Ugrás a tartalomhoz

Vaira Vīķe-Freiberga

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vaira Vīķe-Freiberga
Lettország 6. köztársasági elnöke
Hivatali idő
1999. július 8. – 2007. július 8.
ElődGuntis Ulmanis
UtódValdis Zatlers

Született1937. december 1. (86 éves)
Riga
Pártpártonkívüli

HázastársaImants Freibergs (1960–)
Foglalkozás
Iskolái
  • Victoria University
  • McGill Egyetem
  • Torontói Egyetem

Díjak
  • Grand Medal of the Latvian Academy of Sciences (1997)
  • Katolikus Izabella-rend nagykeresztje aranylánccal (2004. október 15.)
  • Fehér Sas-rend (2003)
  • Konrad Adanauer-díj (2010)
  • Marcel Vincent Price (1992)
  • Knight Grand Cross of the Order of St. Olav‎ (2000)
  • Hannah Arendt-díj (2005)
  • Québec Nemzeti Rendjének tisztje (2005)
  • Érdemérem
  • Order of Viesturs (2007)
  • Három Csillag érdemrend nagykeresztje (1999)
  • Order of the White Star, Collar Class (2005)
  • Grand Cross of the Order of Vytautas the Great (2001)
  • a Lengyel Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2005. július 4.)
  • Knight Grand Cross with Collar of the Order of Merit of the Italian Republic (2004. április 8.)
  • Grand Collar of the Order of Prince Henry (2003)
  • Románia Csillaga érdemrend nagykeresztje lánccal
  • Grand Cross Special Class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany
  • a francia Becsületrend nagykeresztje (2001)
  • Golden Plate Award
  • Order of Freedom of the Republic of Slovenia (2002)
  • a Strasbourgi Egyetem díszdoktora (2013)
  • Grand Cross of the Order of the White Double Cross‎ (2005)
  • a Magyar Érdemrend nagykeresztje a nyaklánccal és az arany sugaras csillaggal (2001)
  • a Vytautas Magnus Egyetem díszdoktora
  • Royal Order of the Seraphim (2005)
  • Fellow of the Royal Society of Canada
  • Grand Cordon of the Supreme Order of the Chrysanthemum
  • Bölcs Jaroszláv Herceg Érdemérem, Első osztály
  • Sztara Planina Érdemrend
  • Nassaui Adolf-rend
  • National Maltese Order of Merit
  • Order of the Tribute to the Republic
  • Dostlug Order
  • Nizami Ganjavi Gold Medal
  • az Ottawai Egyetem díszdoktora
  • a McGill Egyetem díszdoktora
  • honorary doctor of the Tbilisi State University
  • Order of the Redeemer
  • Belga Lipót-rend fősávja (2007)
  • Order of the Cross of Terra Mariana
  • Knight Grand Cross in the Order of the Netherlands Lion
  • National Order of Merit
  • Order of the Holy Princess Olga
  • Walter Hallstein Prize (2006)
  • Pierre Chauveau Medal
  • Grand Cross with Collar of the Order of the White Rose of Finland (2001. május 3.)
  • Honorary doctor of the University of Liège (2006)
  • Három Csillag érdemrend
  • Katolikus Izabella-rend
  • Belga Lipót-rend
  • az Olasz Köztársaság Érdemrendje
  • Szent Olav-rend
  • Fehér Csillag érdemrend
  • Order of Vytautas the Great
  • Order of the White Rose of Finland
  • Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendje
  • Lengyel Köztársasági Érdemrend
  • Order of the Chrysanthemum
  • Order of the White Double Cross
  • Magyar Érdemrend
  • Order of Prince Henry
  • Québec Nemzeti Rend
  • Holland Oroszlán Rend
  • Románia Csillaga érdemrend
  • Bath-rend
  • Order of Makarios III
  • Honorary Diploma of President of Azerbaijan Republic

Vaira Vīķe-Freiberga aláírása
Vaira Vīķe-Freiberga aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaira Vīķe-Freiberga témájú médiaállományokat.

