USS Illinois (BB 65)
USS Illinois (BB–65) | |
Hajótípus | Csatahajó |
Névadó | Illinois |
Üzemeltető | Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete |
Hajóosztály | Iowa osztály |
Pályafutása | |
Építő | Philadelphia Naval Shipyard (Philadelphia) |
Megrendelés | 1940. szeptember 9. |
Építés kezdete | 1945. január 15. |
Vízre bocsátás | Építését még vízrebocsátása előtt befejezték |
Sorsa | 1958 szeptemberében szétbontották |
Általános jellemzők | |
Vízkiszorítás | 45 000 t (tervezett) |
Hossz | 270 m (tervezett) |
Szélesség | 32,9 m (tervezett) |
Sebesség | 33 csomó (61 km/h) (tervezett) |
Fegyverzet | Tervezett
|
Páncélzat |
|
Legénység | 151 tiszt, 2637 matróz (tervezett) |
A Wikimédia Commons tartalmaz USS Illinois (BB–65) témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az USS[A 1] Illinois az Egyesült Államok Haditengerészetének ötödik Iowa osztályú csatahajója volt, illetve a negyedik hajó, amit a 21. állam után neveztek el.
A hajó törzsét eredetileg az első Montana osztályú csatahajó törzsének szánták, de a második világháború miatti változások eredményeképp Iowa osztályú hajóként folytatták az építést. A csatahajó számos tekintetben jobb lett így, mint ha megmaradtak volna a Montana osztály tervei mellett. Ilyen előny volt például, a nyolc csomóval nagyobb sebesség, a több 20 és 40 mm-es légvédelmi ágyú vagy a Panama-csatornán való átkelés képessége. Másfelől a nagyobb fegyverekből kevesebbet tudtak a hajóra rakni, illetve a USS Montana-ra tervezett erősebb páncélzat sem épült meg.
Testvérhajójához, a Kentucky-hoz hasonlóan az Illinois is még a hajógyárban volt a második világháború végén. 1945 augusztusában a hajó építését leállították, de a hajótestet egészen 1958-ig nem bontották szét.
Felépítése
[szerkesztés]A második Vinson-törvény (mely a haditengerészeti erők 20%-os növelését lehetővé tette) 1938-as elfogadásával lehetőség nyílt a négy South Dakota osztályú csatahajó, és az első két Iowa osztályú csatahajó megépítésére,[1] de az Iowa osztály későbbi négy hajójának építését csak 1940-től lehetett elkezdeni.[1] Ebből a négy hajóból pedig kettőt - a BB 65 és BB 66 jelűt - eredetileg Montana osztályú csatahajónak szánták.[2]
Az elképzelések szerint a BB 65 lett volna az Egyesült Államok válasza a japánok Jamato osztályú csatahajóira, melynek építéséről az amerikai haditengerészet legfelsőbb vezetése már tudott. Pletykák keringtek arról is, hogy a Jamato és a Muszasi 457 mm-es, vagy még ennél is nagyobb kaliberű lövegekkel fog rendelkezni. Hogy fel tudják venni a versenyt a japánokkal, az amerikai haditengerészetnél egy 58 000 tonna vízkiszorítású, 12 darab 406 mm-es löveggel rendelkező hajó tervezésébe kezdtek. A hajó tervei az 1930-as évek közepe felé kezdtek alakot ölteni, a USS Montana csatahajóban. A USS Montanán, és a többi Montana osztályú csatahajón hárommal több 406 mm-es löveg lett volna, mint a korábbi, Iowa osztályú hajókon. Emellett a másodlagos fegyverzetet is erősebb, 130 mm-es lövegek váltották volna fel,[3] valamint növelték volna a páncélzatot, hogy ellenálljon a 410 mm-es lövegeknek, és az 1200 kg-os lövedékeknek.
