Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-02-08

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-01, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-27 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-28 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-29 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-30 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-01 Ma

2012. 2. 5. « 2012. 2. 6. « 2012. 2. 7. « 2012. 2. 8. » 2012. 2. 9. » 2012. 2. 10. » 2012. 2. 11.

Hunyadfalvai kápolna építésének időpontja.

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy Hunyadfalva katolikus kápolnája valóban a XIX. században épült-e? Gyermekkori emlékeim és ismereteim szerint a Klebersberg Kúnó minisztersége idején épült a főutca mellett az a tanterem, melynek hátsó végében ajtóval elzárható-kinyitható módon volt kialakítva a misézési lehetőség. A kőteleki Plébános,- a Kántor (Édesapám) és a Harangozó segítségével,- évente 3-4 alkalommal tartott itt misét. Klebersberg Kúnó 1922 és 1931 között volt kultuszminiszter, tehát ez a tanterem és kápolna ekkor épülhetett.

--46.107.197.127 (vita) 2012. február 8., 17:58 (CET)

válasz:

Kedves hunyadfalvi (származású) kérdező! Üdvözlünk portálunkon!

Valóban, jó a kérdésed! Semmilyen forrás nincs hozzákapcsolva Hunyadfalva szócikkünkben a vitatott állításhoz! Természetesen, attól a szócikk állítása még igaz lehetne! Bizonyára, te - az emlékeid alapján - jól következtetsz: XX. század első fele! A mi dilemmánk: két egymással szemben álló állítás. Ki a pontos?

Kiderítettem, ki és mikor írta bele a községről szóló szócikkünkbe ezt a sort - íme: Kobrek nevű szerkesztőtársunk 2009. szeptember 15-én, 15:47-kor‎. Vele kellene megbeszélned, az ő, vagy a községed szócikkének vitalapján - mondanám, de látom, valószínűleg hiába: Kobrek szerkesztőtársunk tavaly augusztusban járt utoljára a Wikipédiában...

Volna-e kedved módosítani, bővíteni szócikkünket? Szívesen látnánk, ha megtennéd! Az apró bibi az, hogy nem elég a saját emlékeidre hivatkozni, mert ez egyáltalán nem szokás a Wikipédiában - kellene valamilyen forrás is. Még az is forrás lenne, ha fénykép volna feltöltve a szócikk mellé az iskolakápolna falán lévő emléktábláról (ha van ilyen), vagy a plébániának a kápolna létrehozásáról szóló iratáról stb. Nem akarlak elriasztani ilyen nehéz bizonyságtételekkel, mert végülis, ha nincs forráshivatkozás, de „leteszed a nagyesküt” az állításod mellett (mert akkortól hiszünk neked is, mint eddig Kobreknek is - ő sem forrásolta), ha átjavítod a szócikket! De lehet, hogy ő jobban tudja??? Valami - mások által is látható - bizonyíték kellene...

vitorla^vita 2012. február 8., 21:49 (CET)

Kuruc egyenruha

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy melyik brit katonai egység viseli a kuruci egyenruhát díszegyenruhaként.

Köszi.

--78.92.4.44 (vita) 2012. február 8., 18:46 (CET)

vélemény:

Én nem tudok arról, hogy a kuruc katonáknak lett volna egyenruhájuk. A [1] web-oldalon a szerző azt írja, hogy „az egyenruha ellátás olyan objektív akadályokba ütközött, amelyeken a hadbiztosi szervezet nem tudott úrrá lenni”, de „úgy látszik, hogy a Regulamentum Universaléban megadott évenkénti két dolmányt és nadrágot, kétévenkénti egy köpönyeget a hadbiztosság minden katona számára időnként valóban biztosítani tudta”.

Ha elgondoljuk, hogy a korszak egyszerű viselete milyen lehetett: posztóruha, zsinórozással, különböző színű dolmánnyal és nadrággal, valamint köpönyeggel, ezekhez süveg és csizma, akkor minden mai, díszes katonai ruházatra ráfoghatjuk: alapjában a magyar huszárok öltözéke a minta. Csakhogy ez ábránd! A huszárokat nem mi találtuk fel, a könnyűlovasság általunk büszkén emlegetett formája az újkori európai hadviselés találmánya, ruházatuk hellyel-közzel mindenütt egyforma volt: a harcmodorukból következik. A magyar változat is hozzájuk hasonlított.

De hát ezen miért kellene csodálkozni? Magyarország a Habsburg-birodalom része volt, amely birodalom elég nagy részt foglalt el Európa közepén. Így a hadseregének magyar része sem lobogó gatyában, pitykés mellényben, bocskorban vett részt az ütközetekben. Volt egyáltalán önálló magyar része, a közös hadseregben? És azok laktanyái, már amennyire magyarnak lehetett tekinteni, nem Magyarországon voltak. Az egyenruhájuk a közös hadsereg egyes fegyvernemeinek megfelelő - európai mintájú - ruházat volt.

