Wikipédia:Javaslatok jó szócikkekre/Porsche 968

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Porsche 968[szerkesztés]

„Én, a jelölő igazolom, hogy a jelölt szócikk megfelel a „jó szócikk” kritériumainak”.PallertiLapin.svgthe cave of Caerbannog 2019. november 9., 00:39 (CET)

Kezdete: 2019. november 9., vége: 2019. november 23.

Állásfoglalások[szerkesztés]

Bővebb információ a Wikipédia:Jószócikk-státusz elnyerésének folyamata oldalon.

  • Symbol support vote.svg A kritériumokat ellenőriztem és a teljesülésüket tanúsítom. --Malatinszky vita 2019. november 11., 16:45 (CET)
  • Symbol support vote.svg A kritériumokat ellenőriztem és a teljesülésüket tanúsítom. -- Ogodej vitalap 2019. november 12., 13:41 (CET)

Megjegyzések és kérdések[szerkesztés]

Forma és stílus[szerkesztés]
Tartalom[szerkesztés]
  • A Karosszéria szakaszban azt mondja a cikk, hogy a 968-as kapott egy új orrot, ami hasonlít a 911-esére, aztán a következő mondatban az van, hogy a 911-es két évvel később jelent meg. Hogyan hasonlíthat egy későbbi modellre? - Tündi vita 2019. november 10., 21:35 (CET)
    @Hujber Tünde: Hát ez tényleg hülyén van megfogalmazva, kitalálok rá valamit. --PallertiLapin.svgthe cave of Caerbannog 2019. november 11., 12:32 (CET)
  • A Motor és nyomatékváltómű szakaszban ezt a mondatot teljesen nem értem: "A transaxle-hajtásrendszer semleges viselkedést eredményez a kedvező tömegelosztás miatt". Mit jelent az, hogy semleges viselkedés? - Tündi vita 2019. november 11., 11:45 (CET)
    @Hujber Tünde: A gépkocsiknak alapvetően háromféle viselkedése írható le (meg ezek kombinációja akár ugyanannál az autónál): a mellsőkerékhajtás (orrmotorral kombinálva, ami miatt az autó orrnehéz) gyakran alulkormányozottságot eredményez (azt jelenti, hogy nagyobb kanyarterhelésnél, az autó fúrja az orrát, nem akar (tud) elfordulni, nem azt a kanyarivet követi, amit a kormányszögállásból gondolnánk és szeretnénk, hanem a kanyar ívéről kifelé törekszik. Ezt úgy képzeld el, hogy el szeretnéd fordítani az autót nagyobb tempónál, de az szinte egyenesen megy kitekert kormány ellenére is. Az utcán futó autók nagyobb része ilyen, ez egy kompromisszum eredménye, mert a mellsőkerékhajtás jóval olcsóbb a hátsó- és összkerékhajtásnál, viszont szélsőségesen csak nagyobb motorteljesítménynél – (200 lóerő környékén – jelentkezik), így az átlag utcai autóknál ez nem igazán zavaró jelenség. A túlkormányozottság az többnyire a hátsókerékhajtású autókra jellemző viselkedés, itt amikor az autó elveszíti a tapadást, akkor a kanyarban kitör a hátulja és szűkebb ívre fordul, mint azt a kormányszögállás szerintnit szerettük volna és ezt ellenkormányzással lehet korrigálni (balkanyarban jobbra tekered ki a kormányt és vice versa), szélsőséges kontrollálatlan kitörésnél az autó meg is pördülhet. A tengelyekre jutó tömegeloszlás kiegyenlítésével lehet javítani ezeken a nem kívánt hatásokon, ami egyáltalán nem olyan egyszerű feladat, mint amilyennek tűnik mivel a motor maga – a gépkocsi méreteihez képest egy viszonylag kicsi térben koncentrálódó viszonylag nagy tömeg, amit pedig