Ugrás a tartalomhoz

Szilvaorrú keszeg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Vimba vimba szócikkből átirányítva)
Szilvaorrú keszeg
Kifogott példány
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Leuciscinae
Nem: Vimba
Fitzinger, 1873
Faj: V. vimba
Tudományos név
Vimba vimba
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
  • Abramis elongatus (non Valenciennes, 1844)
  • Abramis frivaldszkyi Heckel, 1843
  • Abramis nordmannii Dybowski, 1862
  • Abramis parsa pontica Yashchenko, 1895
  • Abramis tenellus Nordmann, 1840
  • Abramis vimba (Linnaeus, 1758)
  • Acanthobrama mirabilis (non Ladiges, 1960)
  • Cyprinus carinatus Pallas, 1814
  • Cyprinus persa Pallas, 1814
  • Cyprinus serta Shaw, 1804
  • Cyprinus vimba Linnaeus, 1758
  • Cyprinus vimpa Strøm, 1784
  • Cyprinus zerta Leske, 1774
  • Leuciscus parvulus Valenciennes, 1844
  • Vimba vimba bergi Velikokhatko, 1940
  • Vimba vimba carinata (Pallas, 1814)
  • Vimba vimba persa (Pallas, 1814)
  • Vimba vimba tenella (Nordmann, 1840)
  • Vimba vimba tenella abulyontis Battalgil, 1941
  • Vimba vimba tenella aphnitis Battalgil, 1941
  • Vimba vimba tenella istanbulensis Battalgil, 1941
  • Vimba vimba tenella karasuensis Tseeb & Delyanure, 1938
  • Vimba vimba tenella sapancae Battalgil, 1941
  • Vimba vimba vimba (Linnaeus, 1758)
  • Vimba vimba vimba borysthenica Velikokhatko, 1940
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szilvaorrú keszeg témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szilvaorrú keszeg témájú médiaállományokat és Szilvaorrú keszeg témájú kategóriát.

A szilvaorrú keszeg (Vimba vimba) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

A Vimba csontoshal-nem típusfaja.

Előfordulása

[szerkesztés]

A szilvaorrú keszeg elterjedési területe Hollandiától a Kaszpi-tengerig terjed. Magyarország területén is megtalálható.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Vimba vimba vimba – az Északi- és a Balti-tenger körzetéhez tartozó vizekben él.
  • Vimba vimba bergi – a Déli-Bug alsó folyásánál található meg.
  • Vimba vimba carinata – a Dunától a Kubánig
  • Vimba vimba persa – a Kaszpi-tenger és a Volga alsó folyása
  • Vimba vimba tenella – a Krím-félsziget folyói, a Kubány és Nyugat-Transzkaukázus

Megjelenése

[szerkesztés]

A hal testhossza 20-35 centiméter, legfeljebb 50 centiméter. A legnagyobb testtömegű 1,4 kilogrammos volt. 53-61 pikkelye van az oldalvonala mentén. Orra húsos és erősen előrenyúlik.

Életmódja

[szerkesztés]

A homokos vagy iszapos medrű, lassú folyású vizeket vagy a tápanyagban gazdag sík vidéki tavakat kedveli. A szilvaorrú keszeg félénk, rajhal, amely nyáron a sekélyebb part menti vizekben tartózkodik. Tápláléka apró fenéklakók. Legfeljebb 15 évig él.

Szaporodása

[szerkesztés]

Hat-hétévesen válik ivaréretté. Az íváshoz kis vándorutakat tesz meg, mely egyes helyeken szeptemberben kezdődhet, télen pihen, és márciusban újra elindul. Május-július között ívik. A sebes folyásokba rakja le a 15-20 ezer darab ikráját. Több éven keresztül is ívhat.

Halászata

[szerkesztés]

A szilvaorrú keszeget kisebb mértékben halásszák; emellett tenyésztik is. Főleg a sporthorgászok kedvelik.

Források

[szerkesztés]
  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. október 5.)
  • Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
  • Vimba vimba (Linnaeus, 1758) FishBase
  • Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.
  • Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 325.