Kései szálkamenta
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Elsholtzia stauntonii Benth 1833 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kései szálkamenta témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kései szálkamenta témájú médiaállományokat és Kései szálkamenta témájú kategóriát. |
A kései szálkamenta (Elsholtzia stauntonii) Észak-Kínából származó, dísznövényként ültetett lombhullató, évelő cserje. Aromás illatú levelei fűszerként is használatosak.
Megjelenése[szerkesztés]
A kései szálkamenta félfás, 75–150 cm magas és nagyjából ugyanilyen széles bokor. Átellenesen növő levelei 5–12 cm hosszúak, fogazottak, lándzsás, vagy lándzsás-ovális alakúak. Szétmorzsolt levelei mentás illatot árasztanak. Ősszel bíborvörösre színeződik.
Szeptember-októberben nyílnak rózsaszín-halványlila, 15–20 cm-es, tömött, a hajtások csúcsán egyenesen felálló álfüzérekben növő virágai. Nemesített fehér virágú változata is ismert.
Előfordulása[szerkesztés]
Eredetileg Kína északi részének (Kanszu, Hebei, Henan, Senhszi, Sanhszi tartományok) növénye. Folyó- és patakvölgyekben, füves domboldalakon, sziklás vidékeken fordul elő 700–1600 m tengerszint fölötti magasságon.
Jelentősége[szerkesztés]
Európában és Észak-Amerikában dísznövényként, sövényként ültetik. Napigényes, száraz vagy közepesen nedves talajra van szüksége, egyszerűen tartható. Dugványról szaporítható.
Citromos-mentás aromájú levelei fűszerként használhatóak.
A megszárított növény kivonatával a dohánybogár ellen lehet vegyszermentesen védekezni.
Források[szerkesztés]
- Elsholtzia stauntonii Missouri Botanical Garden
- Kései szálkamenta Szépzöld
- Jian-Hua Lü et al:Fumigant activity of Elsholtzia stauntonii extract against Lasioderma serricorne South African Journal of Science Vol.108 no.7-8 Pretoria 2012
- Elsholtzia stauntonii Bentham, Labiat. Gen. Spec. 161. 1833. Flora of China