valahol el kell helyezni, orrmotornál (ahol leggyakrabban a váltó is össze van építve a motorral) értelemszerűen orrnehéz lesz az autó. A transaxle hajtáslánc lényege, hogy a motor elöl van, de a váltó (a kiegyenlítőművel együtt) a hátsó tengelyen, így egyrészt a tömeg jelentős része a mellső tengelyről a hátsóra került, másrészről a hosszában elhelyezett motort egészen hátra lehet húzni a tűzfal irányába, így a tömegközéppontot az autó közepe felé lehet tolni. Ennek az eredménye a körül-belüli 50-50% tengelyterhelés (valójában inkább 49-51, de ez már nem jelentős), ami kiküszöböli, hogy az autó alul- vagy túlkormányozott legyen szélsőséges esetben, tehát semlegesen viselkedik. Elfogadom, hogy ez nem minden olvasónak triviális, keresek valami módot rá, hogy röviden megmagyarázzam a cikkben.
Symbol opinion vote.svg megjegyzés Talán az volna a legjobb megoldás, ha keletkezne egy rövidke cikk erről a transaxle-izéről, amire aztán a jelen cikk belső linkkel hivatkozhatna. Ez azért is volna jó, mert így egycsapásra egy csomó másik autós cikket is érthetőbbé lehetne tenni. (A transaxle kifejezés vagy féltucat cikkben előfordul.) --Malatinszky vita 2019. november 11., 13:48 (CET)
@Malatinszky: ez egy jó ötlet, a de:Transaxle alapján egyik nap megírom, a 968-as cikktől függetlenül ez egy érdekes téma amúgy is. --PallertiLapin.svgthe cave of Caerbannog 2019. november 12., 09:06 (CET)
  • Ebben a mondatban, hogy "Az Egyesült Államokban és Európában is egyre szigorodó kibocsátási normáknak is meg kellett feleltetni az erőforrást, így minden modellt katalizátorral láttak el." bizonytalan vagyok az "erőforrás" mibenlétéről. Valami olyasmire kell gondolni, hogy meg kell felelni annak, hogy kipufogógáz ne szennyezze annyira a környezetet? - Tündi vita 2019. november 11., 11:49 (CET)
    @Hujber Tünde: Az erőforrás az a motor, ez olyan közismert kifejezés, hogy nem gondoltam, hogy külön meg kellene itt magyarázni. Amúgy pontosan jól érted: a motort úgy kellett megtervezni, hogy a kipufogógáz ne szennyezze annyira a környezetet. --PallertiLapin.svgthe cave of Caerbannog 2019. november 11., 12:32 (CET)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Annyira nem értek az autókhoz, hogy még jogsim sincs. De azt hiszem, ez a fenti kérdésekből is látszik. :-) Viszont úgy gondolom, hogy egy a témához semmit se értő laikusnak (akinek írjuk a wikit, plusz jelen esetben nekem) is azért nagyjából érthetőnek kell lennie egy cikknek, pláne, ha az jócikk. Hát ezért vannak a fenti hülye kérdések. És még lehet, hogy lesznek, mert még nem értem el a cikk végére az olvasással és értelmezéssel, de azért van amit már nem merek megkérdezni se, mert már nekem ciki, hogy nem tudom. :) - Tündi vita 2019. november 11., 13:10 (CET)

@Hujber Tünde: Én örülök neki, ha kérdezel és szívesen válaszolok, pont jó, hogy ha valaki laikus szemmel tudja átnézni a cikket, mert nyilván a Wikipédia cikkek laikusoknak íródnak – ha ők nem értik meg, akkor az nem jó és azt javítani kell. --PallertiLapin.svgthe cave of Caerbannog 2019. november 14., 07:07 (CET)
Színek[szerkesztés]

