Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-08-12

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Petrovics hogyan lett Petőfi[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, Petőfi Sándornak az eredeti neve Petrovics volt, mikor és miért változtatta Petőfire? Ha valaki tudna válaszolni a kérdésemre megköszönném. Gábor
--207.210.49.85 (vita) 2010. augusztus 12., 03:40 (CEST)[válasz]

válasz:

Idézet aFazekas Mihály gimnázium kidolgozott magyar érettségi tételeiből (a 2. pont B. bekezdéséből):
A Pestre került költőt Vahot Imre a Pesti Divatlapokhoz veszi segédszerkesztőnek. Vahot nemcsak a tehetséget ismeri fel, hanem kialakítja a korigénynek megfelelő Petőfi-képet is. Az erősödő nemzeti érzést és a népiesség kultuszát kihasználva a költőt nemzeti viseletben járatja, nevét magyarosíttatja (Petrovics -> Petőfi), s elterjeszti róla a természetes, az istenáldotta tehetségű imázst. Állandóan vitát kavar körülötte, más újságokkal megtámadtatja. Verseinek zöme népdalszerű dal, népies dal, népies helyzetdal.
vitorlavita 2010. augusztus 12., 09:46 (CEST)[válasz]

csillaghullás[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy
hogyan keletkezik a csillaghullás és mit lát az emberi szem olyankor az égen?
Google-n kerestem de semmi értelmeset nem dobott ki.
--Szandi1504 vita 2010. augusztus 12., 10:20 (CEST)szandi[válasz]

válasz:

A Föld a Nap körül kering. És a Nap körül kering a többi bolygó is, a Merkurtól kezdve, egészen a Plútóig. (Azon vitatkoznak, hogy hol a Nap bolygórendszerének határa... én ezelőtt 50 évvel még így tanultam...)
nyilván tudsz arról, hogy nem csak ezekből a bolygókból áll a Nap kisérőserege, hanem van rengeteg kisbolygó is, mint pl. a Ceres, a Pallas, a Juno stb. Ezek a legnagyobb kisbolygók, törpebolygók, de van belőlük elég sok... A Mars és a Jupiter közötti sávban keringenek a Nap körül.
A kisbolygók (idegen eredetű szóval: aszteroidák) hétköznapi szóval kifejezve: alaktalan égitestek, törpebolygóknak viszont a kisméretű, de mégis gömbszerű égitesteket nevezzük.
Ahogyan a Szaturnusz körül látható hatalmas porgyűrű is, ugyanúgy a Naprendszer is tele van poros övezettel. Nem is mindig összefüggőek, mint a Szaturnusz gyűrűi... Ilyen por-szigetek vannak a Föld-pálya mentén is, azon a részen is, ahol a Föld augusztusban jár.
A Föld - Nap körüli keringése során - minden évben áthalad e porfelhőkön. Akár mint egy ágyúgolyó a füstfelhőn. A felhő részecskéi természetesen ütköződnek a golyó felületével.
A Föld legkülső felülete a légkör felülete. Ebbe a felületbe az űrbéli porrészecskék be tudnak hatolni, nem pattannak vissza róla, mint a füstrészecskék az ágyúgolyóbisról. Ahogy hatolnak befelé a légkörbe, egyre sűrűbb levegővel érintkeznek - így előbb-utóbb ezek a porrészecskék is felizzanak, mint a Columbia űrrepülőgép, amikor visszatér a Földre.
A porfelhők természetesen nagyon különböző méretű részecskékből állnak, kezdve a mikroszkopikus méretektől, egészen a méterekben mérhető darabokig. Ennek megfelelően a mikroméretű részecskék nagyon hamar elégnek, már a légkör határán, kis méretük és nagy távolságuk miatt izzásuk láthatatlan marad előttünk. A nagyméretű darabok esetleg többszáz kilométert is repülnek, izzó gömbként, mire teljesen elenyésznek - de számunkra szinte az izzás elejétől a teljes elégés végéig láthatóan. Ezek a meteorok. (Ha elérik a szilárd felszínt, akkor már meteoritnak nevezzük.)
Az augusztusi meteorok a Perseus csillagkép irányából látszanak szétsugárzódni, innen ered a Perseidák elnevezés.
A Perseidákból - úgy tűnik, az évszázados megfigyelések alapján - nincsenek túlzottan nagyméretű meteorok, nem lesz belőlük meteorit... nagyméretű semmiképpen!
(Én csak annyit írtam a Google keresőjébe, hogy csillaghullás - a találati lista: Google(csillaghullás). Leszámítva az átvitt értelmű csillaghullással foglalkozó cikkeket, e lista szép számmal ajánl jó csillagászati témájú olvasnivalókat is.)
vitorlavita 2010. augusztus 12., 12:43 (CEST)[válasz]

