Walter Raleigh
| Walter Raleigh | |
 | |
| Walter Raleigh portréja, 32 éves korában, Nicholas Hilliard festménye, 1585 körül. | |
| Élete | |
| Született | 1552 körül Hayes Barton, Egyesült Királyság |
| Elhunyt | 1618. október 29. London, Angol Királyság |
| Sírhely | Szent Margit-templom |
| Szülei | Katherine Champernowne Walter Raleigh |
| Házastársa | Elizabeth Raleigh (1593–) |
| Gyermekei |
|
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers |
| Kitüntetései | Knight Bachelor |
 | |
| Walter Raleigh aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Walter Raleigh témájú médiaállományokat. | |
Sir Walter Raleigh (vagy Walter Ralegh) (ejtsd: voltör rali)[1] 1552 táján – 1618. október 29.) angol író, költő, udvaronc és felfedező volt.
Élete
[szerkesztés]Az angliai Devonban protestáns családban született, ám nagyon kevés dolgot tudhatunk biztosan életének korai szakaszáról. Valószínűsíthető, hogy valamennyi időt Írországban töltött, a Clonmellon környékén lévő Killua várban, hogy részt vegyen egy lázadás leverésében, és földbirtokos váljon belőle.
Az Amerikát célzó korai gyarmatosításban is aktív szerepet szánt neki a királynő. 1579-ben felfedezőúton járt Észak-Amerika partjainál. 1583-ban részt vett féltestvére, Sir Humphrey Gilbert gyarmatalapító útján, és miután a visszaúton bátyja hajóstól eltűnt, ő vette át az Új-Fundlandon alapított gyarmat vezetését. 1584-ben megalapította Észak-Amerika partjain Virginia gyarmatot. Gyorsan elnyerte I. Erzsébet csodálatát, aki 1585-ben lovaggá ütötte. 1588-tól több expedíciót vezetett az amerikai spanyol gyarmatok ellen. Raleigh 1591-ben titokban feleségül vette a királynő egyik társalkodónőjét, amiért később mindketten a londoni Tower börtönébe kerültek.
Miután szabadon engedték, tudomására jutott, hogy létezik valahol Dél-Amerikában egy bizonyos „Arany város”. Nyomban útnak indult, hogy megkeresse. Túlkapásoktól sem mentes élményekről számol be később egy könyvben, ami hozzájárult Eldorádó legendájához. 1603-ban, I. Erzsébet királynő halála után I. Jakab újra a Tower börtönébe záratta árulás vádjával (felesége hat éven át önként megosztotta vele a fogságot). 1616-ban azonban újra kiengedték. Szabadulása után I. Jakabot rávette, hogy indíttasson egy második expedíciót Eldorádó felkutatására. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy 1617-ben a mai Guyana területére vezetett expedíciót és Lawrence Kemysszel együtt Guyana partjainál és az Orinoco torkolatvidékénél járt.[2] Sikertelen küldetését egy spanyol előőrs kirablásával próbálta enyhíteni Santo Tomé (ma Ciudad Bolívar) környékén, amiért angliai hazatérése után letartóztatták és egy koncepciós pert követően lenyakazták a Westminster téren (főleg azért, hogy a spanyolokat lenyugtassák).[3]
Irodalmi munkássága
[szerkesztés]Írt egy Világtörténet-et, számos utazási könyvet, ő adta ki Edmund Spenser Tündérkirálynő-jét. Halála után verseket találtak börtönbeli bibliájában.[4]
Magyarul
[szerkesztés]- Shakespeare; ford. Czeke Marianne, átnézte Reichard Piroska, függelék Bayer József; Akadémia, Bp., 1909 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata. U. F sorozat)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vezetéknevét sokféleképpen betűzték, úgy mint Rawley, Ralegh, vagy Rawleigh; ezek közül ma a "Raleigh" szerepel legtöbbször, annak ellenére, hogy mai ismereteink szerint ő maga csak egyszer használta így. Ő leginkább a "Ralegh" betűsort kedvelte. A név eredeti ejtése rouli volt, mai kiejtése rali vagy roli.
- ↑ Szabó Lőrinc azt írta Könyvek és emberek az életemben című kötetében, hogy Raleigh „hozta át Európába a krumplit, s közben Cadiznál kirabolta a spanyol aranyhajókat”. Sajnos nem derül ki, melyik időszakra értette a spanyol aranyhajók kirablását.
- ↑ A Földrajzi személyek lexikona rá vonatkozó szócikke szerint viszont azért végezték ki, mert emberei felgyújtottak egy várost és ezzel csak a már korábban meghozott halálos ítéletet hajtották végre.
- ↑ Szabó Lörinc: Könyvek és emberek az életemben : Prózai írások Bp. : Magvető, 1984. In.: Shakespeare és lírikus versenytársai.(http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/SZABOL/szabol00001a_kv.html)
Források
[szerkesztés]- Tokodiné Ujházi Andrea (összeáll.): Földrajzi személyek lexikona. Debrecen: Tóth Könyvkereskedés, 2003. ISBN 9639081523
