Vita:I. Napóleon francia császár
Új téma nyitása | A(z) I. Napóleon francia császár kiemeltszócikk-jelölt volt. Itt találod meg, miért nem kapta meg a kiemelt státuszt. A régebbi jelöléseket itt gyűjtjük össze. | |||||||||
|
| ||||||||||
 | A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek a szebuano, nápolyi, horvát, arab, macedón, vietnámi, asztúriai és azeri Wikipédián, az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot. | |||||||||
|
| ||||||||||
| ||||||||||
|
Ez a szócikk témája miatt a Németország-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Szajci (vita), értékelés dátuma: 2008. október 20. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Hadtudományi műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Szajci (vita), értékelés dátuma: 2008. október 20. | |||
| |||
Cím[szerkesztés]
Ez nem inkább Napóleon Bonaparte, (vagy Napoléon Bonaparte)? -- nyenyec ☎ 2005. november 1., 23:04 (CET)
- szvsz („Verne Gyula” és társai mintájára) magyar közegben így használjuk. GoogleFight? – Váradi Zsolt 2005. november 1., 23:07 (CET)
- na és a Buonaparte? – Váradi Zsolt 2005. november 1., 23:09 (CET)
- nem 89.135.95.151 (vita) 2022. május 5., 13:41 (CEST)
Döntsenek a franciák: Napoléon Bonaparte >>> fr:Napoléon Ier OsvátA. 2005. november 1., 23:19 (CET)
Legyen I. Napóleon, mert az uralkodók nevét magyarosan szoktuk. Utána zárójelben az eredeti neve, az eredeti francia ékezetekkel. Alensha * 2005. november 1., 23:27 (CET)
- Rendben, ez tetszik. De a jelenlegi meg legyen redir – Váradi Zsolt 2005. november 1., 23:30 (CET)
- Legyen, persze. Amúgy meg: végre valaki belekezdett ebbe a cikkbe, ciki volt az a piros link a főoldalon :) Alensha * 2005. november 1., 23:36 (CET)
- A Le Petit Laroussse szerint akiről beszéltek, Napoléon Ier, és I., II. és III. Napoléon egyaránt Bonaparte.(v.ö. Monsieur OsvátA) Ezért nem redirekt kellene, hanem egyértelműsítő a Napóleon v. Napoléon szóra + I. Napoléon stb.--Linkoman 2005. november 2., 15:35 (CET)
Javítottam a születési dátumot, mert az angol és német Wikipediában is augusztus 15-e van. - Schmile 2005. december 22., 14:53 (CET)
- Üdvözlet! 2023 és a szòcikkben még mindig nem szerepel Napoléon neve olyan formàtumban (is) melyet ö sajàt maga, évtizedekig hasznàlt hivatalosan. Ezt a "szerencsétlent" akit valamiféle "télapònak" honosìtott a magyar nyelv - hiszen hosszù "ò" sem az olaszban (korzikaiban) sem a francia nyelvben nem létezik, sem olaszul, sem franciàul kiejtve a neve nem tartalmaz hosszù "ò"-t - eredetileg Napoleone Buonaparte néven anyakönyvezték Korzikàban. Majd ö, az első adandó alkalommal saját maga által franciásította a nevét azaz, Napoléon (ejtsd: rövid "o"-val és "é"-vel) Bonaparte névalakban hasznàlta. Ideje lenne màr ezt a csökevényes "télapòs" alakvàltozatot kigyomlàlni a magyar nyelvböl! A XIX. sz végi és azelötti torzulàsok kapcsàn ez màr sok esetben megtörént, "Nérò" màr régòta "Nero" - a magyar wikin is! - , és hagy ne soroljam, de a "Napòleon" valamiért még mindig tartja magàt. Egyébként megkezdödött màr e pozitiv folyamat, hiszen pl. a 2021-es Jelenkori Franciaorszàg könyv I. kötetei is a helyes, francia alakot (Napoléon) hasznàljàk konzekvensen a magyar szövegben, az I. kötet 34. làbjegyzetében magyaràzzàk is, hogy miért. Ld. https://www.academia.edu/53284868/A_jelenkori_Franciaorsz%C3%A1g_I_Az_V_k%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_t%C3%B6rt%C3%A9nete_bel_%C3%A9s_k%C3%BClpolitik%C3%A1ja_France_in_Contemporary_Times_Vol_I_History_Domestic_and_Foreign_Policy_English_version_coming_soon 2001:1715:4E20:8820:B9E8:BC90:5FB:1458 (vita) 2023. november 17., 13:07 (CET)
- Írtam egy új forráshivatkozást emigyen: "A császár nevének a magyaros "Napóleon" névalakját megtaláljuk a Magyar Helyesírás szabályai XII. kiadásának 163. pontjában: "A személynév elé tett alkalmi minősítő jelzőket kisbetűvel kezdjük, például: az ifjú Ady, a nagy Napóleon [!!!], a nyelvújító Kazinczy, a szép Csapóné. A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelzőket azonban nagy kezdőbetűvel írjuk, például: Könyves Kálmán, Nagy Sándor..." Erre tekintettel maradunk a "Napóleon" névformánál, mivel a Wikipedia nem az első közlés helye."