Nem értem a színekről szóló részben a színes téglalapok szerepét. A szövegben azt írod, "számtalan" színben lehetett kapni ezt a kocsit, és a forrásként megadott lista valóban több tucat lakkozási opciót sorol fel (bár ezek gyakran ugyanannak a színnek különböző variációi). Milyen meggondolásból választottad ki épp azt a nyolc plusz hatot, amit felsoroltál? Miért maradt ki például a mentazöld és miért került be a szignálzöld? A kis téglalapok hexadecimális színkódjai milyen viszonyban vannak a tényleges színekkel? Van valami táblázat, ami számszerűen definiálja a sebességsárga színt, vagy ezek csak amolyan szemmértéken alapuló közelítések? Végül, van valami céges fordítás a színek fantázianevére, vagy ezeket az "aventurazöld" meg "rivierakék" szavakat te találtad ki? --Malatinszky vita 2019. november 9., 15:31 (CET)

@Malatinszky: most csak a fantázianevekről, később válaszolok a többire is, azoknak jobban utána kell néznem: a gyártók (ez nem csak a Porschéra igaz) egyrészről a RAL szabványrendszer alapján (de nem RAL-kódokkal) színkódokkal jelölik a fényezést, olyasmikkel amik így néznek ki: 3AG Ennek a funkciója, hogy később egy javítás során a pontos szín kikeverhető legyen, ezeket a színkódokat matricán elhelyezik az autó olyan pontján, ahol feltételezhető, hogy évek, évtizedek múltán is fellelhető lesz. A színkeverést és az autó eseteleges helyreállítását ez segíti, azonban a vásárlót a döntésében nem, ezért fantázianeveket is szoktak adni ezeknek a színkódoknak, amik alapján katalógusból, webes felületről a vásárló könnyebben tud színt választani – ebben az esetben a 3AG a rivierablau (riviera blue, rivierakék, ezek az adott piac nyelvezetére vannak fordítva) elnevezést kapta. Olyan is van, hogy egy másik modellévben egy picit változtatnak a színen, ilyenkor értelemszerűen a kód megváltozik, mert egy részleges javításnál azért elég nem mindegy az árnyalat, de a katalógusban a fantázianév továbbra is riviéra kék marad, mert nem olyan nagy a különbség, hogy a vásárlót ez ilyen mélységig érdekelje. Eklatáns példa erre a kilencvenes évek eleje, amikor át kellett térni környezetvédelmi okokból a vízbásisú festékekre és ugyan megpróbálták a korábbi színpalettát életben tartani, de nyilván nem lehet pontosan ugyanolyan, így lett a 12G sárgából 12H, de az elnevezés speedgelb maradt. Természetesen ezek a fantázianevek egyike sem az én kitalációm, nekem ehhez szegényes a fantáziám. Az, hogy mennyire találóak a színek elnevezései, az egy külön beszélgetést megérne, ezeket én sem értem, főleg, hogy előszeretettel keverik a német és angol szavakat, például minden további nélkül kreálnak olyat, hogy speedgelb, de vannak egészen megmagyarázhatatlanok is, mert el nem tudom képzelni, hogy a miami blue-ban mi a csudának kell egy floridai város neve, illetve miért nem mondjuk valamelyik zöld árnyalat kapja a miami jelzőt. Nekem egyik autóm például beluga barna volt (és tényleg sötétbarna volt az autó) és akárhány képet megnéztem belugákról, azok mind szürkék voltak, de volt például bambusz(?) metál színű is (a KPM azt írta be a forgalmiba, hogy szürke). A hexadecimális színkódok közelítőek, annál is inkább, mert sem a nyomdatechnika sem a monitorok egyéni beállításai miatt ezek nem adhatóak vissza pontosan, nem is beszélve olyan színekről, mint