Tuszkai Ödön

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tuszkai Ödön
Született1863. március 27.[1]
Székesfehérvár
Elhunyt1945 (81-82 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • szülész
  • nőgyógyász
Iskolái
Sablon • Wikidata • Segítség

Tuszkai Ödön, néhol Tuszkay, 1892-ig Tuszkau Ödön eredetileg Tuszkau Illés Ödön[3], (Székesfehérvár, 1863. március 27. – 1945[4]) orvosdoktor; szülészmester, nőorvos, egészségtanár és iskolaorvos..

Családja eredete[5][szerkesztés]

A Tuszkai család őse nemes Tuszkai Sámuel volt, aki Rákóczi seregének egyik főtisztjeként harcolt, majd a szatmári békekötés (1711) után Oroszországba emigrált. Nevét cirill betűkkel Тускаu-nak írta a helyes kiejtés érdekében. Tuszkai Sámuel egyik fia, György, zsidó nőt vett feleségül, de ehhez fel kellett vennie a zsidó vallást. Emiatt kénytelen volt kilépni a cári hadseregből, ahol apjához hasonlóan katonatisztként szolgált és hazatért Magyarországra. Orosz iratai téves átírása alapján Tuszkau lett az ő és leszármazottai neve. A házasság révén katolikusból zsidóvá vált család sokáig meg is maradt annak, sőt egyik tagja Prágában rabbi lett. Tuszkai Ödön révén a csalad visszatért ősei vallásához, ő ugyanis 1910 tájékán katolizált.

Életútja[szerkesztés]

Tuszkau Mór kereskedő és Weisz Terézia (1833–1888)[6] fiaként született. A gimnáziumot szülővárosában végezte; mellékesen előszeretettel foglalkozott a füvészettel. Az orvosi tudományokat a Budapesti Tudományegyetemen hallgatta, ahol 1888-ban orvosdoktorrá avatták. Családnevét 1892 novemberében változtatta vissza Tuszkaira[7] s néhány nap múlva feleségül vette Zweig-Wolf Margitot Budapesten a Dohány utcai izraelita templomban[8]. Gyermekeik Ferenc (1893–1933)[9], Anikó[10], Emma (1895–1955)[11] és Anna (1897–?)[12].

1887 augusztusában kiderült, hogy a székesfehérvári katolikus egyház által őrzött, királyi csontvázaknak vélt ereklyék közül eltűnt 2 koponya. A tettesként újságcikkekben megvádolt Tuszkai erőteljesen tiltakozott a gyanúsítás ellen, kijelentve, hogy valóban láthattak a lakásán koponyákat, de azok a városi földmunkák során kerültek elő.[13] Az ügyészség megalapozottság hiányában visszautasította Tuszkai felkérését a nyomozásra.[14]

Az 1893-ban megalapított Hazánk nevű, katolikus irányultságú politikai, társadalmi és közgazdasági napilap „belmunkatársa” volt[15]. 1893 végén áthelyezték mint tartalékos főorvost a közös hadsereg 14. sz. helyőrségi kórházából a budapesti 1. sz. honvéd gyalogezredbe.[16]

1895-ben egy zsidó bizottság tagjaként részt vett a recepciós küzdelmekben.[17] 1904-ben az unitárius Dávid Ferenc Egylet tagja lett.[18] Ferenc fia iskoláját két emberi koponyával ajándékozta meg 1905-ben.[19] 1907-ben részt vesz a marienbadi Orvos-otthon létrehozásában és néhány évig a magyar orvosok nagyon kedvezményes üdültetését ő szervezte.[20] 1909 februárjában már az Aquinói-Szent-Tamás-Társaság tagja[21], márciusban pedig katolikus szellemiségű tanulmánya jelent meg a Religió, tudományos, társadalmi és irodalmi katholikus folyóiratban „Gondolatok a fejlődésről” címmel. Valószínűleg ekkortájt tért át a katolikus vallásra, amelyre gúnyosan reagált az Egyenlőség című neológ zsidó lap.[22],[23] A Világ című szabadkőműves lap szerint a „katolikus kongregációknak való behódolása” hozta meg rendes tanári kinevezését a Tavaszmező-utcai állami főgimnáziumba.[24] Itt a diákokból mentőőrséget szervezett, ami felkeltette az újságok figyelmét is.[25]

