Vita:Weöres Sándor
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez egy életrajzi szócikk. | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Pécs-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Közepesen fontos | Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: EniPort (vita), értékelés dátuma: 2015. június 26. | |||
| |||
Másolás?[szerkesztés]
Hmm, a legutóbbi módosítások [1] feltűnően hasonlítanak erre: [2]. -- nyenyec ☎ 2005. november 14., 18:52 (CET)
Életrajz[szerkesztés]
Van egy jó életrajzom! Rakjam fel??? Gelányi Bence 2005. december 10. 16:40
Ha te írtad, vagy bírod a szerzői jogokat, akkor nyugodtan. Ha nem, akkor némileg több munkával, de átfogalmazva, forrásként felhasználhatod a szöveget. - Serinde üzenet 2005. december 10., 18:37 (CET)
Nagyjábol (szerintem) ez így jó is, de valaki nézze azért át! Gelányi Bence 2005. december 11. 17:13
Homályos pontok[szerkesztés]
Homályos pontok a szövegben: "Az első valóságos utazásuk Rómába vezetett."
Előtte voltak valótlan utazásaik is? Én nem értem, hogy mire vontakozik a valóságos.
"...a költőházaspár másodszor is elutazott Londonba..."
De egy szó nem esik a szövegben arról, hogy előtte lettek volna Londonban. --Kuba Péter 2006. április 26., 20:23 (CEST)
Utolsó bekezdés[szerkesztés]
Az utolsó bekezdés (Gyermekkorától...) lényegében még egyszer végigveszi az egész életművet, csak sokkal rövidebben (mint egy könyv-fülszöveg, hm...). Csak csekély új információt tartalmaz. Ezeket legjobb lenne beledolgozni a főszövegbe, nem? Valamint ez a "nyilvános, rendes gyerekként folytatta tanulmányait" formula tetszik. Milyen az a "nyilvános, rendes gyerek?":) -- Ragold 2006. augusztus 28., 01:19 (CEST)
Kérdések[szerkesztés]
Ezt a mondatot nem értem: "Edwin Morgan fordításában jelent meg Weöres első angol nyelvű versválogatása, amelyet egy évvel ezelőtt egy másik idegen nyelvű válogatás követett..."
- Mikorra vonatkozik az "ezelőtt"? Most 2006 van, tehát 2005-ben? Vagy az akkori korra? Mert akkor: "azelőtt" volna a helyes. Viszont akkor a mondat értelmetlenné válik... :-)
A "Mukássága" végén lévő dolgok nagyrészt ismétlések, ki kellene venni, ha senkinek nem hiányzik... misibacsi 2006. szeptember 27., 21:44 (CEST)
Kivágott rész[szerkesztés]
Gyermekkorától - amit főleg a Vas megyei Csöngén töltött - nagy műveltségű környezet vette körül. 1933-ban Pécsett volt joghallgató, majd bölcsész. 1932-ben jelent meg első verse a Nyugatban, 1934-ben első kötete (Hideg van). 1935-ben Baumgarten-jutalomban, 1936-ban Baumgarten-díjban részesült. 1937-38-ban Észak-Európában és a Távol-Keleten járt. 1939-ben a vers keletkezéséről értekező önvallomásával doktorált. Könyvtáros lett Pécsett. 1947-ben Pestre költözött, feleségül vette Károlyi Amyt. Hosszabb olaszországi tanulmányutat tett. Világszemlélete miatt támadások érték, 1949-től csak műfordításai és gyermekversei jelenhettek meg. Színes, dallamos versein nemzedékek nevelődtek (Bóbita, 1955; Ha a világ rigó lenne, 1974). 1951-ben könyvtárosi állásából is elbocsátották. Kodály Zoltán, aki a 15 éves lírikus versét (Öregek) megzenésítette, támogatta. 1956-ban megjelent gyűjteményes kötete. 1957-1964 között ismét nehezen tudta megjelentetni verseit. 1976-ban Nyugat-Európában és az USA-ban járt. A nyolcvanas években mind súlyosabb betegségekkel küzdött. Kossuth-díjas (1970).
A fenti szakasz egy rövid összefoglaló, a cikk végén fölösleges ismétlés, ezért kivágtam ide. misibacsi 2006. szeptember 27., 21:48 (CEST)
Nevének kiejtése[szerkesztés]
- „Saját nevét - egy Cs. Szabó Lászlóval az angol rádió magyar nyelvű adása számára Londonban készült interjú szerint - vörösnek ejtette („vörös, mint ökör”).”
