Vita:JHVH

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Holdkóros 6 évvel ezelőtt a(z) Megfejtés témában
Ez a szócikk témája miatt a Zsidóságműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Zsidósággal kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
Ez a szócikk témája miatt a Mitológia-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Hirvenkürpa (vita), értékelés dátuma: 2015. augusztus 20.
Mitológiai témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Jehova alak[szerkesztés]

A Jehova alakkal kapcsolatban betettem a Magyar Zsidó Lexikon linkjét, ez elég világosan (és hitelesen) leírja, miért tévedés a Jehova alak. Minthogy valóban elterjedt, fontosnak érzem ezt a tévedést a bevezető szövegben is megemlíteni, bizonyos, hogy sokan lesznek, akik épp ebbéli kíváncsiságuk miatt olvasnak bele a cikkbe. Funatic vita 2008. november 20., 09:05 (CET)Válasz

Veszendő[szerkesztés]

Kedves Funatic, az az érzésem, hogy ennek a lépésnek: [1] során értékes és a cikkre releváns információk is veszendőbe mentek. Kérlek nézd meg újra a törölt szöveget. Karmelaüzenőlap 2008. november 20., 18:13 (CET)Válasz

Kívánod, hogy mondatról mondatra cáfoljam az "értékes" állításokat? Ha felsorolod őket, szívesen megteszem. Funatic vita 2008. november 20., 18:18 (CET)Válasz

A magam részéről örülök, hogy a Jehova Tanúi-féle POV-szövegek (egy része már) kikerültek a cikkből. – Feanor Na mi...? 2008. november 20., 18:23 (CET)Válasz

A Jehova ejtés mint neuralgikus pont[szerkesztés]

Úgy gondolom, erről azért kellene szólni: objektíven bemutatva (ha csak utalás szintjén is) Jehova Tanúi POV álláspontját, mind az indokaikat, mind azt, hogy ezt miért tartják baromi fontosnak. Már csak azért, hogy egy rakás anonszerkesztésnek elejét vegyük. Természetesen nem relativizálva azt, amit a mainstream tudomány ma igazságnak gondol ezzel kapcsolatban. – Feanor Na mi...? 2008. november 20., 18:31 (CET)Válasz

Neuralgikusnak neuralgikus, de főleg nem nyelvészeti szempontból, onnan nézvést elég tiszta az ügy. Majd meg kéne fogalmazni egy kerek mondatban, a lényeg annyi, hogy a magánhangzóállomány, mivel a tetragrammában jelöletlen, hagyomány kérdése, választóvonal. Az európai todományosság a szfárádi ejtéshez közelítő Jahve alakot preferálja, ha már ki kell tölteni mgh-kkal, egyébként JHVH. | Nagy Gömböc hamm! 2008. november 20., 18:42 (CET)Válasz

Egyéb használata[szerkesztés]

(a cikkből iderakva)

Az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag című filmben a főhősnek a kövekre írt betűkre kellett lépnie a latin Iehovának megfelelő sorrendben, hogy átjusson egy csapdán.

J.B Rotherham a Yahweh formát használta a Héber Iratok fordítása során The Emphasised Bible lapjain. Később azonban, a Studies in the Psalms című munkájában a „Jehovah” alakkal találkozunk. Így magyarázza: „JEHOVAH — Az emlékeztető név ezen angol formájának alkalmazása . . . a Zsoltárok könyvének jelen változatában nem holmi bizalmatlanságból fakad, mintha ez pontosabb kiejtés lenne, mint a Yahwéh, hanem kizárólag gyakorlati szempontok vezettek ebben a döntésben, mivel kívánatos, hogy eljussunk a nagyközönség füléhez és szeméhez e dologban, amelyben az alapvető tényező az isteni név könnyű felismerésének szándéka volt” ([London, 1911] 29. o.).

Gustav Friedrich Oehler német professzor a név különböző kiejtési változataival foglalkozott, majd erre a következtetésre jutott: „Ettől kezdve a Jehova formát fogom használni, mert e név polgárjogot nyert a szókincsünkben, és nem lehet onnan kiszorítani” (Theologie des Alten Testaments. Második kiadás [Stuttgart, 1882] 143. o.).