az arany, vagy az ezüst árnyalatai (vagy bármelyik metál szín, ahol a csillámok eloszlása, mennyisége, mérete is meghatározó), ezzel sajnos nincs mit kezdeni. Ettől függetlenül azt hiszem, hogy így is van információs értékük, nagyjából elképzelhető ez alapján, hogy milyen lehet egy viperazöld szín az adott típusnál. Az én nyomdai prospektusaimban például effektív rá van fújva a papírra egy vékony réteg festék, ezt képtelenség monitoron visszaadni, ezek még a komoly szakmai és anyagi háttérrel létrehozott webes gyári konfigurátorokban is csak közelítőek. A szignálzöldes dolognak utánanézek, mert emlékeim szerint ott ellentmondásosak voltak a források, ehhez egy kis időre van szükségem, a türelmedet kérem. --PallertiLapin.svgthe cave of Caerbannog 2019. november 9., 16:22 (CET)
@Malatinszky: tényleg nem jó így, nem tudom, miért így csináltam, átalakítom a táblázatot oly módon, hogy a fantázianeveket veszem figyelembe, az olyan marginális különbségeket, amik szemmel nem láthatóak nem teszem belem (mint a feljebb említett unilakk/vízbázisú). --PallertiLapin.svgthe cave of Caerbannog 2019. november 9., 16:33 (CET)
@Malatinszky: áttetem allapomra a táblázatos részt, megpróbálom feljavítani. --PallertiLapin.svgthe cave of Caerbannog 2019. november 10., 13:03 (CET)
@Pallerti: Köszönöm a magyarázatot. Biztosra veszem, hogy a megjelenítésre fogsz találni valami jó megoldást. Ami viszont még mindig foglalkoztat, az az, hogy honnan származnak a magyar színnevek. Odáig értem, hogy a 3AG színre a cég kitalálta a rivierablau fantázianevet -- amit nem értek világosan, az az, hogy a magyar rivierakék honnan jött. Ha ezt a magyar nevet is a Porsche marketingesei találták ki, akkor erre jó lenne valami forrás, de azon túl persze egyértelmű, hogy ez a helyes elnevezés. Ha viszont ez a te fordítói munkád része, akkor azt javasolnám, hogy -- a Riviéra helyesírását követve -- legyen ez is riviérakék, és ellenőrizd le a többi színnevet is helyesírási szempontból. (Nem vagyok biztos az igazamban, de azt hiszem, az indiai vörös talán két szó, a grand prix-vörös pedig szerintem kötőjeles.) A sebességsárgára nincs jobb ötletem, de így egy kicsit idétlenül hangzik, talán neked is. --Malatinszky vita 2019. november 13., 21:55 (CET)
@Malatinszky: Őszintén szólva nem tudom, hogy létezett -e magyar nyelvű Porsche nyomdai színkatalógus a preinternetes időkben a kilencvenes években (a nyolcvanast ide sem írom olyan abszurd), de tekintve azt, hogy a magyar újautó piac (a sportautók tekintve különösen) szabad szemmel alig volt látható, nagyobb összeget mernék rá tenni, hogy nem, azonban ezeket a színeket az importőr márkától függetlenül minden esetben fordítja – azért, hogy az egységsugarú vásárló döntését megkönnyítse –, a gazda VW AG összes márkájánál is és az össze Mo-n forgalmazott autónál. Én azért azt túlzásnak tartom, hogy egy olyan kifejezésben, mint a hogy rivierablaunál a blau kék fordítására, reflex silbernél a silberre, hogy ezüst forrást hozzunk, hogy ez hivatalos fordítás, ha nincs ilyen, akkor pedig a schwarz maradjon schwarz, ne pedig fekete, a rot, meg rot, ne pedig piros. Itt ugye nem arról van szó, hogy a riviérablau Liguria tengerpartjának kékje légből kapott fordítást kapott, egyszerűen a blau/blue van kékre fordítva. A riviera/riviérában