Weitra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Weitra
Schloss Weitra 1993.JPG
Weitra címere
Weitra címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Gmündi járás
Irányítószám 3970
Körzethívószám 02856
Forgalmi rendszám GD
Népesség
Teljes népesség2693 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság562 m
Terület52,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Weitra (Ausztria)
Weitra
Weitra
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 42′ 03″, k. h. 14° 53′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 03″, k. h. 14° 53′ 44″
Weitra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Weitra témájú médiaállományokat.

Weitra osztrák város Alsó-Ausztria Gmündi járásában. 2018 januárjában 2693 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Weitra a Gmündi járásban
A városháza és a főtér
A weitrai kastély
A Szt. Péter és Pál-plébániatemplom
A Szt. Wolfgang-plébániatemplom

Weitra Alsó-Ausztria Erdőnegyedének (Waldviertel) északi részén fekszik a Lainsitz folyó mentén, a cseh határ közelében. Legnagyobb állóvizei a mesterséges Haussachenteich és a Grünbachteich. Területének 42,2%-a erdő. Az önkormányzat 12 települést egyesít: Großwolfgers (190 lakos 2018-ban), Oberbrühl (48), Oberwindhag (59), Reinprechts (177), St. Wolfgang (113), Spital (201), Sulz (62), Tiefenbach (53), Unterbrühl (18), Walterschlag (74), Weitra (1599) és Wetzles (99).

A környező önkormányzatok: délkeletre Großschönau, délre Bad Großpertholz, délnyugatra Sankt Martin, nyugatra Moorbad Harbach, északra Unserfrau-Altweitra, északkeletre Großdietmanns, keletre Schweiggers és Waldenstein.

Története[szerkesztés]

Weitra eredetileg cseh fennhatóság alá tartozott. A várat és a települést II. Hadmar Kuenring alapította 1201-ben, a valamivel korábbi Altweitra mellett és nevét feltehetően a szláv Vitorad személynévről kapta. A városjogokat feltehetően már alapításakor megkapta, bár lakóinak többsége földművelő volt.

Mivel a Kuenringek II. Ottokár cseh király támogatói voltak, annak halála után a Habsburgok igényt formáltak Weitrára és 1296-ra meg is szerezték. Szép Frigyes sörfőzési és fogadótartási privilégiumot adományozott a városnak.

1581-ben. II. Rudolf főkamarásának, Wolf Rumpf vom Wielroßnak adományozta a várost. Halála után Weitra a Fürstenbergekre szállt, akik egészen 1848-ig voltak a város hűbérurai és a kastély utána az ő tulajdonukban maradt.

Weitra egy része 1651-ben és 1672-ben is leégett.

A weitrai sörfőzdék már a 14. században is ismertek voltak, virágkörükban 22 működött a városban. Később - akárcsak másutt a Waldviertel régiójában - a textilipar is jelentőséget nyert.

A cseh-osztrák határon fekvő kisváros az első világháború után, Csehszlovákia függetlenné válásával elvesztette gazdasági hátországának jelentős részét. A második világháború után, a vasfüggöny leereszkedésével a gazdasági kapcsolatok teljesen megszűntek, így Weitra határzónába tartozó, közlekedési infrastruktúrával nem túl jól ellátott városka maradt, amely nem kedvezett gazdasága növekedésének. 1959-ben az osztrák hadsereg laktanyát létesített Weitrában

1967-ben Brühl és Wetzles; 1971-ben pedig Großwolfgers, Reinprechts, Spital és St. Wolfgang községeket csatolták a városhoz.

Lakosság[szerkesztés]

A weitrai önkormányzat területén 2018 januárjában 2693 fő élt. A lakosságszám 1869 óta (akkor 4092 fő) többé-kevésbé csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 97,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 0,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 96,1%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 1,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a városban.

Látnivalók[szerkesztés]

  • a középkori városfal és annak főkapuja
  • a Szt. Péter és Pál-plébániatemplom
  • St. Wolfgang bei Weitra Szt. Wolfgang-plébániatemploma
  • a főtér régi (és némyel esetben sgraffitóval díszített) házaival, valamint a Szentháromság-oszloppal
  • a weitrai kastély, benne a múzeummal és várszínházzal
  • a textilmúzeum

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Weitra című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)