Szencsa tea

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szencsa
Sencha Japanischer Grüner Tee.jpg

Típus zöld tea
Más nevek szen csa, 煎茶
Szín zöld
Származási hely  Japán
Rövid leírás Közkedvelt japán teafajta

A szencsa (煎茶?) mindennapi fogyasztásra szánt japán zöld tea, mely jellemzően egész tealevelek forrázásából, vagy párlásából készül. Japánban a legkedveltebb tea, a teatermelés 80%-át ez a teatípus adja. Szüretváltozatai a gjokuro és a bancsa teák. Ezzel ellentétben a matcsa a zöldtea levelek porrá őrlésével készül, gyakorlatilag maga a tealevél válik itallá. A szencsa elkészítése gyakran szertartásos, szakrális jelentőségű is lehet, melyet szencsadónak („a szencsa útja”) neveznek. Az évszázadok alatt kialakult eltérő párlási megoldások miatt más ízvilágú teaitalokat készítenek.

A teaízt nagyban befolyásolja a szüretelési évszak és a környezet, azonban az év első teaszürete során szedett tea neve a sincsa („új tea”), mely a legfinomabb. Japán déli szigetein kezdik meg az első szüreteket, majd fokozatosan a tavasz melegével észak felé tolódva. Mivel a teanövények télen eltárolják a tápanyagokat, ezek a következő évi tavaszi új hajtásokban koncentrálódnak és ízviláguk, értékük ezeknek az új leveleknek a legmagasabb. A sincsa teák ilyen új hajtású levelekből állnak. A sincsa szezon, régiónként eltérően, április elejétől május végéig tart, konkrétan a szecubunt követő 88. napig, mely február 4-e körültől, a japán tavasztól, számítódik. A japán hagyományok szerint az ekkor fogyasztott szencsa egész évben jó egészséget ad fogyasztójának.

Teatípusok[szerkesztés]

  • Dzsó szencsa: jó minőségű tea.
  • Toku dzsó szencsa: kiemelkedő minőségű tea.
  • Hacsidzsuhacsija szencsa: a 88. nap után szedett szencsa.
  • Kabusze szencsa, vagy Kabuszecsa: pihentető hatású, magas aminosav tartalmú tea, melyet különböző megoldásokkal árnyékolt területeken nevelt növényekről aratnak. Ehhez hasonló a gjokuro, melyet hosszabb ideig, körülbelül 20 napig nevelnek árnyékban.
  • Aszamusi: a feldolgozás során rövid ideig gőzölt tealevelek (hagyományos eljárás).
  • Csumusi: a feldolgozás során közepes ideig (30–90 másodperc) gőzölt tealevelek.
  • Fukamusi, vagy fukamusicsa: a feldolgozás során hosszú ideig (1–2 perc) gőzölt tealevelek (modern tömegtermelés); a vastagabb, durvább, idősebb levelek feldolgozására is alkalmas (az olcsó levelek is eladhatóakká válnak).
  • Sincsa, vagy Icsibancsa: az év első szüretekor szedett szencsa tealevelek.

Források[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sencha című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.