szinte biztosan igazad van, véleményem szerint azzal meg itt nem sokra megyünk a helyesírást illetően, ha forrásokkal támasztom alá a magyaros írásmódot, ugyanis szeretik lábbal taposni a magyar helyesírás szabályait, itt például a riviéra kék kapásból riviera kéknek van írva ékezet nélkül (bár ez egy Peugeot színpaletta), ami nyilván nem jó. Az én helyesírási ismereteim ehhez nem elégségesek, az lesz a megoldás, amit egy alkalommal már csináltam, hogy a nyelvi KF-en minden egyes szín helyesírásáról véleményt kérek, ez akkor kitűnően működött, rengeteg javítást csináltak a szerktársak (szinte az összes színben volt valamilyen helyesírási hiba). A sebességsárga valóban idétlenül hangzik (bár sokkal nem jobb a feljebb linkelt VW-os makena-zöld metál sem), de ez pont egy olyan szín, amit egy csomó gyártó így hív és magyarul is így ismert (egyébként itt egy jó cikk a színek fantázianeveinek agymenéséről, amiben ráadásul a Porschéhoz társítja a sebességsárga színt, de tudom, hogy az Audinál és Fiatnál – a Seicentonál talán – is volt ez a szín). Ha összeszögeltem a táblázatot az allapomon, kiviszem a KF-re. --PallertiLapin.svgthe cave of Caerbannog 2019. november 14., 07:02 (CET)
Porsche színpaletta (vitalapi megbeszéléshez) 1.JPG
Porsche színpaletta (vitalapi megbeszéléshez) 2.JPG
@Malatinszky: Symbol opinion vote.svg megjegyzés, kiegészítés az előzőhöz: ebben a pillanatban nem találok a Porsche aktuális színválasztékában sebességsárgát (bár forrásnak erre a magyar elnevézsre szerintem megfelelő a Totalcar cikk), most éppen egy hasonló sárgát (én ezt sötétebb sárgának látom, mint a sebességsárgát) racinggelbnek, versenysárgának hívnak (húzd a színes négyzetek fölé az egeret és írja). Látható, hogy ugyanúgy keverik az angol és német elnevezést, mint a speedgelbnél, illetve pontosan ugyanolyan idétlenül fordították le magyarra. Az indiai vörös, amit írsz fentebb az itt is szerepel és valóban két szóban írják (de mondtam, ezt majd a nyelvi KF-en kidolgozzuk úgyis). A színhűség visszaadására is találtam egy jó módszert, majd majd alkalmazok (bár ugye, ahogyan korábban írtam a monitorok egyéni beállításai és konstrukciójukból adódó korlátaik miatt ez mindenképpen csak közelítő lehet) a Porsche konfigurátor kódjából szépen ki lehet szedni, hogy milyen RGB színkódot használtak az adott szín megjelenítésénél – ezt itt jobb oldalon a kis képpel demonstrálom is (jó, tudom, ne demonstráljak). Itt látható, hogy a versenysárga RGB kódja 255, 204, 0, ezt hexadecimálisra lefordítva a #FFCC00 kódot kapjuk, míg az indiai vörös esetében az RGB kód 204, 0, 51, ami hexadecimálisan #CC0033 és így jelennek meg:
versenysárga #FFCC00 indiai vörös #CC0033

--PallertiLapin.svgthe cave of Caerbannog 2019. november 14., 10:26 (CET)

@Malatinszky: javítottam, bővítettem, forrásoltam, a vízbázisúakat nem tettem bele külön, amennyiben az elnevezésük és a színárnyalatuk is megegyezett, a gyári színkódokkal jeleztem az esetleges eltéréseket, változtatásokat. A színeket a forrásban megjelölt színmintákból színlopó programmal (colorspy) vettem át. A helyesírást is javítottam, bár kivittem a nyelvi KF-re is, ha ott kapok még tanácsokat, akkor azok alapján még majd javítom. --PallertiLapin.svgthe cave of Caerbannog 2019. november 16., 03:25 (CET)

Források[szerkesztés]