Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2011-06-02
|
A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! • Archívum • Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok • TUGYIK |
Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni.
Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!
A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-18, vagy keresd az Archívumban.
A legutóbbi pár nap:
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-14 Négy napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-15 Három napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-16 Tegnapelőtt
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-17 Tegnap
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-18 Ma
Andy Vajna email cimét szeretném megtudni, vagy telefonszámát[szerkesztés]
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Andy Vajna producer email címét, telefonszámát szeretném megtudni.
üdv. Nelly
válasz:
- Nem az enciklopédiánk profiljába vág ilyen adatok közhírré tétele. Három éve már válaszoltunk hasonló kérdésre - most sem más a véleményünk.
- Ugyan most egyik közvetlen irányítója a magyar filmkészítésnek, de elérhetősége most is csak azok számára elképzelhető (lásd: Andy Vajna-fórum), akiknek ő megengedi...
vitorlavita 2011. június 2., 12:32 (CEST)
Hogyan lesz szócikk Bánsági Attiláról[szerkesztés]
|
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Azt szeretném megtudni, hogy Az alábbi személy leírását, miként tudnám megjeleníteni?
| Bánsági Attila dramaturg |
|---|
Minden vitalapnak és közösségi lapnak meghatározott célja van, ami ahhoz nem kapcsolódik, nem oda való (a szócikkek vitalapjai például szigorúan az illető cikk tartalmával és szerkesztésével foglalkoznak):
|
|
id:Bánsági Attila Dramaturg 1968. október 03.-án született Szegeden. 5 éves korában Szeged melletti akkor még nagyközségben Kiskundorozsmán él édesapjával, keresztanyjával és 5 évvel idősebb Zsuzsanna nevű féltestvérével. Gyermek korában keresztanyja rendszeresen a Szegedi Nemzeti Színházba viszi, ahol e területbe beleszeret. Kimagasló művészi érzéke már gyerekként kibontakozik amire felfigyelnek tanárai több művészeti ágban is. Többek között a néptáncban amit az ÉDOSZ táncegyüttesében Szegeden kezd meg 6 évesen. Nem csak a néptáncot sajátítja el hanem más különböző területen is megméretteti magát pl: grafitalapú rajzolásban. Már gyerekként a realisztikus térhatású képek irányában orientálódik és képzi is magát. Zenei alapokat szintén az ÉDOSZ táncegyüttesénél sajátítja el népi hangszereken, majd a jazz és a blues, rock irányba mozdul el, mint lázadó ifjú a kiváló ritmusérzéke okán a dobolásban találja meg magát. Családi problémák miatt (apja italozó életmódja) egy időre súlyos lekibetegségbe taszítja, hiszen elszakítva otthonától 12 évesen először Répceszentgyörgyi, majd a Kőszegi MÁV nevelőotthon lakója ahol már mély lelkiválságban szenved. Nem tudja ezt megemészteni ugyan úgy, mint rajongásig imádott dédnagyszülei halálát sem (akik 3 éves korától 5 éves koráig Pesten nevelik). Ekkor öngyilkosságot kísérel meg szerencsére eredménytelenül. Ekkor figyel fel rá nevelője, aki bátorítja, segíti, tanácsokkal látja el. Ekkor valamelyest visszatér a normálisnak mondható hétköznapokba, az eddigi leromlott tanulmányi eredményei emelkedésnek indul, szorgosan részt vállal a színjátszókör irányításában később vezetésében amiben számos sikert ér el az Iskolának. 14 évesen visszakerül az édesapjához, aki akkora második feleségével élt. Apja nem ellenzi, hogy a középiskolai tanulmányait a budapesti Balett intézetnél végezze, ám sikertelen felvételt produkált. Váltig kitart a néptáncnál a balett viszont abszolút nem vonzza. Elvégzi a középiskolát, majd 1987.-ben addigra már elviselhetetlenül agresszív édesapjától elmenekül. Önállóan megy neki a világnak számos nagy reménnyel. Tanácsot kér, hogy miként tud felvételt nyerni a Színművészeti főiskolára. Tisztába lesz vele, hogy kapcsolatok nélkül nagyon nehéz lesz, többen is javasolják, hogy Erdélyben próbálja meg elérni célját, sokkal nagyobb sikerrel fog tudni járni. 1991.-ben Marosvásárhelyen el is kezdi a tanulmányait amit sikeresen elvégez, diplomát szerez dramaturgiaszakon. Ekkor éri az első szembesülés azzal kapcsolatban, hogy hiába végezte el áhított szakterületű diplomáját, Magyarországon nem ér vele semmit. szinte az összes színházat megkeresett, de elutasításban részesítették még akkor is, amikor kész darabokkal állt elő egy esetleges megmérettetésre. Elkeseredett helyzetében külföldön Franciaország és Olaszországban próbált munkát találni. Így jutott el többek között Párizsba, Milánóba, Firenzébe, Riminibe, ahol további színházi előadástechnikákat tanult eredményesen. Ellenben ha még szerették és elfogadták közvetlen kollégái és a vezetőség, hiába marasztalták, ő haza kívánt jönni, hiszen itthon szeretne tenni a mára már teljesen ellehetetlenített kultúrális területen, mint nemzeti érzelmű és hangvételű szakember. Szídarbjai: 1997. Láthatalan ember (Gárdonyi Géza) prózai történelmi eposz; 1999. Ezek vagytok ti! Szatíra 2005. Mata Hari (Rock-opera) 2010. Dunai kalózok (rock-ballada, dráma) / a Szlovák nyelvtörvény elleni figyelemfelhívás. Jelenleg ismét Olaszországban tevékenykedik. |
