Zöld tea

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zöld tealevelek szüretre várva

A zöld tea (kínaiul: 绿茶, pinyin: lǜchá) a szó szigorú értelmében vett tea, mely a Camellia sinensis nevű növényből készül, minimális oxidációval. Alapvetően Ázsiában népszerű ital, de napjainkban, köszönhetően többek között kedvező élettani hatásainak, egyre kedveltebb nyugaton is, ahol korábban a fekete teát részesítették előnyben.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fekete teával ellentétben a zöld tea egyáltalán nem erjesztett. Ennek eléréséhez nem sokkal a szüret után gőzöléssel vagy melegítéssel lebontják a tealevelekben található polifenol-oxidáz enzimet, így az erjedési folyamatok leállnak. Ezután a leveleket formázzák (például összesodorják), majd kiszárítják és a minőségtől függően válogatják. A legmagasabb kategóriájú teák feldolgozását kézzel végzik.

Hatóanyagai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zöld tea tartalmaz többek között:

Élettani hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zöld teának sokféle kedvező élettani hatást tulajdonítanak. Ezek némelyike már tudományosan is bizonyított, más hatásokat hosszú múltra visszatekintő tapasztalati tények igazolják:

Ezen felül fontos tény, hogy fogyasztásának nincs ismert kedvezőtlen hatása.

Fontosabb termelő országok és az ott előállított fajták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kína[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Longjing: az egyik leghíresebb és legjobb minőségű tea
  • Gunpowder: kis golyókká gyúrt levelekből készített népszerű fajta

Japán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Aracha (japánul: 荒茶), nyers zöld tea
  • Bancha („közönséges tea“, japánul: 番茶), hasonló, mint a sencha (csak idősebb levelekből), alacsony koffeintartalom, sok kalcium, Japánban mindenütt ugyanazon növényről szüreteli, mint a senchát, viszont azzal ellentétben a negyedik-ötödik-hatodik levelet szedik le (a senchánál a friss levélhajtást ill. az első két levelet). Ezért ez egy egyszerűbb tea, ami kevesebb koffeint tartalmaz, mivel a fiatalabb levelek magasabb koffeintartalmúak és jobb minőségűek.
  • Fukamushi-Cha (erős, gőzölt sencha)
  • Funmatsucha (instant őrölt tea, japánul: 粉末茶)
  • Gabalong, magas gamma-aminosav tartalom, amit speciális, természetes feldolgozással érnek el
  • Genmaicha (japánul: 玄米茶), pörkölt rizsszemekkel kevert zöld tea
  • Gyokuro („nemes harmatcsepp“), árnyékos tea, fűillatú, magas koffeintartalmú
  • Hōjicha, (japánul: 焙じ茶) pirított sencha/bancha
  • Kabusecha (félárnyékot adó háló alatt növő tea), egy sencha, ami a vad teacserjéhez hasonló fényviszonyok közt nő
  • Kamairicha (sült tea, japánul: 窯煎茶)
  • Konacha (japánul: 粉茶)
  • Kukicha (japánul: 茎茶), magas a levélszár és levélerezet tartalma, fűillatú, tűformájú levelekkel, enyhe és koffeinszegény
  • Matcha („őrölt tea“, japánul: 抹茶), por alakú, árnyékos tea a tencha, mint bázis felhasználásával, magas koffeintartalmú
  • Mecha (japánul: 芽茶)
  • Sencha („gőzölt tea“, japánul: 煎茶), a leggyakrabban fogyasztott tea Japánban, három eltérő szüreti időben szedve különböző minőségben készül, (április/május-első szüret, június/július-második szüret, augusztus/szeptember-harmadik szüret). Minél korábbi a szüret, annál magasabb minőségű a tea.
  • Shincha („új tea“, japánul: 新茶)
  • Tamaryokucha (japánul: 玉緑茶)
  • Tencha (japánul: 碾茶)
  • Yonkon, kicsi, sodort levelekből készül