Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-03-15

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Mit jelentenek a virágdiagramon a motívumok?

[szerkesztés]
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy mit jelent a "virágdiagram"-ként feltüntetett rajzon a békafej és a körülötte elhelyezkedő három fácska és a 120 fokos szögben eltolt ötpöttyök? Valami szabadkőmíjes szimbólum vagy szélforgattyú? Valami használati utasítás? A hozzászólás szerzője 178.164.174.73 (vitalap •  szerk) 2012. március 15., 00:03‎
A Vita:Macskagyökér lapról átemelt kérdés--PallertiRabbit Hole 2012. március 15., 00:20 (CET)[válasz]

A kép cikkben kontextustalan volt, sem a leírólapján, sem a képaláírásban semmi magyarázat nem volt, ezért a cikkből kivettem. Ide viszont betettem, hogy egy reménybeli válaszoló tudja, miről van szó. Hogy őszinte legyek, nekem a tüskés kör is homályos és az összes többi elem a rajzon. Valaki tényleg elmagyarázhatná, mi ez. – LApankuš 2012. március 15., 00:43 (CET)[válasz]

Lehet, hogy vissza kellene tenni megfelelő leírással – ez egy létező fogalom. A Virág szócikkünk virágdiagram szakasza röviden ír róla – „...grafikus ábrázolási mód, a virág keresztmetszetének rajza”-ként definiálja. A német nyelvű Wikipédiában saját szócikke is van -----> de:Blütendiagramm. PallertiRabbit Hole 2012. március 15., 00:55 (CET)[válasz]

Semmi akadálya a visszatételének. Csak el kell magyarázni. Addig, amíg nincs magyarázata, csak az ilyen (jogos!) kérdésekhez vezet. – LApankuš 2012. március 15., 01:02 (CET)[válasz]

A tankönytár oldalán olvasható leírás a virágdiagramról: 19. fejezet - ALAKTAN (virágdiagram) PallertiRabbit Hole 2012. március 15., 01:21 (CET)[válasz]

Namost ha ezt az ábrát megpróbáljuk összehasonlítani a nem pontosan ugyanarról a fajtáról készült rajzzal, csak hogy legyen a tanakodás végén egy válaszkísérlet is, akkor, anélkül, hogy a botanika valaha is érdekelt volna, valami olyasmit tudok róla kisilabizálni, hogy a virágnak a szokásos öt sziromlevele van, ezek között három helyen van összenövés, egy negyedik helyen pedig valami összetapadásféle lehet; az öt porzóból kettő "abortált", tehát elcsökevényesedett vagy hiányzik, a három meglevőnek a nyele a sziromlevelekhez kapcsolódik; a bibének van két kidudorodása, vagy mije, és a virágkehely alját tartó zöld kis kehelyszerű dolognak a csúcsai kifelé hajlanak. És a virág szárán a tengellyel (?) ellenkező oldalon van egy elkülönülő levél. (Update: lándzsalevél! Azt hiszem.) Nekem ez jött ki. :-) Gondolom, annak, aki ért hozzá, ez kissé világosabb értelmet is hordoz. - Orion 8 vita 2012. március 15., 17:09 (CET)[válasz]

Bálna

[szerkesztés]
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy a bálna hal-e?
--188.127.137.230 (vita) 2012. március 15., 09:38 (CET)[válasz]

Nem, a bálna emlős. Csigabiitt a házam 2012. március 15., 09:40 (CET)[válasz]

De nem is halhatatlan --Villanueva vita 2012. március 15., 12:11 (CET)[válasz]

És ha csak azt akarta kérdezni, hogy hal-e? Akarom írni :-), hogy hall-e? Igen, a bálna is hall. Két idézet:

  • „A homlokukban levő visszhangradar-rendszer segítségével alacsony frekvenciájú hangokat bocsátanak ki, amelyek képesek nagy távolságot megtenni a víz alatt. A sziláscetek által kibocsátott mély hang a legzajosabb természetes állati hang.”[1]
  • „[...] A delfinek és bálnák 80 kilohertzig [...] is képesek meghallani. [...] nem csak hallani, hanem kelteni is képes magas frekvenciájú hangokat. Különböző célokra használják ezeket a hangokat: a bálnák és delfinek ultrahangokat bocsátanak ki kommunikáció és tájékozódás céljából és az agyuk a visszaverődő hanghullámok alapján kirajzolja a környezetük képét. Ez ideális a víz alatti tájékozódáshoz, mivel a látás igen korlátozott a nagy mélységekben. Másrészt a hanghullámok több mint négyszer gyorsabban, kisebb energiaveszteséggel terjednek a vízben, mint a levegőben.”[2]
  1. Mit kell tudni a bálnákról? – 1. rész 15. pont
  2. sennheiser.hu: Micsoda zaj (Sajnos, az idézet már csak a Google felületén érhető el.)

vitorlavita 2012. március 15., 17:16 (CET)[válasz]