Paul Joüon jezsuita tudós kijelentette: „Fordításainkban a (feltételezett) Yahweh forma helyett a Jéhovah alakot használtuk . . . , amely a hagyományos és szokásos francia irodalmi forma” (Grammaire de l’hébreu biblique. [Róma, 1923] 49. o., lábj.).

(Azért vágtam ki a cikkből, mert szvsz bibliatudomány száz évvel ezelőtti "eredményei" meglehetősen irrelevánsak. Indy kalandjáról nem is szólva. Majd ha lesz egy frankó, átfogó történeti rész meg egy érdekességek alfejezet, akkor abba vissza lehet írni. – Feanor Na mi...? 2008. november 20., 18:35 (CET)Válasz

Áthozatok és indoklás[szerkesztés]

Apródonként átteszek ide mindent, amit kiveszek a szövegből vagy átírok, és indoklom, hogy ne legyen gond vele.

  • „Yeho-ah, Yehou-ah, Yehua” -- A héberben nincs magánhangzótorlódás, semmilyen. Kettő sem állhat egymás mellett. Mikor mi úgy halljuk, hogy így lenne, pl. jaar erdő, az azért van, mert van a kettő közt álef vagy ajin, de a JHWH-ban nincs. Ezért ezek helytelenek. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 17., 18:38 (CEST)Válasz
  • '„Az ókori Kelet istenségeinek ugyanis több általános nevük van, amelyekkel őket segítségül lehetett hívni. De az isteneknek egy az emberek számára hozzáférhetetlen nevük is van. Aki ezt a nevet ismeri, az bizonyos hatalommal rendelkezik az istenség felett. Mózesnek talán rejtett vágya, hogy Isten ismeretlen nevét elsajátítva önvédelemre használja az egyiptomiakkal szemben. (Gerhard Rad: Moses (20 o.); Londres, WCB 32k, 1960)” -- Ahogy mondja: talán. Rad nagyon érdekes dolgokat spekulált össze. Bibliai alapja nincs.
  • „Más bibliaszakértők a bibliai kinyilatkoztatás elhelyezésére helyezik a hangsúlyt. Arra következtetnek, hogy Mózes vallása midjánita eredetű volt (vö. Ex 2-3, és főként 18), és hogy Mózes a Sinai hegyen, a csipkebokornál zajló jelenet során nem ártatlan kérdést tesz fel Isten azonosságát illetően. ” -- Ennek ide semmi köze. Azon túl, hogy maxi spekulatív. (Megjegyzés: a midiánita vallásról semmit sem tudunk.) – eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 20., 10:10 (CEST)Válasz

más nézetek[szerkesztés]

Áthozva:

  • „Mindennek dacára egy héber tudós, R. H. Pfeiffer megjegyezte: „Akármit is mondanak annak bizonytalan származásáról, a Yahweh megfelelő fordítása a ’Jehova’, és az is marad.” (Introduction to the Old Testament, Robert H. Pfeiffer, 1952, 94. oldal.)”

Őszintén sajnálom Pfeiffer urat, különösen az „az is marad” kitételééert. A cikk világosan leírja, hogy nincs annak dacára. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 27., 19:42 (CEST)Válasz

Nem tudom, valójában mi állhat H. Pfeiffer művében (a guglibukszban sajnos nincs meg kapásból), de igencsak megdöbbentő lenne, ha a JHVH kiolvasását „fordítás”-nak nevezné... Tartok tőle, hogy magát Pfeiffert is rosszul interpretálják itten, nem vennék mérget én arra, hogy akár csak a fentihez közelítő akármi is olvasható volna abban a műben... | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 27., 21:55 (CEST)Válasz

Tényleg. Fel se figyeltem a remek szóhasználatra. ;) De én is hasonlókat érzek. Német névvel angol címen... Bár fordítás még persze lehet. Ellenbe „Introduction to the Old Testament” címen több száz (ha nem ezer) könyvet írtak. ;) – eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 27., 22:12 (CEST)Válasz