Természetesen szócikk alakjában, amelynek megvanak a technikai, formai és szerkezeti követelményei, de ezek első közelítésre megismerhetőek a Wikipédia útmutatóiból. Szerkesztői, technikai kérdések feltevésére pedig vedd igénybe a Kocsmafalakat. Bármit írsz is, elsőre goromba kritikákat is fogsz kapni, ez itt hagyomány, mint valami kiképzőtáborban, de ez ne vegye el a kedvedet, és fejezd be a cikket, persze figyelve a tapasztaltabb szerkesztők instrukcióira. Üdv a csapatban. - Orion 8 vita 2011. június 2., 18:55 (CEST)
- Biztos jó ember, de vajon minden hányatott sorsú magyar állampolgárt meg kell örökíteni egy közismereti témákra fókuszáló enciklopédiának? Amennyiben közismert, tehát többféle sajtótermékben is jelenet már meg róla írás, akkor azok hivatkozásait mindenképp mellékeld. Egyébként meg egy ingyenes közösségi fórum-profil, tematikus fórum profil, vagy önálló honlap létrehozását javaslom. --Rodrigó ⇔ 2011. június 2., 19:04 (CEST)
- Kipróbáltam a "Lap találomra" menüpontot. Elsőre ezt adta ki: Mike Chapman. Egy magyar dramaturg van ennyire közismereti. Hogy Bánsági Attila mennyire minősíthető enciklopédiához illően ismert dramaturgnak, rendezőnek, azt nyomtatott forrásoknak kell eldöntenie, mert a neten semmit nem találtam róla, amit más írt volna. - Orion 8 vita 2011. június 2., 23:26 (CEST)
- Köszi a linket, nem is tudtam hogy ez az illető volt a dalszövegírója az egyik kedvenc számomnak : en:Mickey (song) Youtube: Mickey, mellette kb. 30 slágerlistás dal szövegét is ő írta. Szóval jelentős cselekményei vagy alkotásai által lehet bekerülni az enciklopédiába, melyek a nyilvánosság számára hírértékűek voltak, mely miatt többen publikáltak is róla, vagy korábbi gyűjteményekben feljegyezték. --Rodrigó ⇔ 2011. június 3., 09:56 (CEST)
- Kipróbáltam a "Lap találomra" menüpontot. Elsőre ezt adta ki: Mike Chapman. Egy magyar dramaturg van ennyire közismereti. Hogy Bánsági Attila mennyire minősíthető enciklopédiához illően ismert dramaturgnak, rendezőnek, azt nyomtatott forrásoknak kell eldöntenie, mert a neten semmit nem találtam róla, amit más írt volna. - Orion 8 vita 2011. június 2., 23:26 (CEST)
Angol katonák „kuruc” díszruhája[szerkesztés]
|
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Azt szeretném megtudni, hogy melyik angol katonai egység hordta a kurucok egyéni katonai ruháját díszruhának? Tudtok ebben segíteni? Előre is köszönöm.
- --81.183.86.188 (vita) 2011. június 2., 20:13 (CEST)
- válasz1
- Sem a brit gyalogsággal foglalkozó szócikk galériájában en:Red_coat_(British_army)#Gallery sem a díszegyenruhákkal foglalkozó en:British Army uniform szócikk alapján sincs hasonlóság a gyalogos kuruc viselethez. Mivel a huszárok 1715-től megjelentek az brit hadseregben is lásd en:11th Hussars, öltözetük hasonló lehetett a kurucokéhoz praktikus okokból. A későbbi 1800-as évekbeli kiforrott, nemzetközileg elterjedt huszár-viselet is tartalmaz kuruc jegyeket. Viszont biztosan állítható, hogy több más ország huszársága is hasonlóan öltözködött, és nem ideológiai indíttatásból tette. Megjegyzendő, hogy a kuruc viselet is hordoz balkáni jegyeket, tehát lehet hogy mi is átvettünk elemeket. Mivel a Google is nulla találatokat ad ilyen keresésre, összességében igazolhatatlannak tartom a fenti állítást. --Rodrigó ⇔ 2011. június 3., 13:20 (CEST)
- Kiegészítésként: "Népünk történetében nem a XV. században, a török betörések idején jelent meg elõször az a könnyű lovaskatona, akit huszárnak nevezünk! Csupán az történt, hogy elsõ "névjegyét", a huszár szót legnagyobb királyunk, Hunyadi Mátyás mondta tollba 1481-ben apósának, a nápolyi királynak szóló levelében. Éspedig ilyen módon: "equites levis armaturae, quos hussarones appellamus!" Vagyis "könnyű fegyverzetű lovasok, akiket huszároknak nevezünk." Ez azt jelenti, hogy a huszár szót a mi lovaskatonánkra vonatkoztatva legrégebbrõl ekkortól ismerjük írásban, mert mint nemesi családnév hiteles okmányokban már elõbb, 1449-bõl, sõt már 1403-ból is ismeretes.
- Az a feltevés, hogy a huszár szó a magyar nyelvbe a török elől menekülõ szerb lovasok lovasrablót jelentő gusar szavából ered téves, mert teljesen elképzelhetetlen, hogy Mátyás király legelőkelõbb elit magyar lovaskatonáit a szerb rablók nevén határozta volna meg, valamint kizárt dolog, hogy nemesi családok a lovasrablók nevét vették volna fel. Ez csak a XIX. század szlávosító, nyelvünket lebecsülő irányzat agyszüleménye." Jósa András múzeum Dencey vita 2011. június 4., 02:00 (CEST)