A Montana tűzerejének, és páncélzatának növelése viszont negatív hatással volt a hajó sebességére, valamint így már nem tudott átkelni a Panama-csatornán. Az utóbbi probléma viszont hamarosan megoldódott a csatorna harmadik, és egyben nagyobb zsilipjének megépülésével. Amikor az 1930-as évek végén az európai helyzet kezdett elfajulni, az Egyesült Államokban egyre inkább aggódni kezdtek a hadihajók óceánok közti mozgatása miatt. A legnagyobb amerikai hajóknak, méreteik miatt már ekkor is problémáik akadtak a zsilipekkel, az aggodalmakat pedig tovább fokozta, a zsilipek elleni légitámadás lehetősége. 1939-ben, hogy megszüntessék a problémákat, a Panama-csatornánál új zsilipek építésébe kezdtek, melyek az épülő, vagy tervezett, nagyobb hadihajók átkelését is lehetővé tették.[4] Ezen új zsilipeknek köszönhetően a Montana osztályú hajók közlekedni tudtak volna a Csendes- és Atlanti-óceán között, Dél-Amerika megkerülése nélkül.[5] A Montana osztály lett volna az egyetlen amerikai hajóosztály, melynek tagjai fel tudták volna venni a versenyt a japán Jamato osztály hajóival, páncélzatukat, fegyverzetüket és tömegüket tekintve.[6][7]
1942-ben az Egyesült Államok Haditengerészete a repülőgép-hordozók építésére helyezte a hangsúlyt, miután ezek a hajók komoly sikereket értek el a Korall-tengeri, és Midwayi csatákban.[8] Így tehát az amerikai hajógyárak elsődleges célja az Essex osztályú repülőgép-hordozók legyártása lett. Az Essex osztály repülőgép-hordozói jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az Egyesült Államok meg tudja szerezni a légifölényt a Csendes-óceáni hadszíntéren. Később pedig az amerikai haditengerészet legkomolyabb fegyverei lettek a Japán Birodalom elleni küzdelemben.[9] Ennek következtében a North Carolina, South Dakota és Iowa osztályú csatahajók páncéljából lefaragtak, hogy növelni tudják a hajók sebességét. Erre azért volt szükség, hogy a csatahajók elég gyorsak legyenek, hogy kísérni tudják az Essex osztályú repülőgép-hordozókat, ezzel is növelve azok védelmét.[9]
Építése
[szerkesztés]Mikor a BB–65-öt áttervezték Iowa osztályú csatahajóvá, a hajó megkapta az USS Illinois nevet, és számos átalakítást végeztek rajta, hogy illeszkedjen az 1938-ban kidolgozott "gyors csatahajó" koncepcióba.[10][A 2] A hajó építésének költségeit 1940-ben fogadta el az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa a Two Ocean Navy törvénnyel.[A 3] Ezt követően az Illinois lehetett az amerikai haditengerészet ötödik Iowa osztályú csatahajója.[10][11]
Testvérhajóihoz hasonlóan az Illinois ára is 125 millió dollár volt,[12] építése pedig körülbelül 30-40 hónapot vett volna igénybe.[13] Feladata elsősorban az Essex osztályú repülőgép-hordozók védelme lett volna. Az Iowa osztály tagjaként az Illinois szélessége is 33 méter lett volna, melyhez 260 méteres, vízvonalban mért hossz társult. A hajó így 34,9 csomós, azaz 64,6 km/h-s sebességre lett volna képes.[1] Az osztály hajói ezek mellett meghosszabbított orral és hajóközéppel, valamint bulbaorral is rendelkeztek, melyek a hajók sebességének növelését szolgálták.
