Zwölferkofel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zwölferkofel
(Cima Dodici, Croda dei Toni)
Zwölferkofl-Cima Dodici 1.jpg
A Zwölferkofel a Bachern-völgyből (északról)

Magasság 3094 m
Hely Dél-Tirol / Belluno megye (Veneto)
Észak-Olaszország
Hegység Sexteni-Dolomitok
Típus gyűrthegység
Első megmászás 1874. szeptember 28. Johann és Michel Innerkofler
Legkönnyebb útvonal mászóút, UIAA sz. III. nehézségi fok
Elhelyezkedése
Zwölferkofel  (Alpok)
Zwölferkofel
Zwölferkofel
Pozíció az Alpok térképén
é. sz. 46° 37′ 09″, k. h. 12° 21′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 09″, k. h. 12° 21′ 34″
Zwölferkofel  (Bolzano autonóm megye)
Zwölferkofel
Zwölferkofel
Pozíció Bolzano autonóm megye térképén
Térkép
Übersichtskarte Südtirol.png
A Dolomitok térképe (Olaszország)

A Zwölferkofel, röviden Zwölfer (magyarul: „tizenkettes”, olaszul: Cima Dodici vagy Croda dei Toni) egy sziklahegy a Sexteni-Dolomitokban, Dél-Tirol és Belluno megye (Veneto régió) határán. A Fischlein-völgy legfelső szakaszát, a Bacher-völgyet zárja le délről. Főcsúcsa, a Hoher Zwölfer 3094 m magas. A sexteni napóra egyik tagja, a „tizenkét-órás” csúcs.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zwölferkofel a Sexteni-völgyből Moosnál délnek kiágazó Fischlein-völgy (Val Fiscalina) felső végében áll. A völgynek ezt a legmagasabban fekvő szakaszát Bachern-völgynek (Alta Val Fiscalina) nevezik. A Zwölferkofelt körülvevő, a Fischlein-völgyet keletről és nyugatról szegélyező hegycsúcsok alkotják az úgynevezett „sexteni napórát”, amely fölött a nap állása kijelöli az aktuális óraállást. A hegycsoport a Sexteni-Dolomitokoz tartozik. A Zwölferkofeltől észak-északkeletre a 2582 m magas Neunerkofel és 2965 m magas Sextener Rotwand emelkedik (utóbbit Zehnernek, „tízes”-nek is nevezik), és az Elferkofel, a „tizenegyes”.

A Zwölferkofeltől keletre a Kreuzberg-hágó fekszik. Délkelet felé, már Belluno megyében a hágót uraló 3049 m magas Hochbrunnerschneid (Monte Popera) emelkedik. A Zwölfertől délre a Cadini hegycsoport, azon túl, dél-délkelet felé az Ansiei folyó völgye, a Cadore-dombvidék húzódik egészen a Piavéig.

Kelet felé a Büllelejoch (hágó) és a Drei Zinnen hármas hegycsúcsot környező magas plató terül el. Itt halad keresztül a 4. sz. Dolomiti-túraút (Höhenweg / alta via), amely a Zsigmondy-menedékház, a Zwölferkofel, és a Carducci-menedékház mellett elhaladva az Ansiei-völgyben fekvő Auronzo di Cadore községben végződik. Végül a Zwölfertől északnyugatra a Fischlein-völgy nyugati peremét képező hegyek állnak, a „napóra” legnyugatibb tagja, az Einserkofel („egyes”). Észak felé a Fischlein-völgyön keresztül a Sexteni-völgyre és a Karni-Alpokra lehet kilátni.

A Zwölferkofel tömbje igen impozáns képet nyújt délről, a Bachern-völgy felől, a Zsigmondy-menedékház felé kapaszkodó ösvényről. Innen nézve a hegytől balra (keletre) áll a Hochleist magányos, hegyes tornya. Maga a Zwölfer sziklapiramisa több csúcsban végződik. A főcsúcs a 3094 m magas Hoher Zwölfer. Ettől balra két kisebb mellékcsúcsa van, a 2917 méteres Kleine Zwölfer (a „kicsi”) és a Kleinster Zwölfer (a „legkisebb”), mellettük a „vicenzai hölgyek”-nek (Vicentinische Damen) nevezett furcsa, tűhegyes sziklaformációkkal. A főcsúcstól jobbra egy hasadékkal elválasztva áll a némileg alacsonyabb nyugati mellékcsúcs. Dél felé a hegy a 3011 méteres „középső” csúcsban (Mittlerer Zwölfer / Croda A. Berti) folytatódik.

Az első világháború előtt a Zwölferkofel csúcsán át futott az Osztrák–Magyar Monarchia és az Olasz Királyság államhatára. 1919-ben Olaszország egész Dél-Tirolt annektálta, a történelmi államhatár ma Trentino–Alto Adige és Veneto régiókat választja el.

Alpinizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zwölferkofels csúcsára a két sexteni hegyivezető fivér, Johann Jakob Innerkofler és Michael Innerkofler jutott fel, 1874. szeptember 28-án, a főcsúcsot és a „középső” Zwölfert elválasztó jégvályún (Eisrinne) keresztül. A változó éghajlat miatt azonban ez a jéghasadék kiolvadóban van, a benne található törmeléklejtő (amelyet korábban a fagyott jég tartott össze) instabillá vált, ezért a hegymászók inkább egy kerülő útvonalat használnak, amely a környező sziklákon át vezet. Ennek nehézségi foka III-as (az UIAA skálán). Ezt az alternatív útvonalat először szintén két Innerkofler, Michael és Johann járták be, J. Reichl és M. Simon társaságában, már 1887. szeptember 6-án. [1] [2]

A legközelebbi menedékházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zsigmondy-menedékház
A Zsigmondy-menedékház

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Richard Goedeke. Sextener Dolomiten. Alpenvereinsführer.. München: Bergverlag Rother. ISBN=3-7633-1255-2 (1988) 
  2. Carl Diener. Die Sextener Gruppe. Die Erschließung der Ostalpen.. Berlin: Eduard Richter / Verlag des Deutschen und Österreichischen Alpenvereins (1894) 

Források, külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zwölferkofel témájú médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Eugen Hüsler: Hüslers Klettersteigführer Dolomiten, Bruckmann-Verlag, München
  • Klettersteigführer Dolomiten – Südtirol – Gardasee, Alpinverlag, Bad Häring/Tirol
  • AA. VV.: Grande atlante escursionistico delle Dolomiti, Kompass - Fleischmann editori, Trento, 2004. ISBN 3854916078
  • Dibona, Dino: Tutto quello che vorreste (e dovreste) sapere sulle Dolomiti, Newton & Compton editori, 2005. ISBN 8854104841