Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2013-04-26

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Rendőr- és Tűzoltónap holnap?[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Holnap (2013. április 27-n) lesz Rendőr- és Tűzoltónap a Budapesti Városligetben látványos felvonulásokkal. Eddig ez rendben van. Csakhogy ez a rendezvény általában nem Szent Flórián napján, május 4-én szokott lenni? Idén május 4. szombatra esik, tehát nem hozhatták előre azért, hogy hétvégére essen. Miért hozták előbbre, és hány év óta van így?
--– b_jonas 2013. április 26., 10:15 (CEST)[válasz]

Megválaszolom a saját kérdésemet, viszont van egy újabb kérdésem.

A hirado.hu 2012-es híre szerint „A kormány határozata alapján 1992 óta Szent György napján, április 24-én tartják a rendőrség napját. A magyar tűzoltóságok tagjai 1834. május 4. óta emlékeznek meg Szent Flóriánról, a tűzoltók védőszentjéről, aki a hagyomány szerint őrzi őket a bajban.” Másik hír ugyanonnan.

Ezek szerint Szent György napja miatt hozták előre. Másrészt viszont a Szent György cikkünk szerint Szent György napja május április 23-n van, nem 24-n. Aki ért ehhez, ki tudná találni, hogy honnan jön a 23-i dátum? – b_jonas 2013. április 26., 10:23 (CEST)[válasz]

adalék
Két link - azt gondolom, hogy ezek autentikus web-oldalak:
http://lexikon.katolikus.hu/S/Szent%20György-bazilika.html és http://www.katolikus.hu/szentek/0424.html,
Főleg az utóbbi az érdekes, mert ebben mindjárt az első sorban szerepel mindkét (április 23-a és 24-e) dátum! A világegyház itt történő említése - számomra - megfejtendő dolog! Erről a fogalomról azt találtam a szócikkünk Magyar_katolikus_egyház#A_kifejezés_jelentése-bekezdésében, hogy ez tkp. a római katolikus egyház. Kik ünneplik 24-én, akik nem a világegyház?
A kettős dátum magyarázatát még nem találtam meg. A második Az első link azt mondja, hogy Szent György napja Kr. u. 750 körül került be a liturgiai naptárba. Akkor még nem a Gergely-naptárt használtuk, hanem (már) a Julián naptárt, de az egynapos elcsúszás ezzel nem indokolható...
vitorlavita 2013. április 26., 11:59 (CEST)[válasz]
A világegyház és kettős dátum kérdésekre a válasz: A katolikus egyházban a szenteket általában a haláluk (vagyis a mennybe feljutásuk) napján ünneplik, de ettől lehetnek kivételek. Ilyen pl. Szent István király, aki aug. 15-én hunyt el, de (a világegyházban, vagyis Magyarországon kívül) 16-án tartják az ünnepét, mert 15-én van Nagyboldogasszony (Szűz Mária mennybevétele) ünnepe, ami mindent "überel". Magyarországon viszont 20-án ünnepeljük Szent Istvánt (mint Magyarország fővédőszentjét), mert ezen a napon történt az oltárraemelése (ami akkoriban megegyezett a szenttéavatással). Tehát ezért állítja a Katolikus Lexikon, hogy Szent István ünnepe: Augusztus 20. / a világegyházban augusztus 16.
Szent György esetében valószínűleg azért van egy napos csúszás, mert április 23-ra esik Szent Adalbert ünnepe, aki sokkal erősebben a kötődik Magyarországhoz, mint Szent György, tehát az ő emléknapja maradt a helyén.
– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Rlevente (vitalap | szerkesztései) 2013-04-26T10:46:46 UTC
Köszönöm a magyarázatot. (TODO: írjam be a Szent György cikkbe.) – b_jonas 2013. április 26., 13:25 (CEST)[válasz]

tiszteletes hangon magyaráz[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy
--84.3.72.78 (vita) 2013. április 26., 19:08 (CEST)[válasz]
válasz
Annak ellenére, hogy nem vagy elég bőbeszédű, tudom, mi a kérdésed, hiszen az régi ismerősünk! Lásd: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-04-28
Tudom, hogy a háromszavas kifejezés jelentése-értelme kellene válaszul! Azt is tudom, hogy egy regényben szerepel ez a három szó, azt is tudom, hogy kinek a regénye, azt is tudom, hogy melyik regénye... Ez neked a szerencséd! Mert tudd, hogy egyébként ez lenne a válaszunk:
Aki nem olvassa el a regényt, vagy már nem emlékszik a részletekre, az - nem csoda - nem tudja megválaszolni a kérdést. Valóban, hiába vesszük kézbe a könyvet, a többszáz oldalon nehéz megtalálni a három szót! Ezért jó, hogy az interneten megtalálható a regény szövege (http://mek.oszk.hu/00600/00656/html/), s benne a megszokott szövegkeresési funkció (Ctrl+F) segítségével a regény második részében megtalálható a kérdéses kifejezés:
„Aranyos alabárdok között egy ragyogó csoport következett.
Két nyugodt arcú fiatalember lovagolt közöttük. Mind a kettő szürke lovon.
- A szultán fiai - magyarázta Tulipán tiszteletes hangon -, Mohamed és Szelim.
Azonban csakhamar vállat vont.
- Vigye el őket az ördög!”
Elég hosszan idéztem, hogy értsd, mit jelent a háromszavas kifejezés!
Annyit magyarázatul: Tulipán egy török katona, janicsár volt, aki magyarrá vált, meg is keresztelkedett, magyar felesége, gyerekei vannak. A konkrét jelenetben Bornemissza Gergellyel ketten egy leshelyről figyelik az országba bevonuló, Buda ellen vonuló török sereget (1541-et írunk).
Remélem, eleget segítettem!
vitorlavita 2013. április 27., 02:24 (CEST)[válasz]