Vita:SI-mértékegységrendszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
P physics.png Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Fizikai témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
E szócikk témája fizika tantárgyból a középiskolai tananyag része.
Boekenwurm.JPGA Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ.
Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található.

Other-langs2.pngA szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek a román, bolgár és vietnámi Wikipédián,
az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

Mérföldkövek a cikk életútján
Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény

Nem tudom eldönteni a helyesírását: „SI–mértékegységrendszer” vagy „SI mértékegységrendszer”? A legtöbben a 2. formát használják, a helyesírási szótár szerint „SI-egység” szerepel. --grin 2005. március 12., 23:03 (CET)[válasz]

Szerintem nem kell a kötőjel. Az SI a rendszer neve, nem pedig valami, amiről el lett nevezve, mint a Nobel-díj. Ha teljesen kiírjuk, hogy System International mértékegységrendszer, akkor jobban látszik, hogy nem kívánkozik bele az a kötőjel. De nem vagyok 100% biztos benne. Alensha 2005. március 13., 01:11 (CET)[válasz]
Système International d’Unités = Nemzetközi Mértékegységrendszer. Nem szabad elfelejteni, hogy a francia nyelvre nagyon is jellemző a hátultett jelző. Ezért Système International = Nemzetközi Rendszer (és jön utána egy birtokviszony – bár az is jelzői szerepben). Système d’Unités nem a »mértékegységek rendszere«, hanem mértékegység-rendszer. MZ/X vita 2012. október 13., 22:10 (CEST)[válasz]

Tablicsku formátum[szerkesztés]

Egy jótét lélekhez szólok, aki ért a táblázatformázáshoz: Kérlek, tedd meg:
- a két táblázat („alapegységek” és „prefixumok”) legyen egységes megjelenésű (vonalak, szín).
- a „szorzó” oszlopban a „számnévvel” szó kerüljön a „hatvánnyal” egy sorba (nekem nem sikerült). Kösz. Akela 2007. április 23., 15:05 (CEST)[válasz]

SI-kritika[szerkesztés]

Hello!

Megemlíteném azért a SI illetve decimális mértékrendszer legnagyobb hibáját, hogy az idővel és a földrajzi dimenziókkal nem tudott mit kezdeni. Vagyis a meridián 1/40000-ed része hosszmértéknek igen jó ötletnek tűnt, de a navigációban megmaradt az óra-perc-másodperc illetve a tengeri mérföld alapú rendszer - ami két mértékrendszer szoros kapcsolatban van egymással. A méter -később SI - rendszer ezirányú próbálkozásai hamvába holtak, mert a tizes rendszerbe préselt távolság és idő rendszer összhangját nem tudta megvalósítani. Tiszta amatőrizmus az egész...

Üdv. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 212.40.116.166 (vitalap | szerkesztései)

Milyen kapcsolatban van egymással a tengeri mérföld és az óra/perc/másodperc, ami kézenfekvőbb, mint mondjuk a méter és a másodperc kapcsolata? SyP 2007. május 6., 15:33 (CEST)[válasz]

Mint tudjuk, egy őrült csillagász (Peurbach)kezdte az egészet, a fejébe vette, hogy a bolygóállásokból meghatározható a földrajzi helyzet, és ezért a bolygóállásokat igen pontosan jegyezni kezdte, és évkönyvekben, táblázatokban - efemeridák - (1450-1461)adta ki, később Regiomontanus (1475-1506), Kepler sőt Hell Miksa is folytatta a megfigyeléseket. A táblázatok Párizsi vagy a Greenwichi csillagvizsgálóhoz köthetők, de a greenwichiek voltak a leg kitartóbbak. A XIX században a Ferrói számítás is általános volt, az ókor legnyugatibb ismert része volt a Kanári szigeteken, Ferro (ma Hierro) szigete. A korabeli térképek ide helyezik a 0 hosszúsági kört. (Greenwich 17fok39 perc46mp, Párizs kereken 20 fokkal számolta vissza az adatokat.) Helyi térképészek és csillagászok számoltak Bécstől, Pozsonytól, Budától is. A XX. században a csillagászok Berlini táblázatokat használták, a hajósok a Greenwichit. A Monarchia térképészei talán 1884-ig Ferrói 0-hosszúsági körrel számoltak.

