Vasfűfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Vasfűfélék
Kanadai vasfű
Kanadai vasfű
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Vasfűfélék (Verbenaceae)
Jaume Saint-Hilaire
Nemzetségek

Acantholippia
Aloysia
Baillonia
Bouchea
Casselia
Chascanum
Citharexylum
Coelocarpum
Dipyrena
Duranta
Glandularia
Hierobotana
Junellia
Lampaya
Lantana
Lippia
Nashia
Neosparton
Parodianthus
Petrea
Phyla
Pitraea
Plexipus
Priva
Recordia
Rehdera
Rhaphithamnus
Stachytarpheta
Tamonea
Urbania
Vasfű (Verbena)
Verbenoxylum
Xeroaloysia
Xolocotzia

Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vasfűfélék témájú kategóriát.

A vasfűfélék vagy verbénafélék (Verbenaceae) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjének egyik családja, amely korábban 75 nemzetséget és mintegy 2600–3000 fajt számlált, de az APG redukálta ezeket a számokat. Sok nemzetség – Amasonia, Callicarpa, kékszakáll (Caryopteris), végzetcserje (Clerodendrum), Congea, Cornutia, Garrettia, Gmelina, Holmskioldia, Hymenopyramis, Oxera, Premna, Schnabelia, Sphenodesme, Symphorema, tíkfa (Tectona), Tsoongia, barátcserje (Vitex) – átkerült az árvacsalánfélékhez, az Avicennia a medvekörömfélékhez [1], a Coelonema a rutafélékhez, egyes nemzetségekről pedig kiderült, hogy fajaik a család más nemzetségeibe sorolhatók.

Származásuk, élőhelyük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legtöbb fajuk Délkelet-Ázsiában, illetve Közép- és Dél-Amerikában trópusi-szubtrópusi éghajlaton él; a mérsékelt övbe csak kevés terjedt át. Egyetlen, hazánkban vadon is élő fajuk a vasfű nemzetségbe tartozó közönséges vasfű (Verbena officinalis), aminek virágos hajtásait népi gyógyszerként keserűanyagként és vizelethajtásra használták.

Tulajdonságaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lágyszárúak, cserjék, fák vagy liánok. Pálhalevél nélküli leveleik általában keresztben átellenesek. Kétivarú virágaik kissé zigomorfok, gyakran kétajkúak, csészéjük és pártájuk is forrt, kettő, négy vagy öt porzóval (utóbbi két esetben közülük kettő hosszabb; ezek az ún. főporzók). A pártacső gyakran hosszú, a pártacimpák egyszerűek vagy kicsípett csúcsúak. A legalább a tövén összeforrt, 4-5 tagú virágtakaró fürtös vagy bogas. Termésük csonthéjas vagy négy részterméskére hasadó makkocska.

Ismertebb nemzetségük a Lantana és a vasfű (Verbena).

Hasznosításuk, jelentőségük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A család számos faját – pl. sétányrózsát (Lantana camara) – dísznövényként termesztik. Más fajokat illóolaj-tartalmuk miatt fűszer-, illetve gyógynövényként hasznosítanak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]