- Szóval tényleg, abból az elvből, hogy a Wikipedia nem az első közlés helye, szerintem az is következik, hogy nyelvújításokat pl. a Helyesírási Szabályzattal szemben nem itt kell kezdeményezni. Ugyanakkor persze azt is elismerem, hogy önmagában az is XIX. századi dolog, hogy a Magyar Tudományos Akadémia ad ki helyesírási szabályzatot... Csomorkány vita 2023. december 2., 20:43 (CET)
________________
Már elég régen nem járt itt senki, de ha még mindig vannak szerkesztök, javaslataim:
Linkek[szerkesztés]
Napóleon békét akart és nem ö újította fel a háborút Angliával, hanem Anglia ö vele :
http://www.napoleon-series.org/ins/weider/c_peace.html
Napóleon és a zsidók:
http://www.napoleon-series.org/ins/weider/c_jews.html
Napóleon megmérgezéséröl:
http://www.napoleon-series.org/ins/weider/c_assassination_w.html
http://www.napoleon-series.org/ins/weider/c_poisoned.html
„ A demokrácia mély és rendületlen gyülölete volt az angol torik politikájának mozgató rugója. Nem azért háborúztak Napóleon ellen mert zsarnok és trónbitorló volt -- amint azt hangoztatták --, hiszen nem volt az; nem azért mert spanyolországi benyomulása igazságtalan volt, hanem azért, mert az arisztokratikus kiváltságok ellensége volt.”
-- Napier, angol altábornagy, aki Ibériában 7 évig harcolt Napóleon katonái ellen
http://www.yamaguchy.com/library/abbott/napier.html
Napoleon és Las Cases beszélgetései Szt. Ilonán:
http://www.yamaguchy.com/library/lascases/lascases_index.html
Napóleon Szt. Ilonán, 1816 április 27-én:
A wagrami csata után óriási hibát követtem el, hogy mégjobban nem csökkentettem Ausztria erejét. Biztonságunkra nézve túl erös maradt s végül is neki tulajdoníthatjuk bukásunkat. A csatát követö napon nyilatkozatban kellett volna közzétennem, hogy csakis azon feltétellel tárgyalok Ausztriával ha elöbb különválasztják Ausztria, Magyarország és Bohémia trónját. ... A Habsburg ház egyik hercege több alkalommal is célzott rá, hogy a két utóbbi ország koronáját fejére tegyem, söt még arra is, hogy családja trónjára ültessem, azon ürüggyel, hogy Ausztria csak így lenne rábírható, hogy velem szemben öszintén viselkejen.
http://www.yamaguchy.com/library/lascases/v2_p3_02.html
Napóleon gazdaságpolitikai szemlélete (1816 jun 23):
„...első a földművelés, második az ipar és csak harmadik a külkereskedelem. A mezőgazdaság a lélek, az ország alapja. Az ipar a nép kényelmét és pihenését szolgálja. A külkereskedelem a bőség, ami lehetővé teszi a mezőgazdaság és az ipar többletének megfelelő cseréjét.