A jelek szerint böcsületes metodista lelkész, élt 1892–1958, a Harvard tanára, hebraista és orientalista, és való igaz, 1941-ben volt képes egy Introduction to the Old Testamentet papírra vetni, de hogy abban mi van, azt már csak úgy tudhassuk meg, ha valaki kézbe veszi. ;) De erős a gyanúm, hogy egyetlen harvardi hebraista se írna le a fentihez hasonló baromságot, már bocsánat. Így semmiképp. | Nagy Gömböc hamm! 2009. június 27., 22:47 (CEST)Válasz

Gratulálok. Én ugyan ki nem kerestem volna. ;) Látva a listát én is erősen kételkedek. Bár sztem ez úgyis oly mindegy. Ha nem ő, majd lesz másvalaki, másvalahonnan. Tk. ezért is írtam meg a nyelvi részt, de akárha a mazsolás kuglóf receptjét írtam volna bele. :-)) – eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 27., 23:08 (CEST)Válasz

Kijavítottam a címet, mert nem értem mi köze van a "jehovistáknak" ahhoz amit ide írtatok! Talán R. H. Pfeiffer abba a vallásba tartozott?(admo)

Kiejtés vagy szinonima / alternatív megnevezés?[szerkesztés]

A szócikk bevezetőjében elég nagy katyvasz van az Istennevek körül. Például az Adonájról azt írja a bevezetőben, hogy a JHVH egyik "kiejtése", holott ez nyelvészeti-köznapi értelemben nem ugyanazon szó kiejtése (!!!), hanem alternatív, rokon értelmű terminus, más a gyöke is. Ezt nemcssak az általam ismert keresztény források, de Raj Tamás rabbi is így foglalja össze (itt egy forrás erre). A Bibliában több mint húsz Istennév szerepel, ezeknek nem azonosak a tövei, többnyire Isten tulajdonságait jelölik, és épp azért használták őket, hogy ne "koptassák" el a JHVH formát, amelyet tilos is volt kiejteni. A JHVH tehát Isten neve, melyet csak a főpap ejthetett ki, de az Adonáj, El Sadáj, Elohim, Él, stb. megnevezések nyelvtani értelemben nem ugyanazon szó kiejtései, hanem alternatív terminusok az istenfogalom megjelölésére. Célszerű tehát a bevezetőben az Adonájt nem a JHVH "kiejtésének" nevezni, hanem alternatív Istennévnek. A Mindenható fordítást egyébként Raj nem az Adonájhoz, nem is a ha-Sémhez, hanem az El Sadajhoz köti (és én magam is így tanultam annó - keresztény - bibliaismereti és egyháztörténeti tanulmányaim során). J. Wellhausen kutatásairól is érdemes lenne említést tenni, aki korszakokhoz is köti a megnevezéseket. Pl. Mózes öt könyvét négy különböző szerzőnek (illetve szerzőcsoportnak) tulajdonítja, akiket aszerint különböztet meg, hogy hogyan nevezték Istent, illetve mi volt/lehetett a foglalkozásuk: jáhvista szerző, elohista szerző, deuteronómista (deuteronómiumi) szerző, papi szerző(k). A bibliakritikai elemzés ezeket a forrásokat stílusuk, hangvételük, nyelvi fejlettségük szerint is el tudja különíteni. A jáhvista szerző legkorábbi, tehát a JHVH a legősibb Istennév, ezt követi az elohista forrás, majd a deuteronómiumi forrás visszatér a JHVH megnevezéshez. Nyilván akad a témának nálam avatottabb ismerője itt a WP-n, aki ezt pontosabban adatolni tudja, én csak szerettem volna jelezni ezt a néhány szempontot. --Iegeb vita 2014. július 7., 22:19 (CEST)Válasz

Megfejtés[szerkesztés]

„A Jehova ejtéssel további probléma, hogy a szó így héberül megfejthetelen lesz.....“ Milyen? Megfejtetlen vagy megfejthetetlen? – Holdkóros vita 2017. szeptember 10., 16:10 (CEST)Válasz