Vita:SI-mértékegységrendszer
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
 | A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ. Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található. | |||
|
| ||||
 | A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek a román, bolgár és vietnámi Wikipédián, az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot. | |||
|
| ||||
| ||||
 |
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel: Tudtad-e, hogy…
|
Nem tudom eldönteni a helyesírását: „SI–mértékegységrendszer” vagy „SI mértékegységrendszer”? A legtöbben a 2. formát használják, a helyesírási szótár szerint „SI-egység” szerepel. --grin ✎ 2005. március 12., 23:03 (CET)
- Szerintem nem kell a kötőjel. Az SI a rendszer neve, nem pedig valami, amiről el lett nevezve, mint a Nobel-díj. Ha teljesen kiírjuk, hogy System International mértékegységrendszer, akkor jobban látszik, hogy nem kívánkozik bele az a kötőjel. De nem vagyok 100% biztos benne. Alensha 2005. március 13., 01:11 (CET)
- Système International d’Unités = Nemzetközi Mértékegységrendszer. Nem szabad elfelejteni, hogy a francia nyelvre nagyon is jellemző a hátultett jelző. Ezért Système International = Nemzetközi Rendszer (és jön utána egy birtokviszony – bár az is jelzői szerepben). Système d’Unités nem a »mértékegységek rendszere«, hanem mértékegység-rendszer. MZ/X vita 2012. október 13., 22:10 (CEST)
Tablicsku formátum[szerkesztés]
Egy jótét lélekhez szólok, aki ért a táblázatformázáshoz: Kérlek, tedd meg:
- a két táblázat („alapegységek” és „prefixumok”) legyen egységes megjelenésű (vonalak, szín).
- a „szorzó” oszlopban a „számnévvel” szó kerüljön a „hatvánnyal” egy sorba (nekem nem sikerült). Kösz. Akela 2007. április 23., 15:05 (CEST)
SI-kritika[szerkesztés]
Hello!
Megemlíteném azért a SI illetve decimális mértékrendszer legnagyobb hibáját, hogy az idővel és a földrajzi dimenziókkal nem tudott mit kezdeni. Vagyis a meridián 1/40000-ed része hosszmértéknek igen jó ötletnek tűnt, de a navigációban megmaradt az óra-perc-másodperc illetve a tengeri mérföld alapú rendszer - ami két mértékrendszer szoros kapcsolatban van egymással. A méter -később SI - rendszer ezirányú próbálkozásai hamvába holtak, mert a tizes rendszerbe préselt távolság és idő rendszer összhangját nem tudta megvalósítani. Tiszta amatőrizmus az egész...
Üdv. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 212.40.116.166 (vitalap | szerkesztései)
Milyen kapcsolatban van egymással a tengeri mérföld és az óra/perc/másodperc, ami kézenfekvőbb, mint mondjuk a méter és a másodperc kapcsolata? SyP 2007. május 6., 15:33 (CEST)
Mint tudjuk, egy őrült csillagász (Peurbach)kezdte az egészet, a fejébe vette, hogy a bolygóállásokból meghatározható a földrajzi helyzet, és ezért a bolygóállásokat igen pontosan jegyezni kezdte, és évkönyvekben, táblázatokban - efemeridák - (1450-1461)adta ki, később Regiomontanus (1475-1506), Kepler sőt Hell Miksa is folytatta a megfigyeléseket. A táblázatok Párizsi vagy a Greenwichi csillagvizsgálóhoz köthetők, de a greenwichiek voltak a leg kitartóbbak. A XIX században a Ferrói számítás is általános volt, az ókor legnyugatibb ismert része volt a Kanári szigeteken, Ferro (ma Hierro) szigete. A korabeli térképek ide helyezik a 0 hosszúsági kört. (Greenwich 17fok39 perc46mp, Párizs kereken 20 fokkal számolta vissza az adatokat.) Helyi térképészek és csillagászok számoltak Bécstől, Pozsonytól, Budától is. A XX. században a csillagászok Berlini táblázatokat használták, a hajósok a Greenwichit. A Monarchia térképészei talán 1884-ig Ferrói 0-hosszúsági körrel számoltak.
Azután már a szükségszerűség, hogy egy igen pontos óra is szülessen, egy John Harrison (1693-1776) nevű ács egész életében dolgozott rajta. Az óra és a táblázatok segítségével, ha látszott valamely égitest, meghatározható volt a földrajzi helyzet, és egészen a GPS koráig ezt is használták.