Azután már a szükségszerűség, hogy egy igen pontos óra is szülessen, egy John Harrison (1693-1776) nevű ács egész életében dolgozott rajta. Az óra és a táblázatok segítségével, ha látszott valamely égitest, meghatározható volt a földrajzi helyzet, és egészen a GPS koráig ezt is használták.

Egyszerűbben az Északi féltekén a sarkcsillag horizont fölötti magasságából közvetlenül megkaphatjuk azt, hogy melyik szélességi körön vagyunk, a helyi dél és a greenichi idő eltéréséből pedig azt, hogy melyik hosszúsági körön vagynk. Akkor miért is kell az a sok táblázat? Talán azért, mert ehhez a két méréshez tiszta idő kell, az egyikhez ezentúl tiszta idő kell egy adott pillanatban. A sok táblázatból bármelyik két bolygó közötti szögből, vagy nagyjából déli észleléssel, de a mérés PONTOS IDEJÉNEK rögzítésével kiszámolható volt az aktuális helyzet.

60 tmf = 1°= 4 idő-perc; vagyis 1 tmf=1 fokperc= 4 idő-másodperc ez természetesen csak a hosszúsági kör szerint igaz, hiszen az egyenlítő és a sarkok között jelentős méretkülönbség van. 1 tmf = 1852 méter, vagyis 1000 öl.

Hogy-hogy nem azóta is a világidőt a geenwichihez igazítjuk - hiszen a csillagászati táblázatok miatt a greenwichtől való eltérést számíthatjuk, illetve a helyi delet a greenwichivel kellett összehasonlítani. Persze szerencséje is volt az angoloknak, hogy a 180° (dátumválasztó) majdnem egy lakatlan hosszúsági körre esik. A horgonyzó hajók kapitányai számára a Greenwichi csillagvizsgáló hagyományosan egy leeső kosárral az aktuális déli pontos időt minden nap közölte. A hajók kapitányai hajók találkozásakor is egyeztették a chronométereiket. (soha sem állították,(vagyis nem nyúltak az óraműhöz) az eltéréseket egy könyvbe jegyezték, és a helyszín számításakor figyelembe vették.

A Párizsiak is sokáig szerették volna a navigációs 0°-ot magukának tudni, de nem voltak olyan kitartóak, mint az angolok. Utóbb fölhagytak a navigációs táblázatok kiadásával.

Mindent egybevéve a franciák a méterrendszerrel azt hitték, hogy a világ felvilágolultságát segítően a lehető legjobb rendszert alkotják meg, csak nem vették észre, hogy fordítva ülnek a lovon. Mégis az SI alapja a méterrendszer lett.

A méterrendszerhez még meg sem próbáltak órát eszkábálni, ha sikerül, akkor nem lesz tizes rendszerű. A kettőt összehangolandó szögrendszerre és térkép rendszerre rágondolni is szörnyűség. A tizes órarendszerrel próbálkoztak, simán borul a secundum, vagy a secundumot terjesztik ki, de a nap kilóg az egészből, kb. 86400 sec egy nap.

Üdv. user:212.40.116.166

  • User:212.40.116.166! Ebben a történetben egy sor érdekes és értelmes információ van. Nem akarsz egy „mértékegységrendszerek története”, vagy hasonló című szócikket írni, amelybe ez a történet is beilleszthető? Akár a meglévő Mértékegység szócikk bővítéseként, akár önálló cikkben? üdv. Akela 2007. július 26., 09:39 (CEST)[válasz]
  • A napokban láttam egy Monarchia térképet, amelyen Ferrói hosszúsági körök voltak! Üdv. 212.40.116.166

SI-prefixumok[szerkesztés]

Anontól kaptunk szép új prefixumokat, de forrást nem csatolt hozzá, amíg valaki nem ellenőrzi, áthelyezem ide:

SI-prefixumok
Előtag Jele Szorzó
hatvánnyal számnévvel
luna- l 1063 decilliárd
minga- MI 1060 decillió
nena- N 1057 nonilliárd
ocha- O 1054 nonillió
pepta- PP 1051 oktilliárd
qexa- Q 1048 oktillió
rinta- R 1045 szeptilliárd
szorta- S 1042 szeptillió
treda- TD 1039 szextilliárd
uda- U 1036 szextillió
vunda- V 1033 kvintilliárd
weka- W 1030 kvintillió
xona- X 1027 kvadrilliárd
xonto- x 10−27 kvadrilliárdod
wekto- w 10−30 kvintilliomod
vunkto- v 10−33 kvintilliárdod
unkto- u 10−36 szextilliomod
trekto- td 10−39 szextillárdod
sotro- s 10−42 szeptilliomod
rimto- r 10−45 szeptilliárdod
quekto- q 10−48 oktilliomod
pekro- pk 10−51 oktilliárdod
otro- o 10−54 nonilliomod
nekto- nk 10−57 nonilliomodod
mikto- m 10−60 decilliomod
lunto- l 10−63 decilliárdod

