Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-10-09

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

„Muskátlis ablakok, engem ne várjatok”[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

== Muskantlis Ablakok,tobbe ram ne varjatok ==
Azt szeretném megtudni, hogy
hol es hogyan tudom meg szerezni a regi magyar Balladakat/
--220.233.28.51 (vita) 2010. október 9., 05:44 (CEST)[válasz]

válasz:

Nem az általad megadott, hanem a cím szerint átfogalmazott sorú dalszöveget találtam meg...
Ez egy hadifogoly-dal, vagyis katonanóta... Ilyen dalok címei, kilistázva: csak az egyes címekre kell rákattintani, s már olvashatod is őket...
vitorlavita 2010. október 9., 09:38 (CEST)[válasz]

a görögök szerint, hogyan keletkezett az ember[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy
--82.131.252.182 (vita) 2010. október 9., 13:30 (CEST)[válasz]

ajánlható olvasnivaló: Abydos Gate - Csillagkapu :: Mitológia :: A Világ Keletkezése (Görög)

Ebből idézek:
(...) Ezek után Zeusz elégedetten nézett körbe az Olümposz égbe nyúló csúcsáról. Azonban mivel még nem voltak emberek, még nem mutattak be áldozatokat és nem énekeltek himnuszokat az isteneknek, a világmindenség szépsége tanúk nélkül maradt. Gaia létrehozta az embert, aki testében az istenekhez hasonlított, de az égiek halandóvá tették. Zeusz Iapetosz két fiát, az együgyű Epimétheuszt és Prométheuszt bízta meg azzal, hogy ruházza fel az élőlényeket különféle képességekkel. Mire azonban az emberre került a sor, már nem volt mit ráosztania. Prométheusz ezért belopózott Héphaisztosz műhelyébe - ahol az isteni kovács a küklópszok segítségével az olümposziak fegyvereit készítette - és ellopta a tüzet és a kovácsmesterség titkát. Felkereste Pallasz Athéné szentélyét, ahol a bölcsességet és a kézművességet őrizték és e javakkal is megajándékozta az embert. Az ember ügyessé vált és lassanként az isteneknek járó áldozatokról is elfeledkezett. Zeusz roppant haragra gerjedt a halandók elbizakodottsága alapján. Prométheusz ki akarat békíteni Zeuszt, ezért ünnepséget szervezet, pedig gyűlölte őt, mert apját, Iapetosz titánt visszazárta a Tartarosz mélyére. Az áldozati bika elosztásánál Zeuszt a csontot és a zsírt kapta, ami miatt a főisten haragjában azonnal visszavette a tüzet az emberektől, de Prométheusz visszalopta. Erre bosszúból megígérte Zeusz, hogy olyan ajándékot fog készíteni az embereknek, hogy a nagy örömtől nem fogják látni a bajt. Mindaddig az emberek békében éltek a földön, de ezek után az istenek gondoskodtak arról, hogy bezegség, fáradtság, bánat, aggság gyötörje őket. Zeusz megparancsolta Hephaisztosznak, hogy készítsen földből és vízből egy szépséges szüzet, istennőhöz hasonlót. Pallasz Athéné hófehér csillogó köntösbe burkolta az agyagból formált isteni teremtményt és megtanította az asszonyi munkára, a mesteri szövésre-fonásra. Aphrodité a csábítás és a szerelem bűverejével, míg kísérői a Khariszok (latin nevük: Grátiák) : a kedvesség, a báj és a hála három istennője Peithó, a rábeszélés istennőjével együtt szépmívű aranyláncot aggattak rá. Az évszakok istennői, a Hórák virágfüzérrel díszítették fel. Hermész hazugságot, csábító szavakat és tolvajszokásokat rejtett keblébe és pálcája megérintésével elnevezte: Pandóra, azaz "csupa ajándék", mivel valamennyi isten adott valamit magából. Zeusztól faragott szelencét kapott. A szépséges szüzet, az első asszonyt Hermész kísérte le a földre Epimétheuszhoz, akik elfeldkezve testvére intelméről átvette Zeusz ajándékát. A furfangos, előrelátó Prométheusz, aki Uranosz és Kronosz bukását is látta már, tudta, hogy rettentő baj származik az emberekre amiatt. Pandórát elfogta a kiváncsiság, hogy vajon mi rejtőzhet a szelecében. Felnyitotta, de ekkor csapatostul rajzottak ki a baj démonai: az ínség, a betegség, a gond, a gonoszság ésminden egyéb nyomorúság. Pandóra ijedten csapta le a doboz fedelét, de már késő volt. Csak Elpiszt, a Reménységet zárhatta vissza a börtönébe. (...)
(Elnézést az idézet hosszúságáért, de egybefüggően hoztam ide a szöveget. Magáról az ember (csak férfiak!) teremtésének részleteiről (miből készültek? hogyan?) nem tudunk meg semmit, de meglepő gyorsasággal egyetlen mondattal áttér az 'ember' bűnösségére, és ezután hosszan ecseteli büntetésének módját: a megteremtését... Hát, ez nem semmi!)
vitorlavita 2010. október 9., 15:47 (CEST)[válasz]