Egyszerűbben az Északi féltekén a sarkcsillag horizont fölötti magasságából közvetlenül megkaphatjuk azt, hogy melyik szélességi körön vagyunk, a helyi dél és a greenichi idő eltéréséből pedig azt, hogy melyik hosszúsági körön vagynk. Akkor miért is kell az a sok táblázat? Talán azért, mert ehhez a két méréshez tiszta idő kell, az egyikhez ezentúl tiszta idő kell egy adott pillanatban. A sok táblázatból bármelyik két bolygó közötti szögből, vagy nagyjából déli észleléssel, de a mérés PONTOS IDEJÉNEK rögzítésével kiszámolható volt az aktuális helyzet.
60 tmf = 1°= 4 idő-perc; vagyis 1 tmf=1 fokperc= 4 idő-másodperc ez természetesen csak a hosszúsági kör szerint igaz, hiszen az egyenlítő és a sarkok között jelentős méretkülönbség van. 1 tmf = 1852 méter, vagyis 1000 öl.
Hogy-hogy nem azóta is a világidőt a geenwichihez igazítjuk - hiszen a csillagászati táblázatok miatt a greenwichtől való eltérést számíthatjuk, illetve a helyi delet a greenwichivel kellett összehasonlítani. Persze szerencséje is volt az angoloknak, hogy a 180° (dátumválasztó) majdnem egy lakatlan hosszúsági körre esik. A horgonyzó hajók kapitányai számára a Greenwichi csillagvizsgáló hagyományosan egy leeső kosárral az aktuális déli pontos időt minden nap közölte. A hajók kapitányai hajók találkozásakor is egyeztették a chronométereiket. (soha sem állították,(vagyis nem nyúltak az óraműhöz) az eltéréseket egy könyvbe jegyezték, és a helyszín számításakor figyelembe vették.
A Párizsiak is sokáig szerették volna a navigációs 0°-ot magukának tudni, de nem voltak olyan kitartóak, mint az angolok. Utóbb fölhagytak a navigációs táblázatok kiadásával.
Mindent egybevéve a franciák a méterrendszerrel azt hitték, hogy a világ felvilágolultságát segítően a lehető legjobb rendszert alkotják meg, csak nem vették észre, hogy fordítva ülnek a lovon. Mégis az SI alapja a méterrendszer lett.
A méterrendszerhez még meg sem próbáltak órát eszkábálni, ha sikerül, akkor nem lesz tizes rendszerű. A kettőt összehangolandó szögrendszerre és térkép rendszerre rágondolni is szörnyűség. A tizes órarendszerrel próbálkoztak, simán borul a secundum, vagy a secundumot terjesztik ki, de a nap kilóg az egészből, kb. 86400 sec egy nap.
Üdv. user:212.40.116.166
- User:212.40.116.166! Ebben a történetben egy sor érdekes és értelmes információ van. Nem akarsz egy „mértékegységrendszerek története”, vagy hasonló című szócikket írni, amelybe ez a történet is beilleszthető? Akár a meglévő Mértékegység szócikk bővítéseként, akár önálló cikkben? üdv. Akela 2007. július 26., 09:39 (CEST)
- A napokban láttam egy Monarchia térképet, amelyen Ferrói hosszúsági körök voltak! Üdv. 212.40.116.166
SI-prefixumok[szerkesztés]
Anontól kaptunk szép új prefixumokat, de forrást nem csatolt hozzá, amíg valaki nem ellenőrzi, áthelyezem ide:
| SI-prefixumok | |||
| Előtag | Jele | Szorzó | |
| hatvánnyal | számnévvel | ||
| luna- | l | 1063 | decilliárd |
| minga- | MI | 1060 | decillió |
| nena- | N | 1057 | nonilliárd |
| ocha- | O | 1054 | nonillió |
| pepta- | PP | 1051 | oktilliárd |
| qexa- | Q | 1048 | oktillió |
| rinta- | R | 1045 | szeptilliárd |
| szorta- | S | 1042 | szeptillió |
| treda- | TD | 1039 | szextilliárd |
| uda- | U | 1036 | szextillió |
| vunda- | V | 1033 | kvintilliárd |
| weka- | W | 1030 | kvintillió |
| xona- | X | 1027 | kvadrilliárd |
| xonto- | x | 10−27 | kvadrilliárdod |
| wekto- | w | 10−30 | kvintilliomod |
| vunkto- | v | 10−33 | kvintilliárdod |
| unkto- | u | 10−36 | szextilliomod |
| trekto- | td | 10−39 | szextillárdod |
| sotro- | s | 10−42 | szeptilliomod |
| rimto- | r | 10−45 | szeptilliárdod |
| quekto- | q | 10−48 | oktilliomod |
| pekro- | pk | 10−51 | oktilliárdod |
| otro- | o | 10−54 | nonilliomod |
| nekto- | nk | 10−57 | nonilliomodod |
| mikto- | m | 10−60 | decilliomod |
| lunto- | l | 10−63 | decilliárdod |
– KovacsUr 2007. szeptember 8., 16:15 (CEST)
Akkor már írjuk egyformán magyarul! Voxfax vita 2020. november 5., 13:58 (CET)
- Találtam ilyet [1], de ez csak egy javaslat. – KovacsUr 2007. szeptember 8., 16:18 (CEST)
Hagyjuk is itt, mivel egyrészt egyéni javaslatról van szó, másrészt láthatólag nem ismeri fel a "yotta"-ban a görög "ióta" betűt, úgyhogy nem igazán tartom komolynak... misibacsi 2007. szeptember 8., 21:42 (CEST)
- A jobb szélső oszlop azért még helyes.