Vaira Vīķe-Freiberga (Riga, 1937. december 1.) lett politikus, 1999-2007 között Lettország elnöke.

Gyermekkora

[szerkesztés]

Apja Kārlis Vīķis tengerész volt, anyja Annamarija Vīķe. Vaira születése után néhány héttel apja egy tengeri balesetben életét veszítette. Anyja később újból férjhez ment, Edgars Hermanovičs tengerészhez. A második világháború végén, a Vörös Hadsereg elől menekülve, 1944. december 31-én családjával elhagyták Lettországot. A visszavonuló német csapatokkal először Németországba mentek, ahol néhány évig egy menekülttáborban éltek Lübeckben, ott végezte el az általános iskolát. Később a család Marokkóba, Casablancába költözött, középiskolai tanulmányait ott egy francia gimnáziumban végezte. 16 éves volt, amikor a család 1954-ben átköltözött Kanadába, ahol az észak-amerikai lett emigráció központjának számító Torontóban telepedtek le.

Szakmai karrierje

[szerkesztés]

Kanadában először egy évig bankban dolgozott. 17 évesen iratkozott be a Torontói Egyetemre, ahol pszichológiát tanult. 1958-ban szerzett bachelor, majd 1960-ban master fokozatot, közben a montreali McGill Egyetemen is tanult. 19601961-ben gyakorló pszichológusként dolgozott, majd visszatért a McGill Egyetemre, ahol 1965-ben PhD-fokozatot szerzett. Vaira Vīķe-Freiberga tudományos kutatóként és egyetemi oktatóként is igen sikeres pályát futott be. 1965–1998 között a Montreali Egyetem Pszichológia tanszékének munkatársa volt. Kilenc könyve, 160 tudományos publikációja jelent meg a pszichológia témakörében. A Kanadai Királyi Tudományos Akadémia francia nyelvű szekciójának az elnökeként is tevékenykedett. Több éven keresztül képviselte Kanadát a NATO „Human Factor” nevű tudományos programjában Brüsszelben. 1957-től aktív tagja volt a kanadai lett közösségnek. Az emigráns lett fiataloknak lett néprajzi és népzenei előadásokat tartott.

Politikai pálya

[szerkesztés]

A szovjet megszállás megszűnte után, 1998-ban visszatért Lettországba. A lett kultúra külföldi népszerűsítésével foglalkozó Lett Intézet vezetőjévé nevezték ki. Egy évvel később, 1999-ben a lett parlament, a Szejm (Saeima) Lettország elnökévé választotta. Vaira Vike-Freiberga eredetileg nem volt jelölt, de az elnökválasztási folyamat során előállt patthelyzetben mint pártoktól független jelölt merült fel a neve. A parlament 1999. június 10-én választotta meg államfőnek, és 1999. június 17-én lépett hivatalba. Az első négyéves elnöki ciklust követően, 2003. június 20-án másodszor is a Lett Köztársaság elnökévé választották, így 2007. július 7-éig töltötte be ezt a posztot.

A lett alkotmány 53. cikkelye által biztosított gyenge elnöki jogköréből adódóan belpolitikai téren kevésbé aktív, pártpolitikai ügyekbe nem bocsátkozik. Elnöki tevékenysége során inkább a külpolitikában mutat nagy aktivitást. Nemzetközi hírnevét és tekintélyét felhasználva sokat tett országa NATO- és EU-csatlakozása érdekében. A II. világháború utáni szovjet (orosz) megszállást elítéli, több alkalommal is követelte a bocsánatkérést Oroszországtól. Amerikai gyökereiből adódóan is erős amerikai kötődés jellemzi. Lettországban az egyik legnépszerűbb és legtekintélyesebb politikusnak számít.

Magánélet

[szerkesztés]

Férje Imants Freibergs, informatikát tanított a Montreali Egyetemen. Két gyermekük van. Fia, Kārlis Lettországban él. Lánya, Indra Londonban dolgozik.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]