A Társadalomtudományi Társaság 1910-es közgyűlésén Tuszkai is lelkesen javasolta egy Társadalomtudományi Intézet megalakítását.[26] A Magyar Társadalomtudományi Szemlében jelent meg Cultura és hygiene című tanulmánya.[27] 1913-ban Tuszkai Ödön orvosi működésének 25 éves jubileumára a hálás marienbadi asszonypáciensek ezüstkoszorút és fényképeikkel díszített albumot csináltattak számára.[28]

1916 júliusában Tuszkai és több orvostársa a „háború alatt a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemeik elismeréséül a Vörös Kereszt hadiékítményes II. oszt. díszjelvényt díjmentesen” megkapta.[29] Ezt valószínűleg a marienbadi Orvos-otthonbeli munkájával érdemelte ki[30], amelyben a háború alatt főként a két szövetséges birodalom katonaorvosait rehabilitálták. Ugyanis: „A marienbadi orvosi üdülő-otthon (Aerzteheim) májustól szeptemberig Ausztria-Magyarország és a Német birodalom orvosai számára 50 szabadhelyet bocsát rendelkezésre ... Különösen azon orvosokat veszik figyelembe, kik a jelenlegi háború alkalmából kifejtett tevékenységükből kifolyólag be>tegedtek meg és kiknek harczi sebesülés, rheumás megbetegedés, szivaffectio stb. folytán lápfürdőkre, szénsavas fürdőkre stb. szükségük van”.[31]

1920-ban megpróbálkozott a politikával, a nemzeti középpárt színeiben a III-ik hegyvidéki kerületben Tuszkai Ödönt jelölték – de nem nyert.[32] Ahhoz, hogy folytathassa marienbadi fürdőorvosi tevékenységét, a monarchia felbomlása után önállóvá vált Csehszlovákiában honosítania kellett orvosi diplomáját. Erre 1922. december 2-án került sor a Prágai Német Egyetem orvosi fakultásán.

Az 1920-as években orvosi praxisa (rendel naponta 3-5h között) jövedelmét kiegészítette a Danubia részvénytársaságban viselt felügyelőbizottsági tagsága.[33],[34]

1939-ben aranydiplomát kapott 50 éves Orvosegyesületi tagsága kapcsán.[35] 1943-ban még szerepel a Távbeszélő névsorban[36], de haláláról nincs pontos adat.

Szakmai pályafutása[szerkesztés]

Diplomája megszerzése előtt már egy évig díjazott gyakornok volt a "II. Szülészeti és nögyógykórodában"[37] Orvossá avatását követően ugyanitt gyakorlóorvosként (még Tuszkau néven) kezdett el dolgozni.[38]. 1894-ben a budapesti munkás Poliklinika nőrvosa volt.[39] 1897 februárjában részt vett a Budapesti Orvosok Szövetsége megalapításában.[40] 1897 és 1904 között a Szünidei Gyermektelep orvosa volt.[41],[42] 1901-1902 között a Régi Szent János-kórház gyakornokaként működött.[43],[44]

1903-tól 1937-ig nyaranta Marienbadban praktizált[45],[46], először csak nőorvosként, de hamarosan általános fürdőorvosként, 1931-től az Újságírók Szanatóriumi Egyesülete szerződött orvosi tanácsadójaként[47].

1903 őszén megalakította az Országos magyar bábaszövetséget, amelynek elnöke lett.[48] Ennek pécsi fiókja még 1930-ban is működött[49], míg a rivális, 1894-ben alakult Magyar Bába-Egyesület 1920-ban megszűnt.[50]

Szerkesztője volt a Pester Medizinisch-Chirurgische Presse című orvosi folyóiratnak 1893-96 között, az Ungarische Medizinische Pressének pedig 1896-1907 között volt szerkesztője és kiadója.[51],[52]

1909-től 1921-ig iskolaorvos és egészségtan tanár lett[53],[54],[55],[56],[57], ami továbbra is lehetővé tette nyári marienbadi fürdőorvosi működését, és új színnel gazdagította publikációs palettáját – az iskolaegészségüggyel. Minisztériumi megbízottként ellenőrzéseket végzett középiskolákban a tornatanítás és hygienia helyzetének megállapítására.[58],[59]

1911-ben az Országos Gyermekvédő Liga és a „Teleia“ egyesület igazgatósági tagja.[54]

1917-ben magántanári képesítésért nyújtott be pályázatot az Orvosegyetemre, de protekciója ellenére is elutasították a pályázatát[60] és a fellebbezését is[61].

