Transzkaukázus

Transzkaukázus
Ország	Grúzia Örményország Azerbajdzsán
Elhelyezkedése
Transzkaukázus Pozíció a Kaukázus térképén
é. sz. 40° 22′ 46″, k. h. 49° 53′ 28″40.379569444444, 49.891230555556
A Wikimédia Commons tartalmaz Transzkaukázus témájú médiaállományokat.

Transzkaukázus, vagy más néven Dél-Kaukázus, egy Kelet-Európa és Nyugat-Ázsia határán fekvő földrajzi régió, a Kaukázus déli részén, a mai Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország területén.

Földrajza

Transzkaukázus, vagy Dél-Kaukázus területe átnyúlik a Kaukázus déli részén és síkvidékein, az európai és ázsiai kontinensek határán. Délről a délnyugat-oroszországi kaukázusi fővonulat Törökország és az Örményország határáig, nyugaton a Fekete-tengerig, keleten Irán Kaszpi-tengeri partjáig. A terület magában foglalja a Nagy-Kaukázus-hegység déli részét, az egész Kis-Kaukázus-hegységet, a Colchis-alföldet, a Kura-Aras-alföldet, a Qaradagh-ot, a Talysh-hegységet, a Lankaran-alföldet, Javakheti-t, valamint az Örmény-felföld keleti részét.

Története

Már Hérodotosz, és Sztrabón is megemlékezett a Kaukázus őslakos népeiről. A középkorban pedig a fennmaradt írások különféle népek, köztük szkíták, alánok, örmények, hunok, kazárok, arabok, szeldzsuk törökök és mongolok hosszabb-rövidebb idejű letelepedését említik a Kaukázusban, mely népek itteni tartózkodása hatással volt a dél-kaukázusi népek kultúrájára. Ezzel párhuzamosan a Kaukázusban a közel-keleti befolyás nagyban elősegít az iráni nyelvek és az iszlám vallás terjedését is.

A terület ókori királyságai közé tartozott többek között Kolkhisz, Urartu, Ibéria, Örményország és a Kaukázusi Albania is. Ezeket a királyságokat később különféle iráni birodalmakba épültek be, így többek között az Achaemenida-, a Pártus- és a Szászánida Birodalomba, ahol aztán a zoroasztrizmus lett az uralkodó vallás.

A kereszténység felemelkedése és a kaukázusi királyságok új vallásra való áttérése után a zoroasztrizmus jelentősége elhalványult, helyette a perzsa hatalom és befolyás miatt az iszlám vallás vette át a szerepet a térségben. Ezáltal a Dél-Kaukázus nemcsak a katonai, hanem a vallási konvergencia területe is lett, ami gyakran elkeseredett konfliktusokat indított el az egymást követő perzsa, később pedig a muzulmán uralom alatt álló birodalmakkal.

Az Irán, Oroszország és Törökország határán elhelyezkedő régió évszázadokon át a politikai, katonai, vallási és kulturális rivalizálás és terjeszkedés színtere volt.

A történelem során a különféle birodalmak; így az Óperzsa Birodalom, az Újasszír Birodalom, a pártusok, a rómaiak, a szászánidák, a bizánciak, a mongolok, az oszmánok, az egymást követő irániak (szafavidák, afsharidok, kadzsarok) és oroszok is uralták a régiót. E birodalmak mindegyike hitén és kultúráján keresztül is nyomot hagyott a területen. A Dél-Kaukázus nagy része rendszerint a különféle Iránon belüli birodalmak és az iráni világ egy részének közvetlen uralma alatt állt.

A 19. században a két orosz-perzsa háború következtében a Qajar dinasztia uralta Iránnak visszavonhatatlanul át kellett engednie a régiót az észak-kaukázusi dagesztáni területeivel együtt az akkori birodalmi Oroszországnak.

Források

• Múlt Kor [1]
• A Dél-Kaukázus [2]
• Britannica Enciklopédia [Qājār dynasty - Britannicahttps://www.britannica.com]
• Szászánida Birodalom [3]
• [4]
• [5]