... a külkereskedelem, mi eredményeiben végtelenül alacsonyabb rendű mint a mezőgazdaság, csak másodlagos fontosságú volt számomra. A külkereskedelemnek a mezőgazdaságot és a hazai ipart kell szolgálnia. Nem megengedhető, hogy e két ág valaha is a külkereskedelemnek legyen alárendelve !”
http://www.yamaguchy.com/library/lascases/1816_sep_07.html (angol és francia nyelven)
Nagy Britannia ennek pontosan az ellenkezöjét hírdette s ha Napóleon nemzeti mezögazdaságra és iparra vonatkozó nézete Európaszerte elterjed, Anglia kicsit éhen hal.
Napóleon a nemzetállamokról (1816 nov 11):
„Európában 30 millió francia, 15 millió spanyol, 15 millió olasz, 30 millió német él. Az volt a szándékom, hogy ezeket a népeket különálló, nemzeti államokba szervezem.”
http://www.yamaguchy.com/library/lascases/v4_p7_03.html
Hibák[szerkesztés]
A párizsi kartácsolásról: nagyon felületes információnak tartom,hogy a wikipediaban azt jelentetik meg,hogy Napoleon dicsekedett azzal,hogy ágyúk segítségével védte meg az akkori hatalmat.Egyébként történelmi szempontból nem látok benne semmi erkölcstelent,hiszen a royalistták azaz királypártiak lázadásáról volt szó,akik szeme előtt elsősorban az a cél lobogott,hogy a Franciaországot csődbe taszító Bourbonok visszalépjenek a trónra és Franciaország a régi,1789 előtti határaihoz térjen vissza,valamint az akkori ,,demokrácia´´ megszüntetésében látták saját erkölcstelen céljainak magvalósulását többek között olyan áron,hogy a közt. védő katonákat nyugodtan megölték volna.Napoleon többek között azért válallta el az olaszországi hadjárat elinditását ,hogy az emberek elfelejtsék azt a párizsi eseményt,ami egyébként több köztársaságpárti szemében még nagyobbá tette ,,kartács tábornokot´´.Napoleon mindig is irtózott a polgárháborútól. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 213.151.218.132 (vitalap | szerkesztései)
Érthetőség, fogalmazás és a helyesírás[szerkesztés]
A fogalmazás és a helyesírás borzalmas. Sokszor az alany és állítmány egyeztetése sem megy. Néhol olyan a szöveg vagy alcím ("Nevezetessége"), mintha fordítógéppel fordították volna valahonnan. Sokszor az érthetőség rovására megy. / [Ez itt egy aláíratlan vélemény.] Mélyen egyetértek, talán annyi, hogy nem "mintha", hanem nyilvánvalóan fordítóprogrammal készült, valszeg az enwikiről. Nem tudom, ilyen nemzetközi cikkeket nem lehetne simán átvenni? Mindenesetre a Gugli fordítójának erőteljes átjavítása után.– Csomorkány vita 2023. április 2., 16:31 (CEST)
Francia vagy olasz[szerkesztés]
Napóleon francia császár volt. A cikk úgy kezdődik:olasz nevén. Ezt nem értem.Jmaci
Kedves Jmaci!
Napóleon hivatalos címe „a franciák császára” volt. Ő maga korzikai volt, amely sziget elég sokszor váltott gazdát, és éppen Napóleon születése környékén került át a Genovai Köztársaságtól a Francia Királysághoz. Napóleon születésekor olasz nevet kapott, ami a cikkben is olvasható. Fiatalkorában rendkívül heves franciaellenes érzelmeket táplált, és Korzika függetlenségéért harcolt. Később azután francia tisztiiskolába került, ekkortájt változtatta nevét francia hangzásúra. Ugyanakkor ismert róla, hogy élete végéig sem az olasz, sem a francia nyelvet nem tudta tökéletesen elsajátítani. A franciák nem is tekintették igazi franciának, gúnyneveként is használták, hogy „a korzikai”. Egy részük persze megfeledkezett erről a császárság legfényesebb napjaiban, bár még ekkor sem mindenki. Manapság pedig érdekes módon ő a legfranciább francia. Legalábbis a külvilág szemében. Remélem így már érthető a dolog. 