Egyetemi előadássorozatot szeretett volna tartani a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági karán 1921-ben, de nem fogadták el az ajánlatát a diákok túlterhelésére hivatkozva.[62]

Számos magyar szakmai társulat tagja ill. vezetőségi tagja volt, mint pl. Budapesti Kir. Orvosegyesület, a Vöröskereszt Egylet, a Szabadlevcgös (erdei) Iskolák Barátai Egyesület, stb.

Több külföldi orvosegylet rendes és tiszteleti tagja volt: „Deutsche Gesellschaft f. Gynaek.“ r. t. tagja, a l’oeuvre d’enseignement medical compl. de Paris, valamint a „Gynec. society of Cincinnati (Ohio) tiszteletbeli tagja és „Fellow of Royal society of Physicians,“ London.[63]

Ismeretterjesztő tevékenysége[szerkesztés]

A nőgyógyászatra, az ifjúság testnevelésére és nemi felvilágosítására, a társadalmi egészségügyre vonatkozó számos füzetet jelentetett meg és ismertette tartalmukat ismeretterjesztő előadásai során. Marienbadi fürdőorvosi működése során szerzett tapasztalatait írta meg "Marienbad, Világfürdő" című munkájában, ami 1904-ben jelent meg először és 1911-re már a 6., átdolgozott kiadásnál tartott. Számos előadást tartott Budapesten, Aradon, Nagyváradon és Pécsett is.[64] Több ízben meghívták előadni a budapesti Good Templar Rend alkoholellenes egyesület Egészség csoportjába.[65],[66],[67]

Die Kunst, schlank zu werden und so zu bleiben (A fogyás művészete és a karcsúság megtartása) című könyve 1928-ban jelent meg, átdolgozott kiadása 1930-ban és akkoriban rekordot jelentő 12 ezres példányban fogyott el.

Szenvedélyes harcot indított az akkortájt divatba jött áltudomány, az okkultizmus ellen. Már az 1900-as években részt vett a spirititmus tudományos vizsgálatában Magyarországon és Angliában is. Egy angol médium Tuszkai kérésére megidézte a nővérét, aki családi titkokról számolt be. A szeánsz szervezőjének kérdésére, hogy mi a véleménye minderről, azt válaszolta : "Rendkívül meg Vagyok elégedve – feleltem – mert nekem so>ha nem is volt nővérem, ... kérdezősködésem a szellemtől csak kísérletezés volt, mert meg akartam győződni a spiritizmus igazságáról.. . " Tuszkai 1922-ben a "berlini parapsyohologial“ társulatnak is tagja lett, s ott is meggyőződött arról, hogy nem tudtak "a médium utján meghaltak lelkeivel ... csodákat" végrehajtatni. 1934. november 25-én Tuszkai "A CSODA ÉS AZ ORVOSTUDOMÁNY" címmel előadást tartott a Társadalomegészségügyi Intézetben, amelyben támadta az erősen terjedő okkultizmust és megállapította, hogy csodák nem léteznek és az ezekben való hit az emberi gondolkodás elferdülése, s kijelentette, hogy a lélek a test energiája, amelynek földi léte a test halálával megszűnik. Az előadásnak rendkívül nagy visszhangja támadt, Tuszkait és a Társadalomegészségügyi Intézetet is megtámadták azzal a váddal, hogy közpénzen materialista világnézetet terjeszt. Több egyházi vezető is kikelt ellene, a Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete határozatban ítélte el. Szinte csak Róheim Géza és a Népszava vette védelmébe az előadást.[68],[69],[70]

Szabadkőműves pályafutása[71][szerkesztés]

Vagy Németországban, vagy Marienbadban lett az FzAS (Freimarerbund zur Aufgehenden Sonne), egy német megreformált szabadkőműves nagypáholy tagja. 1913-ban közreműködött ennek a rendszernek a hazai elterjesztésében, részt vett a Magyarországi Szabadkőművesek Reform Nagypáholyának megalapításában s hamarosan nagymesterré választották. A szabadkőművesség 1920-as betiltása ellenére is legalább 1929-ig tovább működő nagypáholy munkájában 1926-ig bizonyíthatóan részt vett, s végig a budapesti Renaissance páholy főmestere volt.