Amikor a magyar vitézekre gondolunk, a huszárok képe merül fel bennünk. Lenkey százada? A császári hadseregből csak a huszárok tudtak meglépni valamennyire zárt alakzatban 1848-ban, lévén lovuk... Századok... Csak századok. Persze, rájuk büszkék vagyunk! Mert másokra büszkének lennünk nincs lehetőség.

Pedig a kurucok és 48-as honvédek nem mind lovon ültek. Bakáink voltak a legtöbben. Gyalogosan, bakancsban, hátizsákkal. (Csak a tisztjeik jártak lovon, még a múlt század első felében is.)

Szóval, az a véleményem, hogy - ha van is olyan brit díszegyenruha, amelynek láttán megdobban a szívünk - ne keressünk kuruc vonásokat benne! A kurucaink is európai katonaruhát viseltek (ha volt rá módjuk - ld. a fenti linket), ennyi az egész!

vitorla^vita 2012. február 8., 20:19 (CET)

válasz

ismétlődő kérdés. Összefoglalva általánosan a huszárok ruhája tartalmaz kuruc elemeket. Példa a kuruc viseletre: Sulinet Digitális Tudástár: kurucok Teljes válasz: 2011. 6. 2/ Angol katonák „kuruc” díszruhája --Rodrigó ⇔ 2012. február 9., 09:59 (CET)

Észtországból német munkatárborba szállított emberek 1943 körül

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Édesanyám 1928-ban született és Észtorszagban váratlanul hajóra rakták és német munkatáborba vitték 15 évesen, 2 hajó volt, egyik útközben torpedót kapott. Meddig volt a tábor és hol lehetett Kassel??????????-ben, onnan kimehettek családokhoz cselédnek. Elmeséléséből tudom, azt mondta, elidegenítés miatt el kellett hagyni Németországot Mikor? Hol volt ez a tábor, meddig élt. Ment a postára csomagot feladni amiko körbekerítettek egy városrészt - Tartuban - szerintem - és onnan. Köszönöm a segítséget 1943?? Meddig tartott a hajóút? Tartu, Észtorszag történelem Google-ban kerestem az előzményeket.

Azt szeretném megtudni, hogy 1943-tól Észtországból mikor, milyen körülmények között vittek embereket német munkatáborba

Rauch-Misiunas-Rein Taagepera írok leírtak ugyan de nem találom

--79.122.60.75 (vita) 2012. február 8., 22:44 (CET)

válasz Alábbi helyen talán megtalálod amit keresel:

• Holokauszt emlékközpont

--karesz^{nincs vita} 2012. február 8., 23:27 (CET)

Én még ezt ajánlom: [2]. Sok sikert a kutatáshoz! --Szabi237 ^vita 2012. február 9., 21:03 (CET)

Ez az angol Wikipédia The Holocaust in Estonia című cikke. Az orosz megfelelője egy kiemelt cikk: Холокост в Эстонии, és bőséges irodalomjegyzék van hozzá, ami a további kutatásokhoz felhasználható. Ugyancsak alkalmas kiindulópont a ru:Остарбайтеры cikk is.

--Karmela posta 2012. február 12., 20:19 (CET)

• Átmásolva a szerkesztői lapról:

MERT TALALTAM ELHUNYT EDESANYAMROL EGY FENYKEPET 1944-45 DATUMMAL HATULJARA IRVA: RAD TABORBAN- TUDOK ROLA ,HOGY HAJORA RAKTAK TARTUBAN 15 EVESE -pontos datumot sem tudom - MIKOR MENT A POSTARA ROKONOKNAK CSOMAGOT FELADNI ES 2 HAJOVAL NEMETORSZAGBA SZALLITOTTAK "csELED "KEPZO TABORBA .EGYIK HAJO TORPEDOT KAPOTT ES NEM VAGYOK BENNE BIZTOS ,HOGY EZ A VAROS KASSEL LEHETETT E .?MOSOLYGOTT RAJTA a kepen EGY BARATNOVEL .SZEPEN TELI RUHABAN -BENNEM EZ MARADT DE NEM TUDOM BIZTOSAN AZ ADATOKAT .A TUDAKOZO A -RAD -NEM FOGADTA EL EDESANYAM MAR NEM TUD VALASZOLNI ADDIG MEG NEM MERT ,DE ERROL NEM KERDEZTEM .

• Átmásolva vitalapról:

1943 szeptemberben esztorszagi Tartubol a posta kornyeken levo embereket kőrbekeritettek es 2 hajoval Kasselbe szallitottak RAD taborba .FOTOT TALALTAM 1944-45 TELE? SZEP MOSOLYGOS LANYOKROL IM RAD -LAAGRI EGYIK ANYAM A KEPEN - MASIK KISLANYT MEGOSZTANAM .HATHA LENNE AKI ORÜLNE .KAPTAM EGY KEPET TELE EMBEREKKEL VITORLAS HAJOT-DE 1943-BAN NEM VOLT SZINES DIGITALIS KEP MEG HA DIGITALIZALTAK IS MEGVALTOZOTT A HITELE .NEM ....JEGYZI EZT A TŐRTENELEM VAGY OLYAN KICSI? -DE EGYIK TORPEDOT KAPOTT ...KŐSZONOM

RAD-tábor

Ez azt jelenti, hogy Reichsarbeitsdienst, vagyis birodalmi munkaszolgálat. Nem egészen világos a kérdés, de Kasselben is volt ilyen láger. --Pagony^foxhole 2012. február 11., 17:59 (CET)

Archívum a kényszermunkáról

A Zwangsarbeit 1939-1945: Erinnerungen und Geschichte nevű archívumban egyebek között 20 országból 600 ember visszaemlékezését lehet megtalálni.