– Tomeczek 
Słucham! 2008. szeptember 3., 15:25 (CEST)
Köszönöm Jmaci
Nem értem[szerkesztés]
Meg tudná valaki magyarázni, mit jelent magyarul ez a mondat a bevezetőben: Eszméje Nagy Sándorét váltotta. --Wikizoli vita 2013. augusztus 8., 22:50 (CEST)
Azt jelenti, hogy Nagy Sándor törekvéseit, céljait követte. – Napkirály postaláda 2020. június 3., 17:17 (CEST)
@Napkirály: Akkor miért nem így van? Az eredeti mondat értelmetlen. A eszme nem vált semmit, vagy van, vagy nincs. Wikizoli vita 2020. június 3., 20:15 (CEST)
Ellenőrizni kellene[szerkesztés]
Ezzel a két mondattal nem tudtam mit kezdeni, jobban utána kellene nézni, mert ellentmondónak tűnnek: "Szülei is csatlakoztak a korzikai ellenálláshoz és harcoltak a franciák ellen a függetlenség fenntartása érdekében. Apját 1777-ben nevezték ki Korzika képviselőjévé XVI. Lajos francia király udvarában."– Csomorkány vita 2023. április 3., 09:45 (CEST) Következő kérdés a család menekülése. Töröltem Toulont, mert nem hiszem, hogy júniusban oda mentek, szeptemberben meg Napóleon Toulont ostromolta. Az OpenAI véleménye: "Az biztos, hogy 1793 júniusában a korzikai nacionalisták megpróbálták letartóztatni Napoleon testvérét, miután a család a forradalmat fenyegető genovai támadásokat megakadályozó intézkedéseket hajtott végre. Ezután a Bonaparte-család korzikai rokonaiknál és barátaiknál bujkált, és végül kénytelenek voltak elhagyni Korzikát. Az úticéljuk azonban nem teljesen tisztázott. Néhány forrás szerint Marseille-ba mentek, míg mások szerint Olaszország felé vették az irányt. Egyes történészek szerint a Bonaparte-család menekülése során a Toulonba vezető útjuk során találkoztak az ott állomásozó francia hadsereggel, és ez lehetett az az ok, ami miatt később Napoleon is Toulonba került. Összességében a Bonaparte-család menekülésének részletei még mindig vita tárgyát képezik a történészek között, így nehéz egyértelmű választ adni arra, hogy hová mentek pontosan." – Csomorkány vita 2023. április 5., 09:52 (CEST) (és az OpenAI)
Az egyiptomi kaland kérdése[szerkesztés]
Az előbbihez hasonló kérdés, hogy miért ment N. Egyiptomba. A szócikk jelen szövege ellentmondó, ami mögött különböző források állhatnak. Az egyik vélemény szerint a Direktórium küldte, mert már ekkor rettegett tőle, a másik szerint ő maga tervezett egy Nagy-Britannia elleni közvetlen támadást, de gyengének találta a francia flottát, ezért közvetve akart győzni Egyiptomban. A jelen szövegben reflektálatlanul keveredik mindkét vélemény. Megpróbálok utánanézni, de addig is a szöveg-szintű ellentmondást javítom.– Csomorkány vita 2023. április 23., 20:31 (CEST) Hasonló a kérdés a visszatérés kapcsán is: a Direktórium hazahívta, vagy önhatalmúlag hazajött? Nem egyértelmű. – Csomorkány vita 2023. április 23., 21:40 (CEST)
Egy vicc[szerkesztés]
Ezt a cikket viccből teszem ide - pontosabban fölháborodásból. Valahol le kell írni, milyen hülyeségeket képesek újságírók történelmi ismeretterjesztés címén közreadni. Amúgy forrást kerestem, de ezt engedelmetekkel nem fogom betenni a szócikkbe... Robespierre francia ellenálló, Napóleon Elbáról hazaszökött (Waterlooról szó sincs), és azon gondolkodott, hogy Amerikába emigrál, ehelyett 1821-ben Szent Ilonára száműzték... Komolyan, ezt mind le lehet írni következmények nélkül.– Csomorkány vita 2023. november 25., 21:42 (CET)
A 2002-es francia–angol–német Napóleon-filmsorozat negyedik része is kitér erre, hogy Amerikába akart menni, és erről tárgyalásba bocsátkozott az őt elfogni akaró britekkel. 1815. július 3-tól az Atlanti-partvidéken rejtőzködött (Rochefort-sur-Mer kikötővárosba, onnan a félreeső Aix szigetre (fr:Île d'Aix#1815 : embarquement pour Sainte-Hélène), de Fort Boyard körül őrjáratozó britek figyelték minden hajó kifutását, végül július 15-én a britektől Amerikába szóló (hamis) menedékjog-ígéretére megadta magát nekik, de ők ehelyett fogságba vetették és Szent Ilonára szállították. Akela vita 2023. november 25., 22:38 (CET)