KovacsUr 2007. szeptember 8., 16:15 (CEST)[válasz]

Akkor már írjuk egyformán magyarul! Voxfax vita 2020. november 5., 13:58 (CET)[válasz]

Találtam ilyet [1], de ez csak egy javaslat. – KovacsUr 2007. szeptember 8., 16:18 (CEST)[válasz]

Hagyjuk is itt, mivel egyrészt egyéni javaslatról van szó, másrészt láthatólag nem ismeri fel a "yotta"-ban a görög "ióta" betűt, úgyhogy nem igazán tartom komolynak... misibacsi 2007. szeptember 8., 21:42 (CEST)[válasz]

Mikor vezették be? 1979 szerintem túl késői dátum, sokkal régebb óta használatos...[szerkesztés]

SÍ? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 84.2.92.10 (vitalap | szerkesztései)

Az 50/1960. Korm . sz. remndelet az SI figyelembevételével szabályozta a mértékegységek használatát, de kötelezően a 8/1976.(IV. 27) MT sz. minisztertanácsi rendelettel vezették be, amelyben a kizárólagos használat kötelező határidejét 1980. január 1-től írták elő. (azaz 1979-ben még szabad volt mást is használni). Megnézem, a szöveg nem mond-e ennek ellent. Akela vita 2008. április 17., 19:10 (CEST)[válasz]

HIBA!!![szerkesztés]

A fényerősség jele nem Cd hanem Iv

betettem alsó indexbe --Dj vita 2010. január 18., 21:47 (CET)[válasz]

Cím: SI-mértékrendszer[szerkesztés]

Meglepődtem, hogy ez mitől kötőjeles, de mivel az OH is hasonlóképpen hozza, nyilván nekem vannak hiányosságaim. Ám ha már OH-t néztem, feltűnt, hogy az nem SI-mértékegységrendszer, hanem SI-mértékrendszer van. Némi gondolkodás után úgy gondolnám, hogy az jobb cím lenne, mert az SI nem csak a mértékegységeket, hanem a komplett mértékrendszert szabályozza. – LADis LA ék.jpgpankuš 2020. október 31., 20:03 (CET)[válasz]

https://e-nyelv.hu/2012-01-12/mozaikszok-utotagja/ 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆Halloween286.png𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝 2020. október 31., 20:19 (CET)[válasz]

Igen, és itt számomra nagy kérdés, hogy ez miért összetétel. De igazából nem ez volt a kérdésem lényege, hanem az SI-mértékrendszer helyesebb volta. – LADis LA ék.jpgpankuš 2020. október 31., 23:21 (CET)[válasz]

A nyelvészeknek nem kell érteniük a metrológiához. A mérték jelentése klasszikusan: kalibráló etalon (hosszmérték, súlymérték). Tehát egy mértékegység megvalósítása, egy tárgy. A Mértékügyi Hivatal feladata ezeket tárolni, és az összehasonlításukat elvégezni. MZ/X vita 2020. november 3., 17:56 (CET)[válasz]

És ugye az is Mértékegységügyi Hivatal... ja, nem. – LADis LA ék.jpgpankuš 2020. november 3., 23:45 (CET)[válasz]

Szerintem is helyesebb: mértékrendszer. Az eredeti nyelven szó sincs egységről. Ez nekem olyan, mint pl. amikor azt mondja a rádió, hogy a gabona tonnánkénti ára megemelkedett. Nevezzük is át? Voxfax vita 2020. november 5., 13:54 (CET)[válasz]

