Vass László (újságíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vass László
Született1905. április 21.
Rozsnyó
Elhunyt1950. április 28. (45 évesen)
Budapest, Terézváros
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaAdamis Irén
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (26/2-1-71)
SablonWikidataSegítség

Vass László (Rozsnyó, 1905. április 21.[1]Budapest, Terézváros, 1950. április 28.)[2] újságíró, színikritikus.

Élete[szerkesztés]

Vass Lajos és Dókus Zsuzsanna fiaként született a Felvidéken.

Egyetemi tanulmányai alatt az Eötvös Kollégium tagja volt. Előbb pozsonyi újságoknál (Magyar Újság, Magyar Nap)[3] dolgozott, majd a Prágai Magyar Hírlap irodalmi rovatvezetője lett. Részt vett a szlovákiai Sarló mozgalomban. A Magyar Újságírók Szövetsége tagja volt.

1938-ban Budapesten a Magyarország című lap munkatársa lett. 1945 után a Kisgazda Párt sajtófőnöke. Halálát szívbénulás, hashártyagyulladás, üszkös vakbélfúródás okozta. A Farkasréti temetőben nyugszik. Felesége Adamis Irén volt.

Irodalmi írásait a Válasz, illetve a Nyugat közölték. Apáczai Csere Jánosról írt tanulmánya a Századok és tanulságok című kötetben jelent meg 1945-ben.

Posztumusz kötete[szerkesztés]

  • Maradj a néppel! Vass László válogatott írásai; szerk., bev. ifj. Vass László; Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület–Patrióta, Rimaszombat, 2011 (Gömör-kishonti téka)

Irodalom[szerkesztés]

  • Balogh Edgár: Hét próba. Egy nemzedék elindul. Budapest, 1965

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Vass László emlékezete; szerk. Ambrus Ferenc, Krausz Zoltán, ifj. Vass László; Pákh Albert Társaság, Rozsnyó, 1993 (Pákh Albert füzetek)