Apró kiegészítés: az időszakos csillaghullások jó része feldarabolódott üstökösök maradványaiból származik. Ezek egykor az üstökösökre jellemző, elnyújtott és több bolygó pályáját keresztező útvonalon közlekedtek. Minél többször halad el a Nap közelében egy üstökös, annál több gáznemű anyag távozik róla, és a végén csak a kőmag marad meg belőle (az üstökösöket úgy kell elképzelni, mint egy piszkos, köves hógolyót). A szétesett üstökösmag továbbra is a korábbi pályán kering, és időnként bolygópályákat metsz. Idővel a meteorraj mintegy szétkenődik a pálya mentén, így lehetséges, hogy minden évben találkozik velük a Föld. L Andráspankuš→ 2010. augusztus 12., 12:50 (CEST)[válasz]


Koszonom szépen!!! :) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Szandi1504 (vitalap | szerkesztései) 2010. augusztus 12., 13:03

Roncsderbi - lehet ilyet?[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy lehet-e Magyarországon a roncstelepről elhozni dolgokat, vagy amit akarok?(nem ingyen, pénz ellenében) Vannak ezek a roncsderbis sorozatok Amerikában, hogy összehegesztenek járműveket, ott gondolom engedélyezett.
--80.99.210.221 (vita) 2010. augusztus 12., 14:52 (CEST)[válasz]

válasz:

A feltett kérdésedre nem tudom a választ. Elképzelhetőnek tartom, hogy igenlően lehet rá válaszolni.
Ezt azért tartom valószínűnek, mert Magyarországon is van roncsderbi! Lásd a Google találati listáját: Google(roncsderbi). E szerint még roncsderbi szövetség is van...! Szerintem, még roncsderbi-imádók fóruma is elképzelhető... Csak azt tudom javasolni, hogy böngészd végig a találati lista egyes tételeit.
vitorlavita 2010. augusztus 13., 03:14 (CEST)[válasz]

Tízparancsolat, II. rész[szerkesztés]

További információt szeretnénk a kérdezőtől. Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra kattintasz.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy a Tizparancsolat c.film II.részének mi a cime és megtalálom e valahol?
--81.183.189.254 (vita) 2010. augusztus 12., 17:06 (CEST)[válasz]

válasz:

Tekintsd meg a port.hu Tízparancsolat c. listáját! Köztük van a kérdésedre várt válasz? Ha igen, akkor kattints rá a keresett címre...
vitorlavita 2010. augusztus 12., 18:22 (CEST)[válasz]

Valóban szükség lenne annak a pontosítására, hogy melyik lenne az első rész a sok filmváltozat közül. Jó sok lehetőség van. Az IMDb adatbázis egy 2006-os tévéváltozatnak említi a második részét, ebben az esetben az első rész 60 perces, Az Isten törvényei az eredeti cím fordítása, és csak annyit tudni, hogy Geoffrey Madeja a rendezője. Ennek a második része szintén 2006-os, és Az ember törvényei az eredeti címe. Erről lehet szó? - Orion 8 vita 2010. augusztus 12., 18:28 (CEST)[válasz]