Vita:Állami Áruház

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt 79.121.18.123 7 nappal ezelőtt a(z) Hol voltak felvébe csónakházi jelenetek? témában
Ez a szócikk témája miatt a Filmműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Viloris (vita), értékelés dátuma: 2011. április 8.
Filmekkel kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A konfliktus egyik forrása eredetiben így hangzik: "lebélyegzik a forintot". Ez semmi esetre sem jelentette a fizetőeszköz bevonását. A nagy infláció (1946, az egymillió milpengő korszaka) utáni években egyértelműen arra utalt, hogy a kormány a pénz leértékelését tervezi. Inflációs körülmények között nemhogy bevonnának egy fizetőeszközt, hanem inkább nagyobb címletet hoznak forgalomba. 1946-tól a film elkészültéig kb. kétszeres volt az infláció (egy liter tej például 1 forint 50-ről három forintra emelkedett).

Természetes, hogy egy ilyen leértékelés előtt mindenki vásárolni próbál. MZ/X vita 2011. április 8., 22:15 (CEST)Válasz

Némi késésssel megnéztem a film aktuális jeleneteit. 1 óra 9-nél Bárdy György mondja: Az amerikai rádió bemondta, hogy BAJ LESZ A SZÁZFORINTOSOKKAL. Mikor? Hajnalban. 1 óra 12 táján két szomszédasszny beszélget: minden boltos morog, mert mindenki százforintossal akar fizetni. ... Van százforintosa? Sürgősen vásárolja el, mert BEVONJÁK. Szóval a probléma kizárólag a papír százasokra vonatkozott, amiket a film szerint bevontak volna. Volt még: papír ötvenes, huszas, tizes. Azokra nem vonatkozott volna a dolog. Tehát nem felülbélyegezték, hanem bevonták volna nevezett pénzeket. A film szerint legalábbis. Hogy aztán a bevonás célja a lebélyegzés, vagy valami más, az nem derül ki a filmből.--Livvyfan vita 2011. november 21., 23:45 (CET)Válasz

A film címének írása[szerkesztés]

A film címének két első betűje minden eredeti forrásban nagybetűvel írandó. Ezt korabeli filmplakátokkal, RTV újságokkal, régi Pesti Műsor és hasonló moziújságokkal, az Állami Áruház áruházakon megjelenő nagybetűs írásmóddal, az Új Filmlexikon alapján lehet bizonyítani. Matthew szerkesztőtárs azonban úgy vélte, hogy ezek számára nem elegendőek és szerinte ennek a magyar (nem külföldi című, ezért aztán így vagy úgy fordítható című) filmnek a forgalmazó (mokép) megváltoztatta volna a film címét. Forrást nem tud róla mutatni, de ennek ellenére a jelenlegi rossz címre változtatta meg a szócikk címét. Mivel a szócikket 99.9 százalékban én írtam, ezért itt és most ki kell jelentenem, ez nem az én saram, semmiféle erkölcsi felelősséget nem vállalok érte. A dolog még a reménytelen vita szintjén áll, majd meglátjuk Mathew kompromisszumképességét, miszerint az eredeti cím megtartása mellett a korszakot kevéssé ismerő fiatalabb olvasók kedvéért fel lehet tüntetni némi magyarázatot a nagybetűs címre, valamint fel lehet tüntetni, hogy egyes újabb keletű írások kisbetűvel írják. – Livvyfan vita 2012. június 7., 14:46 (CEST)Válasz

Igaz, hogy magyarul a címeknek csak az első betűje nagybetű, de ahol tulajdonnévi eredetű a cím, ott természetesen megmarad a tulajdonnévnek megfelelően nagybetűsített alak. Ha Petőfi Sándor címmel készül egy film, azt se neveznénk át Petőfi sándor címre azzal, hogy a címeknek csak az eleje nagybetűs. Ha még valaki egyetért velünk, akkor én visszanevezem. Alensha 2012. november 23., 17:49 (CET)Válasz

Vissza kell nevezni. --Pagonyfoxhole 2012. november 23., 17:57 (CET)Válasz

A probléma a következő: a filmben szereplő áruház neve Diadal Áruház, ami egy állami áruház. A filmből nem derül ki, milyen ’á’-val akarták írni, a forgalmazó viszont kis ’á’-val írja, következetesen. Általában filmes cikkeknél a forgalmazó álláspontját szoktuk követni. De itt a logika is a kisbetűset diktálja, hiszen nem egy Állami Áruházról van szó, hanem a Diadal Áruházról, ami állami áruház. – Matthew (hűtőszekrényajtó) 2012. november 23., 18:12 (CET)Válasz

