Vita:Szerbia történelme

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Antissimo 14 évvel ezelőtt a(z) Áthozott anyag témában

Áthozott anyag[szerkesztés]

Az alábbi, a Szerbia és Montenegró cikkben kevéssé releváns anyagot szerintem ide kellene bedolgozni (átfedéseket részben kiszedtem, de még van az is): – Antissimo vita 2009. szeptember 29., 15:09 (CEST)Válasz

"Szerbia-Montenegró területét a görög időkben a trákok, a tengerparton az illírek lakták. Az első állam ezen a területen a Római Birodalom, amely a későbbi Szerbia-Montenegró területén több provinciával is rendelkezett: Moesia az ország keleti részén, Dalmatia az ország déli és középső vidékein, Pannónia a Duna és Száva környéki területeken, Dacia provincia a Temesköz vidékén terült el. Az ország északi része (a mai Vajdaság) a limesen túl helyezkedett el, nem volt a Római Birodalom része, Szerémségen kívül.

Ekkor még laza törzsszövetségben éltek, valószínűleg a romanizált pásztorkodó törzsek, a vlachok (a románok feltételezett ősei) mellett. A bolgárok 986-ban meghódítják ezt a területet, ám az ekkor megerősödő Bizánci Birodalom 1018-ban megszünteti a Nyugati-Bolgár Fejedelemséget, ezzel Szerbia-Montenegró területe bizánci fennhatóság alá kerül.

A szerb törzseket Nemanja István nagyzsupán egyesíti, létrehozva 1190-ben a Szerb Fejedelemséget, amely 1217-ben Szerb Királyság néven függetlenedik Bizánctól, és megindul Szerbia virágkora. Az ország legnagyobb kiterjedését Dušan István (13311355) alatt éri el, amikor is Szerbia egészen az Égei-tengerig elér, illetve Albánia és Görögörszág északi része is hozzátartozik.

Azonban Dušan cár halála után állama fejedelemségekre bomlik, majd az 1389-es rigómezei csata után fokozatosan török befolyás alá kerül. A szerb despoták állama 1459-ben bukik meg végleg, majd 1499-ben Montenegró is a Török Birodalom részévé válik. Az 1699-es karlócai béke során Magyarország visszakapja a török által meghódított területeit. Ezen területek rendkívül gyéren lakottak, így sok szerb a magas török adóktól menekülve idevándorol. Ekkor népesül be szerbekkel a Vajdaság, Bácska, illetve északabbra is a Duna-vidéke. (Ráckeve, Szentendre tipikusan ilyen város.)

A másik oldalon Montenegró 1689-ben nyeri vissza függetlenségét, ezzel a szerb nép két eltérő ágra szakad, a déli (crna gorai vagy montenegrói) és az északi szerbekre, ez a kettéosztódás a forrása Szerbia és Montenegró jelenlegi ellentétének is. Szerbia csak 1817-ben lesz autonóm, és 1878-ban függetlenedik, amikor is a törököket Kosovo és a Novi Pazari szandzsák kivételével az egész országból sikerül kiszorítani.