- Burumbátor: "(értjük, hogyan kell kiejteni azt, hogy vörös, nem kell megvilágítani)"
Én ezt úgy értem, hogy az idézett interjúban a költő maga így pontosította a kiejtést. Ha viszont így van, akkor ennek stílusértéke van, szerintem vissza kéne tenni... (Hiszen különben a konkrét interjúra való hivatkozás sem egészen indokolt, mert miért nem elég kijelenteni, hogy "a költő saját maga vörös-nek ejtette vezetéknevét"?) Ragold 2006. október 6., 16:39 (CEST)
- Így igen. De akkor kérlek úgy tedd vissza, hogy egyértelműen kiderüljön, hogy ez egy idézet, maga a nagy Weöres mondta így, nem pedig interjú "szerint" vagy "nyomán". Nem tudtam, hogy ez szó szerinti idézet. --Burumbátor társalgó 2006. október 6., 17:26 (CEST)
- Bizony így van, az ökrös kiejtési mutató magától a költőtől származik. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. július 14., 19:26 (CEST)
- Én meg egy másik "útmutatóra" emlékszem. A holdbeli csónakos (1971-es) előadásába szőttek bele egy pici játékot, amit szerintem a költő legalább hallgatólagos egyetértése nélkül nemigen tehettek meg. Amikor Pávaszem fejedelemkisasszonyt és útitársát rendőrök állítják meg, nézegetik a náluk talált verseskötetet. "Ve-ö-res", olvassa az egyik. "Ve-res", próbálja a másik. (A közönség izgatottan figyel.) Végül Pávaszem (Venczel Vera) teszi helyre őket: "Vörös". (Bocs, nem a cikkbe való információ, de kár lenne, ha teljesen elveszne, ezért biggyesztettem be ide.) - Garamond vita 2013. szeptember 10., 10:47 (CEST)
szakirodalom felsorolása[szerkesztés]
Kicsit fékezni kéne a szakirodalmi felsorolást, már most hosszabb, mint az egész cikk. Szép-szép, hogy ennyien ennyifélét írtak róla, de lassan ez külön cikkbe kívánkozik... misibacsi vita 2008. január 28., 08:47 (CET)
Hát nem is tudom... Nekem az a véleményem, hogy haladjunk "a teljesség felé". :) Igaz, hogy hosszú és kicsit todományos a lista, de szerintem az a jó, ha minden egy helyen van. Akit nem érdekel a szakirodalom, az úgysem görgeti végig, akit meg érdekel, az úgyis végigolvasgatja. Annácska vita 2008. január 29., 19:12 (CET)
Esetleg ha zavaró, akkor meg lehet csinálni úgy, mint Szabó Lőrincnél, hogy a cikk végén linkelünk a Szabó Lőrinc/Bibliográfia oldalra. SyP 2008. január 30., 12:32 (CET)
Igen, ez jó ötlet, én is így fogom csinálni. :-) Annácska vita 2008. január 29., 19:12 (CET)
Na, mit szóltok a laphoz? Várom a véleményeket, javaslatokat stb. :-) Annácska vita 2008. január 29., 19:12 (CET)
- Nekem tetszik így, külön lapon, az eredeti szócikk olvashatóbb lett. A "Szakirodalom"-ból csináltam egy linket visszafelé az eredeti szócikkre. misibacsi vita 2008. január 31., 19:32 (CET)
Képfigyelmeztetés[szerkesztés]
A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.
- Panther törölte a(z) Image:Weores_sandor.jpeg nevű képet: [[Commons:Licensing|Copyright violation]]: Per [[Commons:Deletion requests/Image:Weores sandor.jpeg]];
-- CommonsTicker vita 2008. február 8., 03:32 (CET)
Bosszantó, amikor a Commons-ban a hevenyészve megadott licencek miatt egyébként használható képeket törölnek ki. Jobban oda kell erre figyelni annak, a ki képet tölt fel a Commons-ba. misibacsi vita 2008. február 8., 20:26 (CET)
A kétfejű fenevad[szerkesztés]
Weöres Sándor: A kétfejű feneved darabja zseniális (és hányattatott sorsú) alkotás, mindenképp említést érdemelne.– Karesz1h vita 2010. április 16., 14:58 (CEST)
Copy?![szerkesztés]
A 3 nappal ezelőtt föltett "A legújabb szakirodalom tükrében" c. szakasz egyes részei szószerint megegyeznek ŐSI JÁNOS "Csak így lehetett" c. írásának szövegével, lásd: http://www.jamk.hu/ujforras/090216.htm
Ősi: A prózaköltemény-írásnak szerény, bár nem rövid időre visszanyúló hagyománya volt a magyar irodalomban Weöres Sándor pályakezdésekor. A szócikk: a prózaköltemény-írásnak szerény, bár hosszabb időre visszanyúló hagyománya volt a magyar irodalomban Weöres Sándor pályakezdésekor.
