Unisz
| Unisz | |||||||
| Unasz, Wenisz | |||||||
| Uralkodása | i. e. 2375–2345 | ||||||
| Prenomen |
Unisz | ||||||
| Nomen |
Unisz | ||||||
| Apja | ? | ||||||
| Anyja | ? | ||||||
| Főfelesége | Nebet, Henut | ||||||
| Gyermekei | Unisz-anh, Iput, Hemetré, Hentkauesz, Nefertkauesz, Neferut, Szesszeset-Idut | ||||||
| Fontosabb építkezései | Unisz-piramis | ||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Unisz témájú médiaállományokat. | |||||||
Unisz, Unas (ur.: kb. i. e. 2375 – i. e. 2345) az egyiptomi Óbirodalom V. dinasztiájának kilencedik, utolsó fáraója.
Családja[szerkesztés]
Származásáról semmit nem tudni.[1] Két felesége ismert, Nebet, aki viselte a jogar úrnője címet, és Henut. Őket férjük szakkarai piramisa mellett temették el közös masztabába.[2] Unisz egyetlen ismert fia Unisz-anh (neve jelentése „Unisz él”), akit apja piramisához közel temettek el, sírkápolnája ma a chicagói Field Museumban található.[3] Unisz hat ismert (vagy nagy valószínűséggel neki tulajdonított) lányai közül Iput közvetlen genealógiai kapcsolatot biztosít a következő dinasztiához: férje a VI. dinasztia első uralkodója, Teti.[4]
Lányai közül Hemetré „Hemi” hercegnő, akit a szakkarai D65-ös sírba temettek, fontos kultikus szerepet töltött be Teti egyik templomában. Hentkaueszt apja szakkarai sírkomplexumában temették el egy férfival, aki valószínűleg a férje. Hemetré és Hentkauesz is elsőszülött hercegnőre utaló címet viselt („a király első lánya” illetve „a király legidősebb lánya”), talán különböző feleségek első lányai voltak.[2] Neferut hercegnő egyetlen említését Henut királyné sírja közelében találták egy kőtömbön, valószínűleg Unisz lánya.[3] Nefertkauesz, aki egy Mehu nevű vezír felesége volt, sírja datálása és elhelyezkedése alapján szintén Unisz lánya lehetett, ahogy Szesszeset Idut is, aki uszurpált egy sírt Unisz piramisa közelében.[2]
Piramisa[szerkesztés]
Piramisa Szakkara középső része, Dzsószer komplexuma mellett a déli oldalon helyezkedik el. A piramist II. Ramszesz fia, Haemuaszet herceg renováltatta a XIX. dinasztia idején, erről a déli oldalon felirat tanúskodik. Alaposan feltárták a völgytemplomot, a halotti templomot és a hozzá vezető feljárót is, amelynek falain éhínség-jelenetek is találhatók. A piramis környéke a szaiszi és a perzsa korban is kedvelt temetkezőhely volt.
A halotti templom alatti alagútrendszerben feltételezik a II. dinasztia első két fáraójának, Hotepszehemuinak és Nebrének sírját is. A felvezető út Dzsószer komplexumának keleti falánál megtörik, itt a déli oldalánál találták meg a piramis hajóárkait. A felvezető út egy része napjainkban olyan fedett, mint eredetileg volt, ez természetesen rekonstrukció. A feljáróút alépítményében a Dzsószer-komplexumból származó, feliratos köveket találtak, ami arra utal, hogy az Unisz idejében már elhagyott és romos volt.
Helyi mészkőből készült. Napjainkban alig felismerhető hatalmas domb, déli oldalán burkolat-maradványokkal. Az V. dinasztiától kezdve a piramisépítészet hanyatlik, az ekkor emelt síremlékek már kisebb és rosszabb minőségű konstrukciók.
Piramisszövegek[szerkesztés]
Unisz piramisában írták fel először a Piramisszövegek néven ismert rituális és mágikus halotti szövegeket, amelyek az egyiptomi vallás legrégebbi írásos emlékei, egyes részek azonban kétségtelenül régebbi időre mennek vissza (a piramisszövegek tehát nem a gízai piramisokban találhatóak). A VI. dinasztia egyes uralkodói és egyes királynék is felírták ezeket a piramisaikba, az Óbirodalom államának bukása után pedig közemberek is alkalmazhatták koporsóikon. Egyes részletei a Kapuk könyvébe is átkerültek. A piramisszövegek többféleképpen festik le az elhunyt fáraó túlvilági sorsát, a fáraó veszélyekkel teli utazását az ég felé. A legnagyobb gondot a túlvilágra történő átkelés okozza, vagy Thot veszi a szárnyára, esetleg maga repül, mint a madár. Egyes változatok szerint a tömjén füstjén lebeg felfelé, néha sugarakon jut fel, vagy létrán éri el úticélját, ahol maga is istenné válik: az istenek társaságába kerül. A különböző szövegek között nagy eltérések vannak, ismeretesek olyan részletek is, amelyekben a halott fáraónak dolgoznia kell a túlvilágon.
A vallás és királyi hatalom megváltozása[szerkesztés]
Unisz és előde, Dzsedkaré Iszeszi uralkodása során az ókori egyiptomi vallás és királyi ideológia igencsak megváltozott; erről a változásról először Unisz alatt bizonyosodhatunk meg.[5] Az V. dinasztia fáraóinak Hórusz-nevével díszített agyag pecsétmaradványok statisztikai vizsgálata arra utal, hogy az uralkodó kultusza Unisz alatt meggyengült.[6] Ez a folyamat Unisz utóda, II. Teti ideje alatt folytatódott, ugyanis mindössze két olyan pecsétről tudunk, amely II. Teti Hórusz-nevét viseli.[7] Egyiptológusok úgy vélik, hogy ez a folyamat a királyi hatalom megrendülését és egyidejűleg a bürokrácia és papság megerősödését szimbolizálja.[8][9]
Ozirisz, a halottak istenének kultusza ezzel egyidejűleg egyre fontosabb lett és Ozirisz átvette a fáraó helyét mint az egyiptomiak túlvilági életének garantálója.[10][11][12] Hartwig Altenmüller egyiptológus szerint a korabeli egyiptomiak számára a túlvilági élet már nem az alattvaló és fáraó közötti, hanem az alattvaló és Ozirisz közötti közvetlen kapcsolattól függött.[12] Ozirisz kultuszának erősödésével ellentétben Ré, a napistan kultusza háttérbe szorult annak ellenére, hogy Ré maradt a legfontosabb egyiptomi isten.[12][13] Ezt tükrözi az, hogy sem Dzsedkaré Iszeszi, sem Unisz nem építtetett naptemplomot az V. dinasztiabeli elődeikkel ellentétben.[10][14] Unisz és Menkauhór, egy másik korabeli fáraó neve nem is utal Ré istenre, megszakítva egy évszázados hagyományt.[15]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3, p.67
- ↑ a b c Dodson & Hilton, op.cit., p.68
- ↑ a b Dodson & Hilton, op.cit., p.69
- ↑ Dodson & Hilton, op.cit., pp.64, 68
- ↑ Goedicke 1971 155. o.
- ↑ Verner 2001a 408–409. o.
- ↑ Verner 2001a 409. o.
- ↑ Verner 2001a 408. o.
- ↑ Verner 2001b 590. o.
- ↑ a b Dorman et al. 2015
- ↑ Malek 103. o.
- ↑ a b c Altenmüller 601. o.
- ↑ Verner 2001b 589. o.
- ↑ Verner 2003 84. o.
- ↑ Allen és Der Manuelian 2005 7–8. o.
Források[szerkesztés]
- ↑ Allen és Der Manuelian 2005: James P. Allen – Peter Der Manuelian: The Ancient Egyptian Pyramid Texts. (angolul) Atlanta: Society of Biblical Literature. 2005. = Writings from the Ancient World, 23. ISBN 978-1-58983-182-7
- ↑ Altenmüller: Hartwig Altenmüller: Old Kingdom: Fifth Dynasty. In Donald B. Redford: The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt, Volume 2. (angolul) Oxford: Oxford University Press. 2001. ISBN 978-0-19-510234-5
- ↑ Dorman et al. 2015: Peter F. Dorman – John R. Baines – Edward F. Wente – Alan Edouard Samuel – Samuel Alan K. Bowman: Ancient Egypt: The 5th Dynasty (c. 2465–c. 2325 BCE). Encyclopædia Britannica (angolul) (2015) (Hozzáférés: 2019. október 9.)
- ↑ Goedicke 1971: Hans Goedicke: Re-Used Blocks from the Pyramid of Amenemhet I at Lisht. (angolul) New York: The Metropolitan Museum of Art. 1971. = The Metropolitan Museum of Art Egyptian Expedition, XX ISBN 978-0-87099-107-3
- ↑ Malek: Jaromír Malek: The Old Kingdom (c.2160–2055 BC). In Ian Shaw: The Oxford History of Ancient Egypt. (hely nélkül): Oxford University Press. 2000. ISBN 978-0-19-815034-3
- ↑ Verner 2001a: Miroslav Verner: Archaeological Remarks on the 4th and 5th Dynasty Chronology. Archiv Orientální, LXIX. évf. 3. sz. (2001) 363–418. o. ISSN 0044-8699
- ↑ Verner 2001b: Miroslav Verner: Old Kingdom: An Overview. In Donald Redford: The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt, Volume 2. Oxford: Oxford University Press. 2001. ISBN 978-0-19-510234-5
- ↑ Verner 2003: Miroslav Verner: Abusir: The Realm of Osiris. (angolul) Kairó: The American University in Cairo Press. 2003. ISBN 978-977-424-723-1
| Előző uralkodó: Dzsedkaré Iszeszi |
|
Következő uralkodó: II. Teti |