Ja, akkor sztornó. --Pagonyfoxhole 2012. november 23., 18:14 (CET)Válasz

„Az Állami Áruház Nemzeti Vállalatokat 1949 májusában alapították meg (…) A hozzá tartozó áruházak a saját nevükön kívül az Állami Áruház nevet is használták.” – Ez alapján a Diadal Áruház az Állami Áruház nevű üzletlánc része, ami saját egyedi neve mellett használhatja az anyavállalat nevét is, ami szintén tulajdonnév.

Emellett a Jóban Rosszban nevű förmedvény azért maradhatott, mert a címalkotást a kreatív szabadság részének értelmezték, úgy vélték, a szerző ki akart fejezni valamit azzal, hogy pont ezt a címet adta a művének. Na most egy művel kapcsolatban kreativitást egyedül annál van értelme említeni, aki részt vett a mű elkészítésében; a MOKÉP (létezett ez már 1953-ban?) csak a forgalmazó. Idegen filmeknél a forgalmazó adja a magyar címet, de egy magyar filmnek nem adhat csak úgy új címet ahelyett, amit az alkotók adtak. Ha Gertler vagy a forgatókönyvírók Állami Áruháznak nevezték el a filmet, és ötven éven keresztül így szerepelt mindenhol, akkor szerintem nem nevezhetjük át csak mert egy helyen valaki leírta másképpen. Alensha 2012. november 23., 18:30 (CET)Válasz

Rossz címet adtak a filmnek! :) Legyen nagybetűs mindkét szó. --Pagonyfoxhole 2012. november 23., 18:33 (CET)Válasz

Sosem volt egységes az írásmód. A mai MOKÉP az akkori egyetlen forgalmazó közvetlen jogutódja. Viszont az hogy az állami áruház jelen esetben inkább típusnév, mint egy áruházlánc az a saját intuícióm a film megtekintése alapján. Az Állami Áruház tagjai egyébként Újpesti Állami Áruház és hasonló néven futottak, így valószínűtlennek tartom, hogy a Diadal Áruházat ebbe a láncba szánták volna a készítők. – Matthew (hűtőszekrényajtó) 2012. november 23., 18:39 (CET)Válasz

A rendező szándékát viszont nem tudjuk, mivel a filmben ÁLLAMI ÁRUHÁZ szerepel csak, viszont a MOKÉP valószínűleg jobban tudja, elvégre ők voltak ott akkor. – Matthew (hűtőszekrényajtó) 2012. november 23., 18:40 (CET)Válasz

Hát ha a Mokép ennyire ott volt mindenhol, akkor viszont az elmúlt ötven évben hazudtak, mert a cikk szerint a kisbetűs írásmód csak vagy tíz éve terjedt el. Olyan lehet ez, mint a zöld-fehér-piros kokárda, amiről vagy hét-nyolc éve állítják, hogy ez mindig ilyen volt '48 óta :) Alensha 2012. november 23., 18:49 (CET)Válasz

Korábban a filmműhelyben is felvetettem: Wikipédia-vita:Filmműhely#Állami áruház vs. Állami Áruház. – Matthew (hűtőszekrényajtó) 2012. november 23., 18:48 (CET)Válasz

A Nemzeti Audiovizuális Archívum és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum is kisbetűvel jegyzi, a Filmvilág folyóirat szintúgy (szemben az Új Filmlexikonnal, ami naggyal). (És találtam egy 1986-os filmes tanulmánykötetet Állami áruház címmel.) – Matthew (hűtőszekrényajtó) 2012. november 23., 18:56 (CET)Válasz

Bocsánat, a NAVA jegyzi csak úgy, a MaNDA ÁLLAMI ÁRUHÁZ-ként, szóval nem mérvadó. De a tanulmánykötet az nem 2000 utáni. – Matthew (hűtőszekrényajtó) 2012. november 23., 19:00 (CET)Válasz

Nos, az ÖSSZES régi Pesti Műsor, a régi utcai Hová menjünk moziba (FÖMO) moziplakátok, a mozik feletti reklámplakátok, az összes tévéújság a hatvanas évek elejtől kezdődően, az új filmlexikon, a mégújabb filmlexikon egyaránt nagybetűvel írják. Nem egyszer így, egyszer úgy, hanem MINDIG és KÖVETKEZETESEN. Nem tévedésből, avagy trehányságból, hanem MINDIG. Találtam a neten az eredeti bemutató idejéből való meghívót a film vetítésére, ott is nagybetűvel írják.