Javaslom ez alapján kiegészíteni a cikket az új ronna, quetta, ronto, quecto sorokban. – 80.95.64.235 (vita) 2022. november 19., 08:10 (CET)
Mikor vezették be? 1979 szerintem túl késői dátum, sokkal régebb óta használatos...[szerkesztés]
SÍ? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 84.2.92.10 (vitalap | szerkesztései)
Az 50/1960. Korm . sz. remndelet az SI figyelembevételével szabályozta a mértékegységek használatát, de kötelezően a 8/1976.(IV. 27) MT sz. minisztertanácsi rendelettel vezették be, amelyben a kizárólagos használat kötelező határidejét 1980. január 1-től írták elő. (azaz 1979-ben még szabad volt mást is használni). Megnézem, a szöveg nem mond-e ennek ellent. Akela vita 2008. április 17., 19:10 (CEST)
HIBA!!![szerkesztés]
A fényerősség jele nem Cd hanem Iv
- betettem alsó indexbe --Dj vita 2010. január 18., 21:47 (CET)
Cím: SI-mértékrendszer[szerkesztés]
Meglepődtem, hogy ez mitől kötőjeles, de mivel az OH is hasonlóképpen hozza, nyilván nekem vannak hiányosságaim. Ám ha már OH-t néztem, feltűnt, hogy az nem SI-mértékegységrendszer, hanem SI-mértékrendszer van. Némi gondolkodás után úgy gondolnám, hogy az jobb cím lenne, mert az SI nem csak a mértékegységeket, hanem a komplett mértékrendszert szabályozza. – LA
pankuš 2020. október 31., 20:03 (CET)
Igen, és itt számomra nagy kérdés, hogy ez miért összetétel. De igazából nem ez volt a kérdésem lényege, hanem az SI-mértékrendszer helyesebb volta. – LApankuš 2020. október 31., 23:21 (CET)
- A nyelvészeknek nem kell érteniük a metrológiához. A mérték jelentése klasszikusan: kalibráló etalon (hosszmérték, súlymérték). Tehát egy mértékegység megvalósítása, egy tárgy. A Mértékügyi Hivatal feladata ezeket tárolni, és az összehasonlításukat elvégezni. MZ/X vita 2020. november 3., 17:56 (CET)
És ugye az is Mértékegységügyi Hivatal... ja, nem. – LApankuš 2020. november 3., 23:45 (CET)
Szerintem is helyesebb: mértékrendszer. Az eredeti nyelven szó sincs egységről. Ez nekem olyan, mint pl. amikor azt mondja a rádió, hogy a gabona tonnánkénti ára megemelkedett. Nevezzük is át? Voxfax vita 2020. november 5., 13:54 (CET)
- Attól mértékegységrendszer és nem "mértékrendszer", hogy az különbözteti meg a különböző rendszereket egymástól (pl. CGS, MKSA stb), hogy milyen mértékegységeket tekint alapvetőnek és melyeket származtatottnak, nem csak úgy általában mértékek rendszere... JSoos vita 2020. november 6., 23:15 (CET)
- Ezek szerint ezt az OH se tudja? A különböző rendszereket egyébként éppen a mértékeik különböztetik meg, az egységnyi mérték egy származéka annak. A tömeg mértéke a kilogramm, ez a mérték rendszere, ebből egy egység a mértékegység. – LA
pankuš 2020. november 6., 23:31 (CET)
- Ezek szerint ezt az OH se tudja? A különböző rendszereket egyébként éppen a mértékeik különböztetik meg, az egységnyi mérték egy származéka annak. A tömeg mértéke a kilogramm, ez a mérték rendszere, ebből egy egység a mértékegység. – LA