fr:Jean-Baptiste Muiron ezredes Bonaparte tábornok szárnysegédje volt az első itáliai hadjáratban, az arcolei híd csatájában esett el, családját Napóleon egész életében támogatta. A "Muiron ezredes" álnevet akarta használni arra az esetre, ha álruhában kell elkerülnie a brit fogságot, bár erre a gyakorlatban nem került sor. Akela vita 2023. november 25., 22:58 (CET)
- Értelek, elvileg ez a cikk lehetne erre forrás, de derogál egy olyan cikket betenni a forrásjegyzékbe, ami szerint Napóleon csak 1821-ben került Szent Ilonára, a többi igazából fölháborító hülyeségről nem is beszélve. Ha a felületesség fájna, ezek ordítanának. Csomorkány vita 2023. november 26., 11:52 (CET)
- Egyetértek. Nem komoly forrás. Akela vita 2023. november 26., 20:40 (CET)
Egy kérdés a megmérgezéséről[szerkesztés]
Kell ez ilyen hosszan? Annyit hagynék meg, hogy "Halálát XY (a szócikkben a név) szerint arzénmérgezés okozta. Van, aki vitatja ezt, ill. van, aki szerint az arzén természetes úton is a szervezetébe kerülhetett, nem csak tudatos mérgezés eredményeként". Mivel ez kvázi trollkodás, több bekezdést helyettesítenék ezzel a szöveggel a szócikkben, inkább itt kérdezem először a véleményeteket.– Csomorkány vita 2023. november 27., 16:23 (CET)
A mérgezés elmélete nincs végleg elvetve, csak megmaradt egy lehetőségnek a sok ok közül. Éppúgy nincs bizonyítéka, mint az ellenkezőjének. Ha tömörebben is, de írni kell róla. A kitörölt szövegrészt (archívum gyanánt) légyszíves másold be ide a vitalapra egy bekezdésbe, legyen megjelölve, hol kezdődik, hol a vége, a saját forásaival együtt. Egy rövidített változat majd visszamegy a szócikkbe, ha éppen foglalkozik vele valaki. Akela vita 2023. november 27., 18:03 (CET)
A megmérgezés elmélete[szerkesztés]
A lenti, dőlt betűs szöveget töröltem a szócikkből. Egyrészt bizonyított tényként jelenti ki Napóleon megmérgezését, pedig max. egy elmélet, amit az átírt szócikk is említ, másrészt mindenképpen túl hosszú egy amúgy is hosszú életrajzban. Ugyanakkor pont a hossza miatt a teljes törlés nem volna helyénvaló: valaki dolgozott vele. A szócikkben némi forrásütköztetésnek lehet még helye, a jelenlegi, 2023.nov. 27-i szöveg a Múlt-kor hivatkozott cikkén alapul, amely gyomorrák-párti...
- Halálával kapcsolatban Sten Forshufvud svéd fogász és mérgezésszakértő bizonyította az arzénmérgezést. Megmaradt haj-és szőrszálakból Forshufvud-nak sikerült kimutatni a nagy mennyiségű arzént, amely idült mérgezésre vall. A francia történészek felháborodással fogadták Forshufvud bejelentését és próbálták többféle módon cáfolni: az egyik szerint az arzén csak az akkori divatos illatszerek útján került a szervezetébe, ám ezek révén nem juthatott be olyan nagy mennyiség, amely idült mérgezést okozott volna. Ez az arzénmennyiség ráadásul nem képes így lerakódni a hajszálakban vagy csontokban. Napóleon halálát egész eddig gyomorráknak tulajdonították, viszont az orvosoktól származó korabeli jelentésekből egészen más tünetek rajzolódnak ki: Napóleon a száműzetés évei alatt rendkívül elhízott és elpuhult. A rák krónikus soványságot idéz elő, különösen a végső stádiumban, ellenben az arzén eredményez elhízást. Az idült arzénmérgezést ráadásul meggyőzően alátámasztja a tény is, hogy amikor Szent Ilonán felnyitották a császár koporsóját, hogy hazavigyék, a testet teljesen épen találták. Az arzén lelassítja a szövetek bomlását, ehhez pedig nagy mennyiségnek kellett lennie a testében. A kétkedők véleményét támasztja alá, hogy az arzénmérgezés további tünetei fokozott hajhullás, valamint jellegzetes csíkok kialakulása a körmökben, ezeket azonban nem észlelték a holttesten.