Ha az Újpesti Állami Áruház nagybetűvel írandó, akkor a Diadal (Állami) Áruház miért nem? Mert a film elején a szereposztás alatt ott az áruház stilizált képe, a ház tetején ott egy világító neonfelirat, ÁLLAMI ÁRUHÁZ. Tehát nem állja meg a helyét Matthew állítása, miszerint a Diadal Áruházról szóló Állami Áruház című filmben szereplő DIadal Áruház nem az Állami Áruház N.V. egyik áruháza lenne. Ebben az esetben viszont a teljes neve Diadal Állami Áruház, ami filmcímként kissé hosszú. A film egyébként is többek között a szocialista Állami Áruház hálózat népszerűsítését szolgáló politikai propagandafilm volt (de attól még jó). Felhívom továbbá Matthew figyelmét a minisztériumi elvtársnő látogatására. Ha nem tartozott volna az állami áruházak közé, mint az Állami Áruház Nemzeti Vállalatok egyik tagja (mondjuk mert szövetkezeti, vagy mittomén), nem lett volna illetékes a minisztériumi elvtársnő igazgatókinevezési ügyben, valamint nem virított volna az áruház tetején az ÁLLAMI ÁRUHÁZ neonfelirat, valamint a filmnek sem ez lett volna a címe. Én sajnos úgy veszem észre, Matthew valamiért igén szívén viseli a kisbetűs írásmódot, minden érv lepattan róla. Én viszont TUDOM mert LÁTTAM, hogy KIVÉTEL NÉLKÜL MINDENÜTT nagybetűvel írták.

A film címe nem úgy általában egy állami áruházról szól a sok közül, hanem a szép jövőért küzdő, politikailag igen fontos Állami Áruházról, mint kereskedelmi formáról szól. Emlékszem, milyen viták voltak a Tanu helyesírásáról. Aki a korszakot ismerte és nem csak könyvekből, az ott is hajszál pontosan tudta értelmezni a helytelen írásmódok okát. Aki nem ismerte, azt ott is lehetetlen volt meggyőzni. Szerencsémre abban nem folytam bele. --Livvyfan vita 2012. november 23., 19:32 (CET)Válasz

"és találtam ergy 1986-os tanulmánykötetet" Az miért mérvadóbb 30 évfolyamnyi ÁLLAMI kiadású és ÁLLAMILAG ELLENŐRZÖTT műsorújságnál, moziműsornál, tévéújságnál, plakátnál, akárminél? És hol van az a tanulmánykötet? Ki írta, ki hitelesítette? Mitől hiteles? Hol van az ellenőrizhetősége? Nekem ennél hitelesebb és friss, beszerezhető infómat is kivették egy helyen a források közül, mert közkézen nem ellenőrizhető, bár itt van a kezembem. Mégegyszer és utoljára, az, hogy akármilyen mai digitális archivumban hogy szerepel, az nem befolyásolja, hogya bemutató idejében és az azt követő évtizedeken keresztül nem úgy írták. Százszor több esélyt adok a digitális adatbázisba átíráskor a kort nem ismerő, kizárólag a nyelvhelyességet figyelő átíró hibájára, mint 40 vagy akárhány évnyi folyamtosan elkövetett hibára, ami figyelembe véve a koprszak viszonyait, tökéletesen elképzelhetetlen. El tudja képzelni bárki, hogy a film rendezője, a filmgyár, vagy akárki nem jelezte volna 40 éven keresztül a rossz írásmód hibáját? Ép ésszel ilyen el sem képzelhető. Az nem olyan időszak volt ugyanis.--Livvyfan vita 2012. november 23., 19:44 (CET)Válasz
Regős János et al. (1986) Állami áruház. ISBN 963-521-136-8. Ezek azt igazolják, hogy nem az én találmányom a kis ’á’-s változat. Én annak vagyok elkötelezett híve, hogy megtaláljuk a jó megoldást. – Matthew (hűtőszekrényajtó) 2012. november 23., 19:49 (CET)Válasz

A tanú kizárólag hosszúval szerepel a Mokép oldalán, akkor azt is át kell nevezni? [1] Alensha 2012. november 23., 20:04 (CET)Válasz

