Vesztergombi György
| Vesztergombi György | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1943. október 13. Budapest |
| Elhunyt | 2016. május (72 évesen) Budapest |
| Ismeretes mint | fizikus |
| Nemzetiség | magyar |
| Állampolgárság | magyar |
| Iskolái | |
| Iskolái | |
| Középiskola | Piarista Gimnázium (1962) |
| Felsőoktatási intézmény | Eötvös Loránd Tudományegyetem (1962-1967) |
| Pályafutása | |
| Szakterület | fizika |
| Kutatási terület | nehézion-fizika, részecskefizika, magfizika |
| Tudományos fokozat |
|
| Munkahelyek | |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | nyugalmazott egyetemi tanár |
| MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont | tudományos tanácsadó, professor emeritus |
| Szakmai kitüntetések | |
| Schmid Rezső-díj (1982) MTA Akadémiai Díj (1992) A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2009) | |
Vesztergombi György (Budapest, 1943. október 13.[1] – Budapest, 2016. május[1][2])[3] fizikus, a magyar nagyenergiás fizikai kutatások meghatározó alakja, a KFKI-RMKI Részecskefizikai Főosztály főosztályvezetője, az MTA Wigner Fizikai Kutatóköpont professzor emeritusa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizika Intézetének nyugalmazott egyetemi tanára.[4]
Életút
[szerkesztés]1943-ban született Mohácson. Középiskolai tanulmányit a budapesti Piarista Gimnázium végezte, majd az érettségit követően beiratkozott az ELTE Természettudományi Karának fizikus szakára. Diplomamunkáját az KFKI Részecske- és Magfizikai Intézetének Magfizikai Főosztályán neutronok által előidézett reakciók vizsgálatából írta Pálla Gabriella témavezetésével. Fizikusi oklevelét 1967-ben szerezte meg.[5]
Kísérleti fizikusi pályafutását a KFKI-RMKI Nagyenergiás Osztályán kezdte meg. Ezt követően csatlakozott a 70 GeV-es szerpuhovi gyorsítón végzett semleges kaonkísérlethez. A kísérletek célja a híres Pomerancsuk-tétel ellenőrzése volt. Itt kidolgozott egy módszert, amely lehetővé tette, hogy a fotografikus filmek helyett a mágnesszalagok feldolgozására térjenek át. Ez lehetővé tette, hogy a kísérlet adatainak nagy részét Budapesten értékelhették ki. Kandidátusi dolgozatát a dubnai Egyesített Atomkutató Intézetben (JINR) írta, témája "a szénen való regeneráció vizsgálata".
A kísérletek eredményes befejezése után Genfben dolgozott az Európai Nukleáris Társaságnál (CERN). Itt a nagy merőleges impulzusú jelenségek vizsgálatával foglalkozott, az ISR proton-proton ütközőnyalábos gyorsítóján, amely a világon az első volt.
1976-tól a protonok belső szerkezetének vizsgálatát a CERN SPS gyorsító adataival dolgozva az akkor nemzetközi tekintélynek számító Carlo Rubbia csoportjában az NA4 kísérlet keretében. A kísérletek során az elméleti számítások által jósolt skálasértéseket sikerült kimutatni nagy energiákon is. Emellett, a Nagy Elektron-Pozitron Ütköztető (LEP) L3 kísérletének tagjaként részt vett a W- és Z-bozonok részletes tanulmányozásában, illetve a magyar OPAL-csoport elindításában is közreműködött. A kísérletek egyik meghatározó eredménye volt, hogy bebizonyította, kizárólag 3 neutrínócsalád létezik a természetben.[6]
1990-es hazatérése után kutatásainak középpontjába a ritkaságkeltés és ennek kvantumos korrelációi kerültek. 1991-ben szerezte meg a fizikai tudományok doktora címet, doktori értekezésének címe: "Kvark és mértékbozon kölcsönhatások" volt. Itthon támaszkodhatott az alacsonyabb energiákon dolgozó magyar kísérleti csoportokra, a kutatási téma jól illeszkedett a Zimányi József vezette elméleti csoport tevékenységéhez is. A magyar CERN-csatlakozást kihasználva – amelyben kiemelkedő szerepe volt – megalapította az NA49-kollaboráció magyar csoportját Pálla Gabriella, Fodor Zoltán és Sziklai János kutatókkal közösen. Fontos magyar hozzájárulásként megépítették és üzemeltették a Budapest-fal nevű detektort. Kutatómunkája mellett, több évtizeden át tanított kísérleti részecskefizikát. Emellett számtalan tudományos diákköri (TDK), diploma- és doktori dolgozat témavezetője volt. Nevét őrzi a Vesztergombi Nagyenergiás Laboratórium (VLAB).[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b PIM-névtér. (Hozzáférés: 2022. június 6.)
- ↑ https://www.kfki.hu/gyaszhir-elhunyt-professor-emeritus-kollegank-vesztergombi-gyorgy
- ↑ „Gyászjelentés”, 2016. augusztus 3.
- ↑ Gyászjelentés ELTE Fizika Intézet. (Hozzáférés: 2024. január 23.)
- ↑ „Kutatók új generációit indította el Vesztergombi György részecskefizikus”, Magyar Tudomány Akadémia, 2016. május 18.
- ↑ Siklér Ferenc (2016. szeptember). „Egy életút” (magyar nyelven). Fizikai Szemle (Magyarország), Budapest 66 (9), Kiadó: Eötvös Loránd Fizikai Társulat.
- ↑ Vesztergombi Nagyenergiás Laboratórium. (Hozzáférés: 2024. január 23.)