- Forshufvud felfedezése körüli vitát még nacionalista felhangok is kísérték, erre a fogász maga is azt mondta, hogy Franciaországban csupán azért nem fogadják el a felfedezését, mert nem egy francia révén került napvilágra. Forshufvud még további éveket töltött nyomozással, hogy kiderítse, ki mérgezte meg Napóleont. Arra az eredményre jutott, hogy Charles Tristan de Montholon márki követte el a gyilkosságot, akit a Bourbonok béreltek fel, mert féltek attól, hogy Napóleon ismét megszökik, mint 1815-ben. Montholon márki pénzéhes alak volt, akit a Bourbonok busásan megfizettek. Gyakran ingadozott a királyság, a köztársaság és a császárság között, azonkívül személyes bosszú is vezérelhette, mert felesége viszonyt folytatott Napóleonnal és gyerekeket is szült tőle. A villában Montholon könnyen férhetett arzénhoz, mert penészes, régi házban sok patkány élt, ezek ellen arzént használtak akkoriban. Napóleonnak ebédre és vacsorára egy dél-afrikai bort szolgáltak fel, ami hordókban érkezett hajóval a szigetre. A márki Napóleon pohárnoka volt, ezért kizárólag ő felelt a borért. Tévedésből azonban Cipriani, a császár korzikai inasa, akivel anyanyelvén beszélt mindig, ivott a mérgezett borból és meghalt. Testét ráadásul el is távolították a sírból, hogy ne tudódjon ki a mérgezés. Napóleon ettől kezdve maga is úgy érezte, hogy megmérgezik és ez a tudat élete vége felé teljesen hatalmába kerítette. Úgy vélte, hogy angol fogva tartói aljas módon mérgezik. A sziget kormányzóját, Hudson Lowe-t vélte felbérelt gyilkosának, akivel mélységesen gyűlölték egymást. Napóleon azóta tekintett ilyen nagy gyűlölettel a britekre, hogy azok Szent Ilona szigetére száműzték és nem Nagy-Britanniában adtak neki menedéket. Lowe viselkedése is alátámasztotta Napóleon gyanúját, a kissé paranoiás és meglehetősen ostoba brit katonatiszt szinte betegesen félt Napóleon szökésétől, s többször beszélt arról, hogy Európának nagy haszna lenne Napóleon halálából.
- Napóleon elhunytához hozzájárult, hogy az utolsó évben az orvosaitól kapott gyógyszeres kezelés miatt a szervezetében lévő arzén olyan anyagokkal keveredett, amelyek siettették halálát. Az orvosok nyilván nem is tudták, mi Napóleon igazi baja, így a császár a többnyire hashajtóval történő kezelésektől súlyosan megviselten, megtörve és fizikailag teljesen összeomolva hunyt el, 1821-ben. Csomorkány vita 2023. november 27., 19:24 (CET)
- Hát, az a helyzet, hogy ez az eredeti szöveg sok forrással nem örvendeztette meg a nagyérdeműt, ez mondjuk a szócikk egészére is igaz volt, amikor nekiugrottam. Még Forshufvud eredeti könyvét is én találtam meg, igaz, nem értek svédül... Az általam hivatkozott Múlt kor cikkben nagyon mást olvasok, mint idefönt. Pl. a Múlt kor szerint a végső stádiumban igenis lefogyott, az elhízás előtte volt jellemző, az arzén pedig csak mai mértékkel szokatlan, a családtagjaiban nagyjából ugyanannyi volt. Ez rögtön két ellentmondó tényállítás, amelyek között nincs módom igazságot tenni. Csomorkány vita 2023. november 28., 14:28 (CET)
Elba és Szent Ilona[szerkesztés]
Marczali megerősíti a szócikk eredeti állítását, hogy már Napóleon Elbán töltött hónapjai idején fölmerült Szent Ilona szigete, mint a végleges száműzetés helyszíne, ezért meghagytam, de azért ezt anakronisztikusnak érzem, kérdésként is ideteszem. Van-e más forrás?– Csomorkány vita 2023. november 27., 20:10 (CET)
