Villa Medici

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Villa Medici
RomaVillaMedici.JPG
Ország  Olaszország
Település Róma
Épült 1564-1580
Építész Giovanni Lippi
Annibale Lippi
Bartolomeo Ammannati
Stílus reneszánsz
Család Mediciek

Jelenlegi funkció Académie de France à Rome
Tulajdonos Franciaország kormánya
Fenntartó Francia Állam
Cím V.le della Trinità dei Monti, 1 Róma
Elhelyezkedése
Villa Medici (Olaszország)
Villa Medici
Villa Medici
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 41° 54′ 30″, k. h. 12° 28′ 57″Koordináták: é. sz. 41° 54′ 30″, k. h. 12° 28′ 57″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Villa Medici témájú médiaállományokat.
Villa Medici
A park felőli homlokzat

A Villa Medici egy épületegyüttes Róma Pincio nevű dombján, az örök város legmagasabb pontján. a Trinità dei Monti mellett. 1803 óta a Római Francia Akadémia székhelye.

Története[szerkesztés]

Helyén az ókorban a lucullusi kertek pompáztak, majd Messalina tulajdonába került. Itt is ölték meg, később Flavius Honorius római császár és Belisario birtokolták.

A császárság bukása után, periférikus helyzete miatt elhanyagolták, de 1564-ben, amikor Giovanni Ricci, Montepulciano bíborosa unokaöccsei megszerezték a területet, az egyetlen civilizált építmény az id. Marcello Crescenzi kardinális házikója volt, szőleje közepén, aki a firenzei Giovanni Lippire bízta az épület megnagyobbítását, de az építkezés befejezése előtt meghalt. Az új vevők Lippi fiára, Annibaléra bízták a folytatást, de azt akarták, hogy Michelangelo is vegyen részt benne.

1576-ban az ingatlant Ferdinando de' Medici bíboros vásárolta meg, aki Bartolomeo Ammannatival óhajtotta a munkálatokat befejeztetni. A kor ízlése szerint a romok egy részét betemették, míg a római szobrokat és domborműveket kiemelték a szőlőskertből, foglalatba tették, és egy sor szabadtéri múzeumot nyitottak belőle a villa homlokzatain és a parkban, amely apja, I. Cosimo de’ Medici pisai és firenzei botanikus kertjeire emlékeztetett, amelyekben egy sor tűnyalábos fenyő, ciprusfélék és tölgyfa között, ritka növényféleségek mellett díszítésként antik szobrokat helyezett el, a Spada-palota mintájára. Belsejéből nem hiányzott az antiquarium, az értékesebb darabok számára.

Ezekből a tárgyakból sok Firenzébe került, amikor a bíboros Toscana nagyhercege lett, 1587-ben. Másfélszáz esztendővel később a villa egyike lett Róma legelegánsabb, nagyvilágibb helyeinek, a Toszkán Nagyhercegségnek a pápai udvarba akkreditált követeinek rezidenciájaként.

A villa a 17. században

Amikor, 1737-ben, a Medici-család nagyhercegi ága kihalt, a villa a Lorena-dinasztiára szállt. Végletes kifosztása Lorena Péter Lipót József nagyherceg akaratából, 1789-ben történt, aki minden Medici-gyűjteményt Firenzébe kívánt felhalmozni. Becsomagoltak és tengeri úton elszállítottak hát mindent, amit csak lehetett. A legértékesebb darabok között a római szobrok a Loggia dei Lanzira kerültek, la Medici-Venus az Uffizibe, a hatalmas új-attikai Medici-kratér nem különben, a Boboli-kert obeliszkje, akárcsak a szürke gránitmedence, amely talán az Caracalla termáiból származik (a sokkal hosszabb lista az antik kincsekről az Uffizi, Pitti-palota és a Régészeti Múzeum (Firenze) kiállítóhelyeken található meg).

A napóleoni korszakban, a rövid életű Etruriai Királyság alatt, a villa Bonaparte Napóleon birtokába került, és 1803-ban ide telepítette az Académie de France à Rome-öt, amelynek párizsi székhelye 1793-ban leégett. Eme értékes kulturális intézmény 17. század igazgatói között Jean Auguste Dominique Ingres és Balthus is szerepelt.

Azóta a villa látja vendégül a Római-díj győzteseit.

2000 óta a Francia Akadémia fokozza jelenlétét a római kultúra palettáján, a Villa Mediciben rendezett fontos művészeti és kulturális eseményekkel. 2003-ban, az Akadémia idetelepülésének kétszázadik évfordulója alkalmából megrendezte a Róma Fensége című kiállítást, három helyszínen: Villa Medici, Quirinale-palota és it:GNAM. A nagyszerű kiállítás idejére visszatértek szülőhelyükre Rómának egész Európában szétszórt remekművei.

Művészeti alkotások[szerkesztés]

A főépület belső, park felőli homlokzatát antik domborművek díszítik, közöttük egy pár Ara Pacis Augustaeból származó girland.

A kertekben található Jacopo Zucchi falfestménye, a madárröptető. A madarak között a házi pulyka első európai ábrázolását láthatjuk.

Parkja[szerkesztés]

A több mint hét hektárnyi területű parkja nagyrészt a 17. századi képét tükrözi. Az 1570-től telepített „erdő” a déli részén terül el, nyugatról a via Pinciana, keletről a Mura Aureliana, északról pedig a terasz zárják le. Ebben a zónában vannak földdel takarva a valószínűleg Fortunának szentelt római templom romjai.

Amikor Ferdinando de' Medici 1576-ban megvette a földet a Ricci örökösöktől, megfogadta, hogy befejezi a kardinális által megkezdett munkálatokat.

1580-ban megvette Giulio Bosco szőlejét, az erdőtől délre, ami lehetővé tette a villa elhatárolását a Mura Aureliane és a via Pinciana felől, új észak-déli tengelyt alkotott a fasorral, amely a kertet a Parnasszussal kötötte össze és egy kis dombot a régi templom romjai fölé. Ezzel kívánta magát Apollo védencének és Fortuna kegyeltjének láttatni.

A Niobidák-szoborcsoport

A 16. század végén régészeti feltárások felszínre hozták a Niobidák szoborcsoportját (amely Tantalosz (Zeusz fia) lányán és annak fiain kívül egy halálhírt hozó lovat ábrázol). Ferdinando de' Medici elhatározta, hogy megveszi és studiolója homlokzatára keretezi.

A terasz és a növénytelepítési munkálatok után, a 17. század végén a park északi része és az erdő csak részleges átalakításon estek át. A szobrok többsége csupán a 18. század végéig, míg az eredeti növényzet a 19. század elejéig őrződött meg.

Mindenesetre Ingres igazgatása alatt a villa előtti virágágyásokat némileg átrendezték és tengeri píneákkal telepítették be, amelyek ma e hely különlegességét adják. A festő Balthus, a villa igazgatójaként elhatározta, hogy visszaadja a helynek egykori ragyogását, visszaállítva az ágyások eredeti állapotát, a kert XIX. századi kinézetét levetve. A nagy píneák és az ágyások növényegészségi állapota leromolván, elhatározták, hogy 2000-től kezdődően az Akadémia parkját eredeti állapotában állítják helyre Giorgio Galletti építész, a Medici-kertek szakértőjének bevonásával.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Villa Medici című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]