A Kentucky-hoz hasonlóan, az Illinois is különbözött a többi Iowa osztályú csatahajótól, mivel ezen két hajó törzse teljes mértékben hegesztéssel készült, szemben a korábbi hajók szegecselt és hegesztett megoldásaival. A hegesztések kizárólagos használatával a hajók teste könnyebb és erősebb lett. A mérnökök fontolóra vették, hogy a hajóra, az eredetileg a Montana osztályra tervezett páncélzatot építik, mellyel a hajó páncélzata 20%-kal erősödne,[14] de ezt az ötletet végül elvetették, mivel a hajó építésére szűkös volt az időkeret.[1] A hajó árának előkerítésében komoly szerepet játszott King Neptune, a malac, akivel Illinois államot bejárva 19 millió dollárnyi hadikötvényt árvereztek el.[15] Ez 2007-es árfolyamon 200 millió dollárt jelentene.[16]
Szétbontása
[szerkesztés]Az Illinois építését 1942. december 6-án kezdték a philadelphiai Philadelphia Naval Shipyard-ban, de az építést 1945. augusztus 11-én leállították, mikor a hajó körülbelül 22%-os készültségi állapotban volt.[11] Másnap, augusztus 12-én a hajót törölték a haditengerészet jegyzékéből.[17][18] A hajó félkész törzsét egészen 1958 szeptemberéig megtartották, de ezután megkezdték a szétbontását.[11][19][A 4]
A hajó harangját ekkorra már kiöntötték, és jelenleg az Illinoisi Egyetem Memorial Stadiumjában található. A harangon az "USS Illinois 1946" felirat olvasható. Az egyetem feljegyzései nem adnak egyértelmű választ arra, hogy a harangot konkrétan az egyetemnek, vagy az egyetem tengerészeti tartalékos tiszt képző alakulatának adományozták,[20] de az Associated Press egyik 1983-ban megjelent cikke, az utóbbi verziót tartja helyesnek.[21] Az AP cikke szerint a harang korábban egy washingtoni múzeumban volt, ameddig 1982-ben rá nem találtak és az illinoisi Fighting Illini amerikaifutball-csapathoz nem került.[21] Azóta a harangot a tengerészeti tartalékos tiszt képző alakulat egyik tagja mindig megkongatja, ha a csapat gólt szerez, vagy touchdownt ér el.[20]
Képzeletben
[szerkesztés]Az Illinois feltűnik a Neon Genesis Evangelion egyik részében. A sorozat szerint a hajót befejezték, és szolgálatban állt egészen 2015-ös megsemmisüléséig.
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ Bár az Illinoist az amerikai haditengerészetnél soha nem állították hadrendbe, ezért hivatalosan nem járna neki az USS előtag, leggyakrabban mégis USS Illinoisként hivatkoznak rá.
- ↑ Nem ez volt az első eset, hogy egy Iowa osztályú hajót módosítani akartak. A csatahajók építésekor néhány törvényhozó úgy gondolta, hogy az Egyesült Államoknak nincs szüksége több csatahajóra, ezért azt javasolták, hogy az Iowa osztályú hajókat alakítsák át repülőgép-hordozókká, megtartva azok törzsét, de átépítve a fedélzetüket (ahogyan az korábban már megtörtént a USS Lexington és USS Saratoga csatacirkálókkal). A terv azonban nem valósult meg Ernest King tengernagy ellenkezése miatt. BB-61 Iowa-class Aviation Conversion. (Hozzáférés: 2007. május 19.)
- ↑ A törvényt azután hozták, hogy Németország lerohanta Franciaországot. Az európai eseményeket látva Franklin D. Roosevelt elnök azzal a kéréssel fordult a kongresszushoz, hogy támogasák a Two Ocean Navy törvényt, hogy szembe tudjanak szállni az egyre fenyegetőbb Németországgal, vagy Japánnal.
- ↑ Az Illinoist soha nem akarták más típussá átépíteni, ellenben a Kentucky-val, amelyből majdnem irányított rakétás hadihajó lett.
Források
[szerkesztés]- ↑ a b c d Rogers, J. David: Development of the World's Fastest Battleships (pdf). (Hozzáférés: 2007. április 28.)
- ↑ Pike, John: BB-67 Montana Class. GlobalSecurity.org, 2008. (Hozzáférés: 2008. január 13.)