Egy értelmezhetetlen mondat[szerkesztés]
Vissza lehet tenni ezt a mondatot, de nekem nem sikerült sem értelmeznem, sem a forrást föllelnem: A The Times olyan cikkeket tett közzé, mely szerint a brit kormány a halálát akarja felgyorsítani. Mármint az akkori The Times, vagy a mai? És miért nincs link az újságra? Szóval kihúztam, de nem akarok jelzés nélkül trollkodni...– Csomorkány vita 2023. november 28., 14:34 (CET)
Személyisége[szerkesztés]
Ezt a többi szerkesztésemnél talán érdemes alaposabban átgondolni. Nem tudom, hol van igazán jó helyen ez a rész, de úgy vélem, nem a végén, és az elején sem annyira. Legszívesebben az első itáliai hadjárat utánra tenném, mert valójában azzal kezdett történelmet formálni. Ha csak annyit tett volna, már érdemelne pl. egy Wikipedia szócikket... Így utána válik érdekessé, hogy ki is volt ő úgy alapjában.– Csomorkány vita 2023. november 29., 15:54 (CET)
- Na, a legutolsó szerkesztésben oda is tettem az "Itáliai hadjárat" utánra, be kellett mondjuk még szúrni egy új főfejezetet "Út a teljhatalomhoz"-címmel, de ez indokolt. Ettől függetlenül nézzétek meg Ti is, tetszik-e ott ez a fejezet. – Csomorkány vita 2023. november 30., 14:21 (CET)
Források az "utóélete" - szakaszhoz?[szerkesztés]
@Pagony: írtad, hogy ehhez a részhez is források kellenének, de ezt kifejthetnéd, mert nem tudom, mire gondolsz. Az első 3 bekezdést megörököltem. Oda lehetne forrásokat tenni pl. Byronhoz, a polgári szobákat sem ellenőriztem, meg a 60 csatát sem számoltam össze. Ezzel kapcsolatban föntebb is vannak állítások, valahol pl. 54 megnyert csata, ill. a polgári törvénykönyv kapcsán Napóleon maga 40 megnyert csatára emlékszik vissza, de kérdés, hogy a 40 az nem nagyságrendet jelölő "varázsszám"-e (idézet hivatkozással fönt). A kérdés szerintem eldönthetetlen, mert pl. a jéna-auerstadti csata két helyszínen zajlott, és a nagyobb ütközet parancsnoka nem is Napóleon volt, hanem Davout. Viszont a porosz király azért rendelt el visszavonulást hirtelen, mert ő ezt nem tudta... A Borogyinói csatát mindkét hadvezér a maga győzelmének tekinti, Kutuzov szerintem több joggal. Na, a következő bekezdések saját termékek, forrásaim föntebb, a szócikkben, és ott részletesen földolgozva. Az egymillió katonát és sokmillió polgári áldozatot nem számoltam, de az orosz hadjárat sokszázezres veszteségére adtam egy forrást föntebb. A francia katonák ezután álltak át Napóleon oldalára 1815-ben, annyira tehát csak nem gyűlölték meg. De ez sima tényállítás. Bibónak ezt a cikkét tényleg nem forrásoltam föntebb, ezt jelen szöveg írása kapcsán pótoltam. A törvénykönyv nemzetközi használata megörökölt állítás, gondolom, a volt francia gyarmatokra igaz, de abból nem kevés volt. Japán esetét én magam forrásoltam anno, ami azt illeti, ezzel kezdtem az itteni munkát. A többiért nem vállalok felelősséget. A következő bekezdést örököltem, oda lehetne forrást tenni, de nem én írtam. Az utolsó két bekezdés közismert, kontinentális méretű politikai folyamatokról szól. Azért fölvetődik bennem az elvi kérdés, hogy olyan témákra, amelyeken a középiskolai törikönyvek fejezetei alapulnak, kell-e Wikis forrás. Lehet-e a Wikin forrás nélkül állítani, hogy "a II. világháború 1939 és '45 között zajlott"?– Csomorkány vita 2023. december 11., 07:26 (CET)