A következő rész mindkét szövegben megegyezik, az is-t kivéve: A Nyugat első két nemzedékének költői természetesen ismerhették a prózaköltemény-írás szerény magyar hagyományát, ugyanígy annak legfőbb külföldi forrását, a német romantikát is. További német és angol hatások mellett azonban a legjelentősebb ösztönző a francia szimbolizmus nagy alkotóinak (Baudelaire, Rimbaud, Mallarmé) prózaköltemény-írása lehetett (...) Jól kimutatható azonban a nyugatosok tartózkodása a költészetnek ettől a szokatlan, ellentmondásos változatától.
És továbbiak:
Mit ismerhetett Weöres Sándor a magyar prózaköltemény-írás 1930- as évekig terjedő – itt csupán vázlatosan bemutatott –, folytonosság nélküli hagyományából első versesköteteinek megírásakor? Feltételezhetjük, hogy legalább azt, ami abból a Nyugat és az avantgárd idejére esett. Weöres kezdeti tartózkodását a prózaköltemény-írástól alátámasztják és indokolják vallomásai, tanulmányai, például A vers születése (Meditáció és vallomás), amelyben kifejti, hogy a próza ...
Az 1940-es években jelentősen megnőtt a költői célzatú prózaírás szerepe Weöres Sándor költészetében ... A prózában írt költői művek sorát 1943-ban A Bolond Istók nyitotta meg, amely a szerző megjelölése szerint stb.
Szerintem ez egyszerű másolás, tehát törlendő. --Vadaro vita 2012. szeptember 18., 20:08 (CEST)
szakirodalom[szerkesztés]
Szeretném kicsit áttekinthetőbbé tenni a szakirodalmi részt, ezért szelektálok. A Weöres Sándorral csak említés szintjén foglalkozó írásokat például törlöm a listáról, valamint az egyes (kevésbé jelentős) versek elemzéseit is. Csak szóltam. Mikra vita 2013. március 13., 00:29 (CET)
Színpadi jelenléte[szerkesztés]
(Pontosabban szólva, két kis megjegyzésem lenne.)
Az egyik. Nekem kicsit furcsa az a megfogalmazás, hogy "elveszített eszmélettel" halt meg. Végül is mindnyájan ezt tesszük, csak van, akivel ez azért történik meg, mert lezuhan a vércukra, van, akinek már évek óta elment az esze, és van, akit főbe lőnek. Itt http://www.kortarsonline.hu/2005/11/legenda-karolyi-amyrol/6412 azt olvasom, hogy napokig kómában volt. Ha ez igaz, akkor pontosabb adat lenne. Ha meg nem igaz, akkor legyen szíves, tegye helyre a téves elképzeléseimet az, aki a haláláról szóló részt fogalmazta.
A másik. A művei alapján létrejött előadásokról, ha vannak valakinek információi, jó lenne bővebben beszámolni. Csak ami hirtelen eszembe jut, a Kazimir Károly-féle A holdbeli csónakos, meg a Szkéné Theomachia-előadása. És Csernus Mariann a Pszichével. A mostaniakról nem is szóltam. (Például szegény Kaszás Attiláról.) Kedvcsináló link: http://weores100.kormany.hu/weores-sandor-szinhaza. Próbáljunk adatokat gyűjteni, vagy vannak jobb (összegezőbb jellegű) források?
Garamond vita 2013. szeptember 10., 11:14 (CEST)
['vœrœ∫ '∫a:ndor][szerkesztés]
Ez az IPA átírás valószínűleg téves és magyar anyanyelvű beszélő számára nehezen realizálható, ráadásul vicces is lenne, ha ehhez akarnánk ragaszkodni. Az IPA [œ] nyílt, ajakkerekítés nélküli hang, amely nincs jelen a ma beszélt magyar nyelvben. Ez nem a 'vörös' szó 'ö'-je. Az [œ] hang példáult a francia nyelvből ismert, mint pl. 'neuf'. A vörös átírása ['vørø∫] lenne.