Attól mértékegységrendszer és nem "mértékrendszer", hogy az különbözteti meg a különböző rendszereket egymástól (pl. CGS, MKSA stb), hogy milyen mértékegységeket tekint alapvetőnek és melyeket származtatottnak, nem csak úgy általában mértékek rendszere... JSoos vita 2020. november 6., 23:15 (CET)[válasz]
Ezek szerint ezt az OH se tudja? A különböző rendszereket egyébként éppen a mértékeik különböztetik meg, az egységnyi mérték egy származéka annak. A tömeg mértéke a kilogramm, ez a mérték rendszere, ebből egy egység a mértékegység. – LADis LA ék.jpgpankuš 2020. november 6., 23:31 (CET)[válasz]
Szerintem alapvetően "mérési egység" (Unité de mesure, Unit of measurement, Maßeinheit, Größeneinheit), a mérték szó nekem inkább valami általánosabb fogalom: mérv, méret, lépték. De pl. a CGS és az SI is grammban mér (pl. a fonttal szemben), de más a mérték egysége, az egyikben a gramm a másikban a kilogramm. JSoos vita 2020. november 7., 00:12 (CET)[válasz]
Idézet az 1891. évi VI. törvénycikk szövegéből

2. § Az 1874:VIII. tc. 6. §-a helyébe lép:

"A sulynak, illetőleg a tömegnek alapmértékéül szolgál azon henger-alaku test tömege, mely az országos levéltárban őriztetik s 90 sulyegység platina és 10 sulyegység iridium vegyülékéből a Párisban székelő nemzetközi méterbizottság felügyelete alatt készittetett és hasonlittatott össze a nemzetközi méterbizottság helyiségeiben nemzetközi őrizet alatt levő eredeti kilogrammal (kilogramme prototype). Annak tömege: 1 kg. + 0.056 mg., azaz 1 kg. és egy milligrammnak ötvenhat ezredrésze." – nos: nem megfogható tárgy? MZ/X vita 2020. november 5., 21:28 (CET)[válasz]

Messzemenően ellenzem az átnevezést. A magyar nyelv iskolázott anyanyelvi beszélőjeként számomra még csak nem is kérdéses, hogy a méter, a kilogramm, a kandela, az amper és a többiek mértékegységek, és őszintén szólva egy kicsit értetlenül állok azelőtt, hogy vannak az anyanyelvemnek olyan -- hasonlóan tanult -- beszélői, akiknek a nyelvhasználatában ez nem így van. A cementeszsák tömegének mértéke 50 kilogramm. Ebből az 50 a mérőszám, a kilogramm pedig a mértékegység.

Igazából persze nem nekem kell ezt elhinnetek, hanem a szócikk forrásának, az 1991. évi XLV. törvénynek, amely következetesen mértékegységekről, és a nemzetközi mértékegységrendszerről szól. --Malatinszky vita 2020. november 7., 00:21 (CET)[válasz]

Apróban megjegyzem, a politikusok fogalmazásainak bikkfanyelve nem nagyon érv. Beszélni se tudnak, nemhogy írni. Mindenesetre a mérték ebben a példában nem az 50, mert az a mérőszám, a kilogramm pedig a mértékegység. A mértéknek, azaz a tömeg mérésére használt rendszernek az egysége. Egységnyi tömeg, de az SE nem az egységekről szól. Az egyes mértékek egysége tulajdonképpen mellékszál, mert az SI a mértékek egymáshoz rendeléséről, egymáshoz való viszonyáról, és a tizes számrendszerbeli váltásukról szól. – LADis LA ék.jpgpankuš 2020. november 7., 00:41 (CET)[válasz]


Az a fizikai helyesírási szótár, amelyet az ELFT levelezőlistáján köröztek, egyáltalán nem tartalmazza a mérték szót. A | VIM magyar kiadása tartalmaz erre a kifejezésre definíciót. Angolul material measure, magyarul mérték, az új kiadásban magyarul: anyagi mérték.
Adott mennyiség egy vagy több ismert értékét használata során változatlanul reprodukáló vagy előállító eszköz. Súly, mérőedény, etalon ellenállás, mérőhasáb, anyagminta.
A modernizált változatban (ennek van fent a linkje)
Mérőműszer, amely a használata során újra előállít (reprodukál) vagy maradó módon szolgátat egy vagy több fajtájú ismert értékű mennyiséget, amelyek mindegyikének van mennyiségértéke. Például: etalon súly, térfogat mérték, etalon elektromos ellenállás, mértékjeles vonalzó, mérőhasáb, etalon jelgenerátor, hiteles anyagminta.

Erre az utóbbira a saját cégemnél is van példa: viszkozoitás etalon folyadékok sorozata, amelyek hosszú időn keresztül megőrzik a viszkozitásukat. MZ/X vita 2020. november 10., 17:43 (CET)[válasz]