Vita:Textilbeton

A(z) Textilbeton jószócikk-jelölt volt.
Itt találod meg, miért nem kapta meg a státuszt. A régebbi jelöléseket itt gyűjtjük össze.

---

A(z) Textilbeton kiemeltszócikk-jelölt volt.
Itt találod meg, miért nem kapta meg a kiemelt státuszt. A régebbi jelöléseket itt gyűjtjük össze.

---

Ez a szócikk a 2016-os év „Az év szócikke” versenyének Műszaki és alkalmazott tudományok kategóriájában az év harmadik legjobb szócikke. A további kategóriákat, jelölteket és nyerteseket itt tekintheted meg.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény
2016. március 3. – 2016. május 16. (változások)	Jelölték kiemelt szócikknek	Sikertelen jelölés
2016. május 18. – 2016. május 19.	Jelölték jó szócikknek	Sikertelen jelölés
Jelenlegi státusza: ?

Ez a szócikk témája miatt a Műszaki tudományok műhelye érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Teljes Ez a szócikk teljes besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2016. március 29.

Műszaki tudományokhoz kapcsolódó szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Megjegyzés

A rugalmassági modulus nem az, aminek a szócikk definiálja. Ezt ki kell javítani, mert alapvető hiba. Kaboldy ^vita 2016. március 3., 15:25 (CET)

Töröltem a kifogásolt mondatot. Elkágyé ^vita 2016. március 3., 20:21 (CET)

Nicsak! Egy szócikk, ami az aktuális érdeklődésembe vág :) Köszönet érte! Igyekszem ránézni a kiemelési idő alatt. Samat ^{üzenetrögzítő} 2016. március 3., 23:13 (CET)

Ennek igazán örülök. Tedd meg azt a szívességet, hogy nem felejted el és kiegészíted, hogy a legjobb legyen. Vadszederke^' 2016. március 24., 13:31 (CET)

Szövegfelhasználási engedély

Jelenlegi állapotában a cikk szövege jelentős részben támaszkodik ennek a cikknek a szó szerinti átvételére. A cikk szövegére vonatkozó engedély az OTRS-be megérkezett és archiválásra került:

Kábel

A kábel kifejezést nem használnám az első, bevezető mondatban. El tudom képzelni, hogy a textilipar így hívja a vékony szálakból alkotott kötegeket (bár egy gyors keresés alapján Elkágyé publikációján kívül csak egy angol nyelvűt találtam a Textile Research Journal egy 1979-es kiadásában), de az építőiparban ezalatt drótok kötegeit értik, és pl. így néz ki. A későbbi használat nincs ellenemre, amennyiben egyértelmű, hogy egy textilipari kifejezésről van szó. Samat ^{üzenetrögzítő} 2016. április 1., 22:31 (CEST)

@Samat: Töröltem a bevezetőben a kábel szót.– Elkágyé ^vita 2016. április 2., 14:49 (CEST)

Acélrudak

A betonban található, húzás felvételére elhelyezett acélrudakat általánosságban acélbetétnek, köznapi szóhasználatban (és valójában szűkebb értelemben) betonacélnak vagy betonvasnak hívják. Javaslom ennek a kifejezésnek a kicserélését mindenhol betonacélra. Vagy acélbetétre. Samat ^{üzenetrögzítő} 2016. április 1., 22:35 (CEST)

@Samat: Kicseréltem a nem megfelelő kifejezéseket. – Elkágyé ^vita 2016. április 2., 14:49 (CEST)

Hajlított gerenda példája

A beton egy kőszerű anyag, melyek alapvető jellemzője a jó nyomószilárdsága és a hozzá képest igen alacsony húzószilárdsága. Példának valóban jó a hajlított gerenda, azonban az általános téma felvezetésére általánosabban fogalmaznék, pl. azért, mert húzás nem csak hajlított gerenda esetén fordulhat elő (különösen nem csak vízszintes vagy csak a két végén alátámasztott gerenda esetén). A következtetés azonban félrevezető: a betonban nem azért vannak a betonacélok, hogy a berepedést elkerüljék. A betonban általában már a betonozást közvetlenül követő kötési és szilárdulási folyamat során (a beton zsugorodása miatt) is számos repedés keletkezik, de a tipikus használati igénybevételek (egészen kivételes esetektől és bizonyos feszített szerkezetektől eltekintve) rendszerint meghaladják a beton húzási ellenállását. A betonacélok azért vannak a szerkezetben, hogy ezen repedések megnyílását korlátozzák, a szerkezetek ridegtörését elkerüljék (a kőszerű anyagok az első húzási repedés megjelenését követően azonnal, hirtelen leszakadnak, kettétörnek), illetve a szerkezeti elemnek (a berepedt keresztmetszeti részben a húzó igénybevételek felvételével) többletteherbírást biztosítsanak. Samat ^{üzenetrögzítő} 2016. április 1., 22:46 (CEST)

@Samat: Átírtam a szöveget.– Elkágyé ^vita 2016. április 2., 14:49 (CEST)