- ↑ A munkálatok több évig folytak, és látványos eredményeket értek el, de a második világháború végén a munkát leállították. (Enlarging the Panama Canal, Alden P. Armagnac, CZ Brats)(Enlarging the Panama Canal for Bigger Battleships, notes from CZ Brats)
- ↑ Friedman, Norman. U.S. Battleships: An Illustrated Design History. Annapolis, Maryland: United States Naval Institute (1985. november 3.). ISBN 0-87921-715-1
- ↑ Staff: BB-67 Montana Class. GlobalSecurity.org, 2006. június 2. (Hozzáférés: 2007. december 20.)
- ↑ Minks, R. L. "MONTANA CLASS BATTLESHIPS END OF THE LINE". Sea Classics. September 2006. FindArticles.com. 2007-12-01.
- ↑ Naval Historical Center. Bureau of Ships' "Spring Styles" Book # 3 (1939-1944) – (Naval Historical Center Lot # S-511) – Battleship Preliminary Design Drawings. Accessed 2007-12-01.
- ↑ a b The 10 Greatest Fighting Ships in Military History. The Discovery Channel. Web page: Top Ten Fighting Ships Archiválva 2007. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés ideje: 23 April 2007.
- ↑ a b Johnston, Ian & McAuley, Rob. The Battleships. London: Channel 4 Books (an imprint of Pan Macmillian, LTD), 108–123. o. (2002). ISBN 0752261886
- ↑ a b c Battleships: United States Battleships in World War II. Annapolis, Maryland: Naval Institute Press, 137. o. (1976. november 3.). ISBN 0870210998. OCLC 2414211
- ↑ 2008-as dollárra átszámolva, minden egyes Iowa osztályú hajó 1,8 milliárd dollárba került volna. (Calculate Consumer Price Index (CPI) from 1665-2012 Archiválva 2009. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben).
- ↑ Staff: BB-61 Iowa-class Design. GlobalSecurity.org, 2007. október 9. (Hozzáférés: 2007. december 20.)
- ↑ Iowa Class: Armor Protection. [2007. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 22.)
- ↑ Beth Py-Lieberman. Any Bonds Today? Archiválva 2008. május 17-i dátummal a Wayback Machine-ben Smithsonian. February 2002.
- ↑ Calculate Consumer Price Index (CPI) from 1665-2012. [2009. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 26.)
- ↑ Illinois. Dictionary of American Naval Fighting Ships. United States Navy. [2010. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 21.)
- ↑ USS Illinois (BB 65). Naval Vessel Register. United States Navy. [2004. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 7.)
- ↑ Naval Institute Press. (December 1985). U.S. Battleships: An Illustrated Design History. ISBN 0-87021-715-1.
- ↑ a b Chancellor Richard Herman: Illinois On Our Watch. Public Affairs for the Office of the Chancellor and the University of Illinois Alumni Association. (Hozzáférés: 2007. november 14.)[halott link]
- ↑ a b Associated Press. "Rose Bell" rings loudly for Illinois. The Chronicle Telegram, Elyria, Ohio, Sunday, 30 October 1983. Page 31.
Bibliográfia
[szerkesztés]- Sumrall, Robert. Iowa Class Battleships: Their Design, Weapons & Equipment. Annapolis: Naval Institute Press (1988. november 3.). ISBN 0870212982. OCLC 19282922
- Battleships: United States Battleships 1935–1992. Annapolis: Naval Institute Press (1995. november 3.). ISBN 1557501742. OCLC 29387525
- McCullough, David G.. The Path Between the Seas: The Creation of the Panama Canal, 1870–1914. New York: Simon and Schuster (1977. november 3.). ISBN 0671225634. OCLC 2695090
- Barrett, John. The Panama Canal, what it is, what it means. Washington, D.C.: Pan American Union (1913. november 3.). OCLC 244998670
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- NVR – Illinois (BB 65)
- NavSource
- Iowa osztály (BB 61-től BB 66-ig), 1940 és 1941 építési programja Archiválva 2015. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben