Dohánybogár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Dohánybogár
Az imágója
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Bostrichiformia
Öregcsalád: Bostrichoidea
Család: Álszúfélék (Anobiidae)
Alcsalád: Xyletininae
Nemzetség: Lasiodermini
Nem: Lasioderma
Stephens, 1835
Faj: L. serricorne
Tudományos név
Lasioderma serricorne
(Fabricius, 1792)
Szinonimák
  • Lasioderma castaneum Melsheimer, 1845
  • Lasioderma testaceum Stephens, 1835
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Dohánybogár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dohánybogár témájú médiaállományokat és Dohánybogár témájú kategóriát.

A dohánybogár (Lasioderma serricorne) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül az álszúfélék (Anobiidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Ez a bogárfaj eredetileg az Amerikák trópusi részein fordult elő. Azonban manapság az ember akaratlan segítségével világszerte elterjedt.

Megjelenése[szerkesztés]

A felnőtt dohánybogár 2-4 milliméter hosszú. Félgömb alakú, és vörösbarna színű.

Életmódja[szerkesztés]

Ez a bogárfaj főleg a nyers vagy a feldolgozott dohányban fordul elő; valószínűleg ezért kapta a nevét. A dohányon kívül, más szárított növényi anyagokban is megtalálható, például: gyümölcsben, zöldségben, orvosi székfűben (Matricaria recutita), földimogyoróban (Arachis hypogaea), aszalt déligyümölcsben (füge (Ficus) és datolyában (Phoenix)), sőt a kókuszdió (Cocos nucifera) reszelékében és a szárított gombákban (Fungi) is. A dohánybogárnak, csak a lárvája károsít. A lárva jelenlétét az általa rágott apró, kis kerek lyukakról és az azokból kitúrt ürülékről ismerhetjük fel. Az általa megrágott anyag, emberi fogyasztásra, alkalmatlanná válik. A lakásba fertőzött élelmiszerekkel kerül be, s a kirajzó dohánybogarak más élelmiszereket is megfertőznek.

Szaporodása[szerkesztés]

A nőstény a táplálékul szolgáló anyagokra helyezi petéit, s a belőlük kikelő lárvák behatolnak a tápanyagba, és abban rövidebb-hosszabb járatokat készítenek. A lárva a táplálékból gubót, készít magának, amelyben bebábozódik. Kifejlődésének ideje a táplálék mennyiségétől, minőségétől, nedvességtartalmától és a hőmérséklettől függ.

Irtásuk[szerkesztés]

Ha fertőzésre utaló jeleket észlelünk, az első teendőnk az, hogy gondosan takarítsuk ki az élelmiszertároló helyet. A dohánybogár táplálékául szolgáló összes élelmiszert tüzetesen vizsgáljuk át. A kifejlett bogarakat és a lárvákat egyaránt könnyen fölfedezhetjük. A fertőzött anyagokat jól záródó zacskóban gyűjtve dobjuk ki a szemétbe vagy égessük el. Rovarirtó szert fölösleges használni.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]