Az a nem semmi, hogy csillagkapu fanszájtokat használunk a Wikipédián forrásként. – Tgrvita 2010. október 9., 19:43 (CEST)[válasz]

Miért, végül is jónak néz ki. Különben ezt nem múlja alul… :D Alensha 2010. október 9., 20:25 (CEST)[válasz]
Először is: nem egyféleképpen képzelték a görögök az ember keletkezését. Komolyabb tájékozódásra alkalmasabb a Trencsényi-Waldapfel Imre-féle mitológia, ami szerencsére onlájn is megtalálható itt, értelemszerű tartalomjegyzékkel, amiből már könnyen ki lehet választani az érintett fejezeteket.
Ezen kívül könyvtárban elérhető Robert Graves kétkötetes mitológiája, és a Kerényi Károly-féle mitológia. Kezdetnek ez már elég tud lenni. Mindhárom forrás összeszedi az elsődleges forrásokat. Akinek olvasnivaló kedve van, érdemes Hésziodoszt elővenni (online a MEK-ben), és persze Ovidiust is (ugyanott). BennóFolybeszt a WP-be! 2010. október 9., 19:52 (CEST)[válasz]
Köszönöm, Bennó, a részletes forrásokat! Én nem olvasgattam soha a görög mitológiáról, csak Homérosz két eposzát, még diák-koromban... Ezért a Google-hoz fordultam, látva, hogy még nincs válasz... A Google Web(görög mitológia ember teremtése) találati lista talán nem is tartalmazza a te linkjeidet! Az első - ilyen csillagkapus - leírást figyelemreméltónak találtam, (íme, a régi görögök sem voltak emancipáltak), ezért „népszerűsítettem”! Csak azért lettem én az első, mert azt gondolom, igaz az, hogy „kétszer ad, ki gyorsan ad”!
Köszönöm neked is, Alensha! Tudod, amikor olvastam az idézett forrást, zavart a többször észlelt szöveghiba - de végül nem nyúltam bele! Mégis fontosnak tűnt idézni, mert a női egyenjogúság problémája a régi görögökkel kapcsolatban sosem jutott eszembe! Hogy ez nem létezett, azon nem csodálkozom, de nem tudtam arról, hogy ezt a mitológiájuk ilyen nyíltan fejezi ki!
vitorlavita 2010. október 9., 21:07 (CEST)[válasz]

Beleszolnék, ha lehet. Azt ajánlanám, hogy nézzék meg VANGELIS 1492 című klippet.8– 212.108.247.204 (vita) 2010. október 10., 12:39 (CEST)[válasz]

Desztillált víz[szerkesztés]

Sziasztok! Meg tudná valaki mondani, hogy desztillált vagy ioncserélt vizet hol lehet kapni? Egy beteg növénynek kellene, állítólag a csapvíz mindenféle tartalmát nem szereti (pedig direkt állott vizet adtam neki mindig, hogy kimenjen belőle a klór, meg most áttettem kevésbé napfényes helyre is, mert a közvetlent nem szereti. remélem, jobban lesz.) Alensha 2010. október 9., 20:25 (CEST)[válasz]

Akkumulátorok savszintjének beállításához tartanak a benzinkutak-autósboltok ilyen vizet, 1-2 literes PET-palackos kiszerelésben... Azt hiszem, ez a legegyszerűbb beszerzési forrás... De ha tudsz esővizet gyűjteni (ennek lágysága megfelelő szokott lenni), az még ingyen is lenne! - vitorlavita 2010. október 9., 20:34 (CEST)[válasz]

Édesanyám (akinek valami spéci vasalóhoz kellett viszonylag nagy tételben) a helyi hőközpontban szokta venni. Lehet kapni csapra köthető szűrőberendezéseket is (10k körül, párszáz literre elég), hosszú távon olcsóbb megoldás lehet. Persze az nem desztillál, de állítólag a káros anyagok nagy részét kiszűri. – Tgrvita 2010. október 9., 20:46 (CEST)[válasz]

Köszi a válaszokat! Alensha 2010. október 9., 21:13 (CEST)[válasz]

Bármelyik üzletben beszerezhető . Főleg háztartási boltban . Üdv : Zsuzsa