyílik júniustól októberig.
- A levelek széle fogas, fonákjuk sötét ibolya színű.
Rendszerezés
[szerkesztés]Virágdiagram
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hévízgyógyfürdő baktériumai és növényvilága. [2017. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 8.)
Források
[szerkesztés]- Molnár V. Attila: Kétszikűek I. – ÉlőVilág Könyvtár (Kossuth Kiadó, 2004)