- Szerintem alapvetően "mérési egység" (Unité de mesure, Unit of measurement, Maßeinheit, Größeneinheit), a mérték szó nekem inkább valami általánosabb fogalom: mérv, méret, lépték. De pl. a CGS és az SI is grammban mér (pl. a fonttal szemben), de más a mérték egysége, az egyikben a gramm a másikban a kilogramm. JSoos vita 2020. november 7., 00:12 (CET)
- Idézet az 1891. évi VI. törvénycikk szövegéből
2. § Az 1874:VIII. tc. 6. §-a helyébe lép:
"A sulynak, illetőleg a tömegnek alapmértékéül szolgál azon henger-alaku test tömege, mely az országos levéltárban őriztetik s 90 sulyegység platina és 10 sulyegység iridium vegyülékéből a Párisban székelő nemzetközi méterbizottság felügyelete alatt készittetett és hasonlittatott össze a nemzetközi méterbizottság helyiségeiben nemzetközi őrizet alatt levő eredeti kilogrammal (kilogramme prototype). Annak tömege: 1 kg. + 0.056 mg., azaz 1 kg. és egy milligrammnak ötvenhat ezredrésze." – nos: nem megfogható tárgy? MZ/X vita 2020. november 5., 21:28 (CET)
Messzemenően ellenzem az átnevezést. A magyar nyelv iskolázott anyanyelvi beszélőjeként számomra még csak nem is kérdéses, hogy a méter, a kilogramm, a kandela, az amper és a többiek mértékegységek, és őszintén szólva egy kicsit értetlenül állok azelőtt, hogy vannak az anyanyelvemnek olyan -- hasonlóan tanult -- beszélői, akiknek a nyelvhasználatában ez nem így van. A cementeszsák tömegének mértéke 50 kilogramm. Ebből az 50 a mérőszám, a kilogramm pedig a mértékegység.
Igazából persze nem nekem kell ezt elhinnetek, hanem a szócikk forrásának, az 1991. évi XLV. törvénynek, amely következetesen mértékegységekről, és a nemzetközi mértékegységrendszerről szól. --Malatinszky vita 2020. november 7., 00:21 (CET)
Apróban megjegyzem, a politikusok fogalmazásainak bikkfanyelve nem nagyon érv. Beszélni se tudnak, nemhogy írni. Mindenesetre a mérték ebben a példában nem az 50, mert az a mérőszám, a kilogramm pedig a mértékegység. A mértéknek, azaz a tömeg mérésére használt rendszernek az egysége. Egységnyi tömeg, de az SE nem az egységekről szól. Az egyes mértékek egysége tulajdonképpen mellékszál, mert az SI a mértékek egymáshoz rendeléséről, egymáshoz való viszonyáról, és a tizes számrendszerbeli váltásukról szól. – LApankuš 2020. november 7., 00:41 (CET)
- Az a fizikai helyesírási szótár, amelyet az ELFT levelezőlistáján köröztek, egyáltalán nem tartalmazza a mérték szót. A | VIM magyar kiadása tartalmaz erre a kifejezésre definíciót. Angolul material measure, magyarul mérték, az új kiadásban magyarul: anyagi mérték.
- Adott mennyiség egy vagy több ismert értékét használata során változatlanul reprodukáló vagy előállító eszköz. Súly, mérőedény, etalon ellenállás, mérőhasáb, anyagminta.
- A modernizált változatban (ennek van fent a linkje)
- Mérőműszer, amely a használata során újra előállít (reprodukál) vagy maradó módon szolgátat egy vagy több fajtájú ismert értékű mennyiséget, amelyek mindegyikének van mennyiségértéke. Például: etalon súly, térfogat mérték, etalon elektromos ellenállás, mértékjeles vonalzó, mérőhasáb, etalon jelgenerátor, hiteles anyagminta.
Erre az utóbbira a saját cégemnél is van példa: viszkozoitás etalon folyadékok sorozata, amelyek hosszú időn keresztül megőrzik a viszkozitásukat. MZ/X vita 2020. november 10., 17:43 (CET)