Az archívum egyik Kasselről szóló forrásmunkája:

• Zwangsarbeit 1939-1945: Ausländische Zwangsarbeiter in Kassel 1940-1945

• Az archívum kutatáshoz ajánlott linkjei között a „Recherche-Tools für biografische Spurensuchen” bekezdésben olyan linkek vannak, amik az egyes emberek életének alakulásáról való kutatáshoz valók, a „Suchdienste und Personendatenbanken” rész pedig a következő két helyet ajánlja a rokonok sorsáról való érdeklődéshez:

• Internationaler Suchdienst Arolsen. Persönliche Anfragen zum Schicksal von Angehörigen (KZ-Häftlinge, "zivile" Zwangsarbeiterinnen und Zwangsarbeiter, wissenschaftliche Recherchen http://www.its-arolsen.org
• Deutsche Dienststelle (WASt). Persönliche Anfragen zum Schicksal von Angehörigen (Kriegsgefangene) http://www.dd-wast.de

A kérdéshez érdemes később is visszatérni, nem zárjuk le, hátha még közelebbi információk is kiderülnek. Néha évek múltán is érkezik válasz egy-egy kérdésre.

--Karmela posta 2012. február 12., 20:46 (CET)

Észtországból 1943 körül – A kérdések összefoglalása

Megpróbálom összeszedni a kérdezőtől kapott információkat és kérdéseket. A kérdező részben édesanyja sorsáról szeretne többet megtudni, részben pedig az édesanyjáról a lágerban készült fényképet szeretné felajánlani egy méltó archívumnak, és az emlékeivel is hozzájárulni .

• A kérdező édesanyja 1928-ban született. Az észtországi Tartu-ban élt, és 15 évesen, tehát 1943 körül hurcolták el, feltehetően Tartuból, amikor a városrészt körbekerítették. Az édesanyja éppen csomagot szeretett volna a postán feladni rokonainak.

1. A deportáltakat két hajón szállították, az egyik hajót megtorpedózták. Kérdései: Meddig tarott a hajóút? Mi volt a hajók neve? Mit lehet még ezekről megtudni?
2. A kérdező kapott egy képet valakitől emberekkel teli vitorlás hajóról. (Nekem nem világos hogy mi az összefüggés az előzőekkel és hogy mi a kérdés ezzel kapcsolatban.)
3. A tábor, amelyikből családokhoz cselédnek járt ki, a kérdező feltételezése szerint Kassel városában, vagy annak környékén volt. Kérdései: Hol lehetett ez a tábor? Mi volt a neve? Meddig állt fenn? Mit lehet még a táborról és a bennük éltek sorsáról megtudni?
4. A kérdező édesanyja elbeszélése szerint „elidegenítés miatt” el kellett hagyni Németországot. Kérdései: Mikor lehetett ez? Mit lehet még erről a rendelkezésről megtudni?
5. A kérdező egy könyvben (a megadott szerzők alapján lehetséges, hogy a Georg von Rauch, Romuald J. Misiunas, Rein Taagepera: „A balti államok története,” Ozirisz-Századvég – 2000, Budapest, 1994, ISBN 963-379-019-0 könyvről van szó) korábban olvasott arról, hogy milyen körülmények között vittek el Észtországból embereket, de már nem találja ezt a könyvet. Tudd neki valaki információval segíteni?
6. A kérdező birtokában van egy fénykép édesanyjáról, a fénykép hátoldalán ez áll „im RAD Lager”. A kép a kérdező mosolygó édesanyját ábrázolja téli ruhában és rajta kívül még egy lány van a képen. Kérdései: Helyesen gondolja-e hogy ez a kép 1944-45 telén készülhetett? Hol és hogyan tudná ezt a képet mások számára is hozzáférhetővé tenni? Mit lehet tudni a RAD táborokról?
7. A kérdező édesanyja korábban nem mert, immáron pedig nem tud válaszolni a kérdésekre.

--Karmela posta 2012. február 15., 09:26 (CET)

Észtországból 1943 körül – További válaszok

• Az 5. ponthoz:

A megadott szerzőktől találtam egy online is olvasható 333 oldalas könyvet:

• Romuald J. Misiunas – Rein Taagepera – Georg von Rauch: The Baltic States, years of dependence, 1940-1980: Estonia, Latvia, Lithuania. (hely nélkül): University of California Press. 1983. ISBN 0520046250, ISBN 9780520046252   (angolul)

--Karmela posta 2012. február 15., 09:43 (CET)