Műanyagszálak

A cikk következő mondata csak a műanyagszálakat említi és emeli ki, holott a szálerősítésű betonok szerkezeti célú alkalmazása esetén rendszerint acélszálakat használnak, manapság ez az iparban használt jellemző szálanyag. Az azonban nem teljesen igaz (illetve csak részben), hogy a szálak a betonacélokat hivatottak kiváltani: bizonyos alkalmazások esetén lehetséges ilyesmi, de általánosságban a kettőnek különböző funkciója van egy szerkezetben. Samat ^{üzenetrögzítő} 2016. április 1., 22:52 (CEST)

@Samat: Átfogalmaztam a szöveget.– Elkágyé ^vita 2016. április 2., 14:49 (CEST)

Acélbetét korróziója

A cikk többször említi a betonacélok hátrányaként azok korrózióját vagy rossz korrózióállóságát. Ez önmagában igaz lehet, azonban a beton erősen lúgos kémhatású közeg, mely meggátolja az acél korrózióját. Megfelelően tervezett szerkezet (előírt betonfedés) és speciális korróziós hatások nélkül (pl. a beton sózása) a betonacél a szerkezet teljes tervezett élettartama alatt védett a korróziótól, így önmagában ennek a tulajdonságnak az összehasonlítása más anyagokéval nem szerencsés. Samat ^{üzenetrögzítő} 2016. április 1., 22:58 (CEST)

@Samat: Kihagytam ezt a szempontot, annak ellenére, hogy az általam ismert német szakirodalomban erősen hangsúlyozzák a korrózió problémáját, mint érvet a textilbeton mellett.– Elkágyé ^vita 2016. április 2., 14:49 (CEST)

Betonacél rugalmassági modulusa

A táblázat adataihoz hivatkozott „Carbonfasern, der Werkstoff des 21. Jahrhunderts” cikkben nem betonacél szerepel, hanem Baustahl, azaz szerkezeti acél. Erre valóban igaz a 210 GPa érték, azonban a betonacélokra ez nem igaz. A korábbi magyar szabvány (MSZ 15022-1:1986) a 206 GPa használatát írta elő a betonacélokra és 195 GPa-t a feszítőpászmákra (pl. itt elérhető egy összefoglaló). A jelenleg érvényes (és az Európai Unióban egységesen használt) Eurocode (MSZ EN 1992-1-1) 200 GPa-t ír elő a betonacélra, a feszítőhuzalok és feszítőpászmák esetén pedig a 195 GPa használatát javasolja („a tényleges érték 185 és 205 GPa érték között lehet a gyártási eljárástól függően”). A fib ModelCode 2010 200 GPa értéket ír elő a betonacélok, 205 GPa-t az elemi feszítőszálak és 195 GPa a feszítőpászmák esetén. A lényeg, hogy a táblázatban a betonacélok rugalmassági modulusára 200 GPa értéket alkalmaznék. Samat ^{üzenetrögzítő} 2016. április 1., 23:13 (CEST)

@Samat: A kérdéses adatot kijavítottam 200 GPa-ra. – Elkágyé ^vita 2016. április 2., 14:49 (CEST)

Leggyakrabban

Erre a mondatra: „A beton már régóta a leggyakrabban alkalmazott szerkezeti anyag az építőiparban.” jó lenne forrás. Abban az értelemben, hogy jelenleg a legnagyobb tömegben vagy mennyiségben alkalmazott építőanyag (érdekességként jegyzem meg, hogy Kína az elmúlt kb. 3 évben többet használt fel belőle, mint az USA teljes történelme alatt), minden bizonnyal igaz. De még erre az állításra is kellene forrás. Samat ^{üzenetrögzítő} 2016. április 1., 23:24 (CEST)

@Samat: Átfogalmaztam. Forrást nem tudok megjelölni, de gondolom, a "széles körben elterjedten" szövegezés talán nem is igényli, hiszen mindenki tudja, hogy így van. A lényeg nem is ez, ez csak bevezető mondat. – Elkágyé ^vita 2016. április 2., 13:51 (CEST)

Továbbfejlesztési ötletek

A cikkről többször említettem, hogy szerintem még nem teljes, van tér a bővítésére, fejlesztésére. Csak egy-két ötlet, ami hirtelen eszembe jutott:

• a textilbeton kialakulása, története, alkalmazási területei;
• első alkalmazásai, leghíresebb vagy legnagyobb jelentőségű alkalmazásai;
• jövőbeli kilátások, továbbfejlesztési lehetőségei;
• összehasonlítása a hagyományos vasbetonszerkezetekkel (előnyök és hátrányok);
• összehasonlítása a (acél, szintetikus vagy természetes) szálerősítésű (vas)betonszerkezetekkel (előnyök és hátrányok).

Ezeket itt-ott már érinti a cikk, de úgy gondolom, hogy külön-külön szakaszt is érdemelnének. Samat ^{üzenetrögzítő} 2016. május 19., 13:21 (CEST)