Már nem emlékszem a vita pontos részleteire, de a filmben rövid u-val írják, ha jól emlékszem. Itt is. Azon felül a stáblista is tele van ékezethibával, ha jól emlékszem, ezen folyt a vita. Nos, ennek meg van a maga oka. Azok a hibák szándékosak voltak és tudatosan lettek rosszul írva. Aki kiváncsi rá, annak elmondom miért, de félek, fiatalabbak nem fogják megérteni. A MOKÉP adatbázis ott is rossz. Valami "csinovnyik" elgépelte. --Livvyfan vita 2012. november 23., 20:11 (CET)Válasz
Érdemes lenne, de ott a filmből kiderül az eredeti, helytelen írásmód, így az egy teljesen más kérdés. Itt nem. Ugyan a filmben látszik egy neonfelirat, mint főcím, ami csupa nagybetűvel írja ki a film címét, viszont a filmben szereplő áruház neve jól olvashatóan Diadal Áruház. Az Állami Áruházakra ki volt írva az Állami is a fényképet tanúsága szerint (gyakran csak annyi, hogy Állami Áruház). Ha sikerülne kideríteni, hogy itt tényleg Állami Áruházról van szó, annak nagyon örülnék, de jelen állás szerint az állami áruházat tartom valószínűbbnek. Egyébként a film DVD-kiadásán is szerepel az Állami Áruház kifejezés, pont az újpestivel kapcsolatban, viszont a filmben szereplő Diadalt már állami áruházként említi. (Természetesen a DVD-t is 2000 után adták ki.) – Matthew (hűtőszekrényajtó) 2012. november 23., 20:20 (CET)Válasz

Nem, sajnos a filmből nem derül ki, miért írták rövid u-val és sok hubával. A korszak bizonyos aspektusait nem ismerők azóta is alkotói trehányságnak vélik. Tehát Újpesti Állami Áruház és Diadal Aruház, a tetőn az állami áruház felirattal, de a neve nem az, hát tisztára logikus. Egyébként minden pesti áruház neve neve mai napig nagybetűvel van írva. pl wiki: Corvin Áruház, máshol egy rakat. Hát biztos ez az egy kivétel. web: Újpesti Skála Áruház ,Skála Budapest Nagyáruház ,Skála Metro Áruház ,Zalaegerszeg Belváros Sóház, és Lottó áruház,LOTTÓ Ruhaház,Budai Lottó Aruház, Csillag Áruház, Verseny Áruház , Úttörő Áruház. Tehát akkor is nagybetűvel írandó, ha egy adott áruház neve, akkor is, ha egy cég nevét viseli. Szerintem tízszeresen és az össze lehetséges irányból körbejártuk a problémát és minden a nagybetűs írásmód mellett van. Diadal Áruház, Diadal Állami Áruház, Állami Diadal Áruház, Állami Áruház, mindenképpen mindegyik verzió nagybetűs. Itt nem csak úgy mellesleg van elmítve, hogy jártam egy áruházban, egy állami áruházban, hanem a film témája, gyakorlatilag főszereplője mid ez a bizonyos áruház, mind a hálózat, melynek (a minisztériumi elvtársnő igazgatókinevezési hatáskörét figyelembe véve) az állam a gazdája, így része az Állami Áruház Nemzeti Vállalatnak, így rövid neve Diadal Áruház, teljes neve Diadal Állami Áruház. Az egész vita kezd a Brian életére hasonlítani, egymásnak esünk, hogy Júdeai Népfront, Júdeai Népi Front, avagy Népi Front Júdeáért...--Livvyfan vita 2012. november 23., 21:09 (CET)Válasz

Még csak annyit, ezzel az energiával amit ebbe a nyamvadt á vagy Á kérdésbe fektettünk, mindketten megírhattunk volna egy szócikket. Részemről akár kettőt is. Többet használtunk volna másoknak és kevesebbet ártottunk volna a saját idegrendszerünknek.--Livvyfan vita 2012. november 23., 21:16 (CET)Válasz

én arra tippeltem volna, hogy akkor még ez volt a helyesírás, ha meg szándékos, akkor valszeg a régi írógépeket akarták utánozni… milyen aspektusára utal ez a korszaknak? Alensha 2012. november 24., 22:00 (CET)Válasz

Tanu: Arra az aspektusára, hogy nem volt teljes magyar szókészletű billentyűzet az írógépeken, nem volt rajtuk hosszú Ú például, a rendőrségi és egyéb nyomozók nem nagyon ügyeltek a helyesírásra, már ha ismerték. Na ezt próbálja meg visszadni az írógépes betűtipus, az ékezethiány, meg a néhány helyesírási hiba (amire ugyan nem emlékszem, de állítólag van) (lásd Radice vitalapja). Szerintem az aspektus szó jelentésébe belefér ez is, ha nem, hát tévedtem, sosem voltam jó latinból. De végeredményben azonosan látjuk a tényállást. Persze ez csak személyes vélekedés, nem tenném bele a szócikkbe.

ÁÁ: Mi legyen az á/Á.val? Homousion vagy homoiusion? Várok egy hónapot, ha nincs meggyőző bizonyíték az eredetileg alkalmazott kisbetűre (mert eddig nincs), akkor A: a legalább negyven éven át tartó tradicionális és bizonyítható írásmód és a saját személyes tapasztalataim alapján visszanevezem, mivel az általam felsorolt korabéli források kivétel nélkül nagybetűre utalnak, ellenbizonyíték eddig pontosan nulla, leszámítva egy fél évszázaddal később készített és igazolhatóan több pontatlanságot tartalmazó adatbázist (pl A Tanú és még egy pár, amire felfigyeltem, de már nem emlékszem), valamint egy szerkesztőtárs személyes vélekedését. B: A lelki békém megőrzése és az agyvérzés elkerülése végett nem foglalkozok tovább a szócikkel. --Livvyfan vita 2012. november 24., 23:20 (CET)Válasz

A kor ezen „aspektusát” jól ismerik a fiatalok is, bár igaz, sokszor nem is tudatosan, ugyanis áthagyományozódott a számítógépes korszakra, sokan írnak úgy számítógépen, mintha írógépen írnának. Emiatt van a " idézőjel használatban, jelenik meg a / mint zárójel, sok a kalapos meg hullámos ő, ű, csinálnak behúzást szóközökkel. Egyébként van is egy érdekes tantárgyam szerkesztői minoron, ahol még a részleteibe is belementek. (Egyébként a tanú akkor is tanú lett volna, tehát nem a helyesírás változott.) – Matthew (hűtőszekrényajtó) 2012. november 25., 09:48 (CET)Válasz
Sok fiatalról tudok, akik még nem is láttak valóban régi írógépet. Használni meg végképp nem. 90 százalékuk ugyanis már be lett olvasztva. A tanút azt hosszú ú-val írták akkor is, a film címe viszont rövid u-val van egyértelműen, azt is leírtam, miért. Biztos nagyon okos dolgok zajlanak szerkesztési órán, de azért ne változtassunk már meg dolgokat. Itt egyetlen társaságnak van kőbevésési joga, azok pedig a film eredeti alkotói. Ha a filmben úgy van, akkor azt tiszteletben kell tartani és nem vitatni, pláne nem megváltoztatni. Ha nem derül ki a filmből, akkor a saját idejének írásmódját kell tiszteletben tartani. És most nagyon kérem, ne tessék az ómagyar mária siralommal jönni ezek a filmek már nyelvújítás utánról származnak ugyanis... A Mokép adatbázis meg tele van hibával. Jómagam már írni akartam nekik, tán ki kéne javítani a filmekhez nem értő csinovnyik elírásait. --Livvyfan vita 2012. november 25., 10:41 (CET)Válasz
Sok esetben az "írógépszerű" két felső idézőjel, szóközökkel való behúzás/tabilálás/középre igazítás a szövegszerkesztő lehetőségeinek nem ismeretén, illetve az odafigyelés/gondolkodás hiányára vezethető vissza.

Radice vita 2012. november 25., 11:18 (CET)Válasz

Még egyszer megkérdezem, van-e valakinek érdemi, a megadott forrásokat hitelesen cáfolni képes ellenvetése, miszerint a film címének második szava kisbetűvel írandó, annak ellenére, hogy a filmben is jól láthatóan az áruház bejárata feletti cégfelirat jelenik meg, mint filmcím. Az meg mint cégnév nagybetűvel írandó, ahogy az a megadott korabeli forrásokban is jól látható. Még a nyelv esetleges változását sem lehet felhozni ellenvetésként, mert manapság is nagybetűvel írnák. A Wikipédia feladata a tudás terjesztése, de legalábbis megőrzése, nem pedig az, hogy egy egyszer elrontott, majd az internetnek hála tévesen elterjedt butaságot tovább terjesszen. Tehát van-e a film korából való, hiteles forrás, miszerint Állami áruház a helyes, nem pedig Állami Áruház. Ha van, akkor szeretném látni. Ha nincs, akkor meg miről vitatkozunk. Mert az ellenkezőjéről tucatnyi van. Azt, hogy ugyan az áruházakra Állami Áruház volt kirakva, de azért a film címe a józan ésszel szembemenve mégiscsak valamiért Állami áruház lenne, ötven év forrásai cáfolják. Tehát még egyszer: kérnék korabeli, hiteles forrást, miszerint a film címe kisbetűvel írandó. Ha nincs ilyen, mi az akadálya a valós névre való visszanevezésnek, megjelölve természetesen az utóbbi időszak téves elnevezését. A cikket én nyitottam legnagyobb részét én írtam, éppen ezért nem vagyok hajlandó a nevemet adni ostobaságok terjesztéséhez. --Livvyfan vita 2015. február 3., 15:58 (CET)Válasz

Ha valamit végig nagybetűsen szednek (ÍGY), és még csak nem is kiskapitálissal (Így vagy így), abból nem következik, hogy az eredeti írásmód nagybetűs (ergo nem tudni, hogy Ilyen vagy ilyen). Innentől kezdve nem értem az érvelésed. – Matthew (vitalap) 2015. február 3., 21:49 (CET)Válasz

Cégneveket minden körülmények között nagybetűvel írnak. Esetünkben, mint már oly sokszor reménytelenül próbáltam kifejezésre juttatni, az áruház feletti ÁLLAMI ÁRUHÁZ neon (bocs, fénycső) felirat egyben a film címadó felirata is. Márpedig ebben az esetben nagybetűvel írandó. De ha tudsz olyan cégjelző feliratot mutatni, hogy Országos takarék pénztár, vagy Liszt ferenc nemzetközi repülőtér, vagy Állami könyvterjesztő vállalat, akkor esetleg igazad is lehet(ne), de a források között jópár fotó van, ahol az Állami Áruház felirat írott módban, nagy kezdőbetűkkel van, tehát esetünkben nem állja meg a helyét a kisbetűs írásmód. Ez már visszaélés azzal az aprósággal, hogy anno nyomtatott nagybetűs feliratot terveztek nyomorult láncolatnak. Én tucatnyi bizonyítékot hoztam fel mint az áruházlánc, mint a film fél évszázados nagybetűs írásmódjára, az össze érvem elegáns mozdulattal le lett seperve, azzal az érvvel, hogy mert csak. Ez nem elfogadható érv, forrásnak meg végképp nem jó. Kérnék egyetlen korabeli dokumentumot, amin vagy az áruházlánc, vagy a film címe kisbetűvel van írva. Ahol nagybetűvel van írva: Pesti Műsor évtizedeken keresztül, tévéműsorok, Filmlexikon, Új Filmlexikon, mégújabb Filmlexikon, korabeli plakátok, KFH, meg millió egyéb. A film címét mindig, következetesen és kivétel nélkül nagybetűvel írták. Ahogy a cég nevét is, amire a filmcím utal. Sajnos hitetlenkedéssel nem megyünk semmire, itt komoly és megbízható eredeti dokumentumok és források vannak, azokkal nehéz vitatkozni. Arról az apróságról nem is beszélve, hogy Állami áruház a film cselekményébe illesztve önmagában nem bír értelmezhető jelentéssel, a film korának és szellemiségének teljes megnemértéséről tanúskodik. Akkor is, ha valami a filmet valószínűleg sosem látott csinovnyik valamikor elgépelte a számítógépesítéskor. De ezt, akárcsak a MOKÉP adatbázis töméntelen elírását és hibáját, már múltkor eredménytelenül átbeszéltük. Tehát még egyszer és utoljára: kérnék valami hiteles, korabeli dokumentumot, miszerint a film címe kisbetűvel írandó. Ha nincs, akkor nincs miről vitatkozni, mert a nagybetűsről tucatnyi is van. Kéretik a Tanu/Tanú filmre nem hivatkozni, mert az nagyon más történet, már a maga idejében is változóan írták. --Livvyfan vita 2015. február 3., 23:11 (CET)Válasz

az áruház feletti ÁLLAMI ÁRUHÁZ neon (bocs, fénycső) felirat egyben a film címadó felirata is Attól tartok, Livvyfannak igaza van. Egy fiktív intézmény neve a film címe. Azt pedig fiktívként is nagybetűvel kell írni. --Pagony foxhole 2015. február 4., 00:02 (CET)Válasz

A filmben szereplő áruház neve jól láthatóan Diadal Áruház, cím kiírásának médiuma ilyenformán nem releváns, hisz az nondiegetikus. A helyesírási logika, a forgalmazó gyakorlata és a modern szakirodalom is az Állami áruház forma felé döntené a mérleget, viszont nem tudok egykorú példát hozni, hisz a legtöbb helyen ÁLLAMI ÁRUHÁZ-ként szerepel. – Matthew (vitalap) 2015. február 4., 00:08 (CET)Válasz

Nyilván Diadal Állami Áruházként rekonstruálandó. Az állami áruház, így, azt feltételezné, hogy 1952-ben nem állami áruház is lehetett. Aligha. --Pagony foxhole 2015. február 4., 00:20 (CET)Válasz

Miért? Persze hogy állami áruház, ez egyértelmű, de egy fikciós áruház nevéről hogy hozhatnánk olyan következtetéseket, amire nincs utalás a filmben? Semmi sem utal arra, hogy nem állami áruház is lehetne (sőt). Egyébként a forgalmazó is láthatóan nem hibát vét, hanem tudatosan használja a helyesírás szabályait, hisz az ő anyagaiban is szerepel az ’Újpesti Állami Áruház’ kifejezés, így, csupa nagybetűvel, de filmcímet pedig következetesen Állami áruháznak írják. Alapvetően mindig a forgalmazói helyesírást követjük, akkor is ha rossz. Itt jó, akkor miért akarunk eltérni? – Matthew (vitalap) 2015. február 4., 07:31 (CET)Válasz
"Alapvetően mindig a forgalmazói helyesírást követjük, akkor is ha rossz." De nem jó. Ne védd már a védhetetlent. Az új helyesírási szabályok hol írják le, hogy egy áruház fénycsőfeliratán a cégnevet kisbetővel kell írni? Hol? A film címe pedig az áruház fénycsőfelirataként jelenik meg. Tehát automatikusan nagy kezdőbetű. Szerinted a film címfelirata, ami az áruház feletti fénycsőreklám az ugyebár vita nélkül Állami Áruház, de attól a film címe még Állami áruház. Logikus és életszerű, a korszak mély ismeretéről tanúskodik. Mondd csak, láttad te egyáltalán ezt a filmet, mert már kezdem kételni. Tudsz mutatni egytelen forrást, miszerint a film címét tudatosan megváltoztatták a csinovnyikok? Nem. Feltettem egy 1953-as plakátot, világosan és érthetően nagybetűvel írja a film címét. Ennyi. Én konkrét bizonyítékokat hozok fel, mellébeszélést kapok cserébe. Állami áruház cím a film korszakába illesztve egyébként is totálisan értelmetlen. Kérnék bizonyítékokat, hogy a film címét az alkotók kisbetűvel írták, így az évtizedekig tartó nagybetűs írásmód következetesen téves volt, avagy a filmet az Átnevezési Bizottság átnevezte, amit nem hinnék. Filmes körökben mozogsz, fogod és előveszed az 1953-as filmbemutatók eredeti, akkori példányát oszt jónapot, a kérdés eldöntve. Utána meg szóljál a Moképnek, hogy javítsa ki, mint a korszakot és a nyelvtant egyaránt nem ismerő totális marhaságot. Vagy mutastd meg az Átnevezési Bizottság jegyzőkönyvét az átnevezésről. Addig míg meg nem kapom bármelyiket, részemről befejeztem. Hogy mit vélekedsz a kérdésről, az most nem reveláns. Én egy 1953-es filmről, nem pedig a Mokép félanalfabéta címátíróiról írtam cikket ugyanis.--Livvyfan vita 2015. február 4., 12:09 (CET)Válasz
A filmet természetesen láttam, vizsgáztam is belőle. A filmeleji fénycsövek a film ismeretében nondiegetikusak. A Csillagok háborújában sem repkednek sárga betűk az űrben, az egy dizájnelem. Szerintem az helytelen feltételezés, hogy a forgalmazó hibája a kisbetűs írásmód, szerintem tudatos döntés, és nem az írásmód megváltoztatása, hanem alternatív írásmódok közül egy kiválasztása. Sajnos (?) az ilyen eseti plakátok helyesírása sosem volt és sosem lesz pontos, bár ez nem zárja ki, hogy itt tényleg tudatosan írták nagybetűvel, a tieidhez hasonló megfontolásból. Abban viszont egyetértünk, hogy ha az áruháznak a teljes neve Diadal Állami Áruház, akkor nagybetűsen kellett volna írnia a forgalmazónak, viszont azt nem látom be, hogy egy fiktív intézménynévre hogy vonhatunk le ilyen következtetést, ha arra nincs utalás a filmben. No meg hiába tudjuk, hogy helyesen Jó barátok és Jóban-rosszban, ha a forgalmazó nem így írja. – Matthew (vitalap) 2015. február 4., 12:24 (CET)Válasz
Bocsánat, visszakozom. Ha Diadal Állami Áruház, akkor is helyes az Állami áruház, de akkor az Állami Áruház is.Matthew (vitalap) 2015. február 4., 12:26 (CET)Válasz
A szerkesztői összefoglalódra: soha senkit nem szoktam a helyesírási hibáiért piszkálni, kivéve ha az a dolgom (szoktam korrektúra- és olvasószerkesztői munkákat kapni), ugyanis a nyelv célja az üzenet továbbítása, és amíg az értelmezést nem zavarja, addig teljesen mindegy, hogy írod: egy t-vel vagy kettővel. A Wikipédia szócikkein belül és azok címeiben viszont, úgy vélem, dolgom a helyesírást (illetve annak lokális változatát, ld. forgalmazói filmcímek) betartani. A vitalapokon nem. Más helyesírását (vagy szinte bármi egyéb attribútumát) felemlegetni szerintem rossz érvelőkészségre vall. – Matthew (vitalap) 2015. február 4., 12:50 (CET)Válasz
Írod, a nyelv célja az üzenet tolmácsolása. Nos, ennek a filmnek az Állami Áruházak cég népszerűsítése volt az üzenete. Ami éppen kisbetűvel elvész és totálisan értelmezhetetlenné válik. 1 perc 13 másodperc, a film címfelirata: egy áruház, melynek bejárata felett ÁLLAMI ÁRUHÁZ fénycső van. Ha semmit nem nézünk csak ezt, akkor is minden körülmények között nagybetűvel írandó, mivel ebben az esetben a film címe az azonos nevű cégre utal, megegyezik vele, cégnevet meg nagy kezdőbetűvel írunk. Akkor is és most is. Sajnos elkövették azt a hibát, hogy az ezzel pontosan megegyező valós ÁLLAMI ÁRUHÁZ felirat egyendizájnja többnyire végig nagybetűs, de ahol folyóbetűvel írják, mert olyan is van, már mindig nagy kezdőbetűs, korabeli képekkel igazolhatom. Noha ez az áruház valóban fiktív, a mögöttes cég és az összes többi áruház már nem fiktív, nagyon is léteztek, éppen azokat reklámozták a film által. A címet meg évtizedeken keresztül MINDIG nagybetűvel írták. Azt írod, elronthatják. Természetesen. Egyszer, kétszer, tízszer. Egy hétig, egy hónapig. De nem évtizedekig és kizárólagosan, több ezerszer. A MOKÉP nem szólt senkinek évzizedekig? A fekete autó sem vitte el a tévesen (de bizonyára lázításból) szándékosan rosszul írókat? Pont egy éppen a nyugati lázításról szóló propagandafilmnél ne figyeltek volna különösen oda? A korszak ismeretében ez valószínűtlen. Fenti közvetlen források és közvetett bizonyítékok, a nyelvtan és a logika alapján nem mégis a nagybetűs írásmód a jó és valós? Ne feledd, a nyelvtan azóta nem változott ebben a tekintetben, nem olyan, mint a „lila akácz” modernizálása. Egy valamit értsél meg: én nem legyőzni akarlak, diadalt ülni feletted, hanem egy hibát, tévedést szeretnék kijavítani, hogy legalább itt ne folytatódjon a terjesztése. A jóbarátokról meg hasonlókról nem tudok nyilatkozni, nem nézek agyhülyítő sorozatokat. --Livvyfan vita 2015. február 4., 13:11 (CET)Válasz

Hol voltak felvébe csónakházi jelenetek?[szerkesztés]

Egy kis medence egy kis udvaron. 79.121.18.123 (vita) 2024. május 2., 22:16 (CEST)Válasz