Munkái[szerkesztés]

  • Klinikai szülészeti műtétek. Budapest, 1892
  • A vízkezelés a nőgyógyászatban és szülészetben. Budapest, 1893. (Klinikai Füzetek III. 7.)
  • Zur Frage der Hyperemesis gravidarum (1895)
  • A német nőorvosok VI. kongresszusa. Bécs, 1905. jún. 5-7. Uo. 1895. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból).
  • A méh- és gyomorbántalmak közti összefüggés. Bécs, 1900. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból).
  • Über den Zusammenhang zwischen Uterus und Magenleiden (1900)
  • Szivbántalmak a terhesség alatt (1901)
  • Marienbad világfürdő. 4. kiadás. Bécs, 1904.
  • Physicalis kezelésmódok női bajokban. Bécs, 1906. (Klinikai Füzetek XVI. 6.).
  • Mentőőrség szervezete az iskolákban (1912)
  • Cultura és hygiene (1913)
  • Újabb irány a nőgyógyászaiban és szülészetben (1916)
  • Reformgondolatok (1918)
  • Embergazdaság (1921)
  • Menschenökonomie (1922)
  • Das hygienische Prinzip in der Volkswirtschaftslehre (1926)
  • Die Kunst schlank zu werden und so zu bleiben (1928, 1930)

Ezeken kívül számos munkája jelent meg a hazai orvosi közlönyökben, melyek többnyire különnyomatban is megjelentek és németre is lefordították őket. Ezek megtalálhatóak a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában. A Pesti Hírlapnak és a Természettudományi Közlönynek is munkatársa volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Studenti pražských univerzit 1882–1945
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
  3. ↑ Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1890 (6. évfolyam), 388. oldal.
  4. ↑ Tuszkay Ödön. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 21.)
  5. ↑ Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok 1. (Budapest, 1937), 65-66. oldal.
  6. ↑ Székesfehérvár és Vidéke, 1888-10-09 / 122. szám, 2. oldal.
  7. ↑ Pesti Hírlap, 1892-11-10 / 311. szám, 19. oldal.
  8. ↑ Székesfehérvár és Vidéke, 1892-11-17 / 139. szám, 2. oldal.
  9. ↑ Pesti Hírlap, 1933-11-15 / 259. szám, 12. oldal: Dr. Tuszkai Ferenc november 13-án reggel, hosszú szenvedés után, 40 éves korában meghalt. Temetése 17-én, pénteken d. u. 3 órakor lesz Balatonlellén, a családi sírboltban.
  10. ↑ Az Est, 1919-05-11 / 110. szám. 5. oldal: Dr. Tuszkai Ödön leányával, Anikóval, ma kötött házasságot, dr. Szilágyi Endre.
  11. ↑ HU BFL - VII.205.a - 1934 - 0139: Tuszkai Emma, azelőtt Klumpp Adolfné
  12. ↑ HU BFL - VII.205.a - 1934 - 0139: Weisz Ottóné Tuszkai Anna
  13. ↑ Pesti Napló, 1897-08-25 / 236. szám, 4. oldal: "A fehérvári lakásunkon talán még meglevő kiásott koponyák tényleg a vásártéri földmunkák helyéről jutottak birtokomba, amely helyen az akkori munkások azokat szétdobálták az iskolásfiuk nagy örömére. Ha jól emlékszem azonban, akkor e földmunkák nem 1880-ban, hanem jóval előbb történtek, talán a gázcsövek lerakásakor, mert mikor e koponyák birtokába kerültem. magam is kis gimnazista voltam
  14. ↑ Pesti Napló, 1897-09-08 / 250. szám, 11. oldal.
  15. ↑ Pécsi Figyelő, 1893-12-13 / 105. szám, 9. oldal.
  16. ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára, 1893-12-31 / 83. szám, 615. oldal.
  17. ↑ Egyenlőség, 1895-03-29 / 13. szám, 3. oldal.
  18. ↑ A budapesti Dávid Ferenc-Egylet 3. évkönyve 1904-1905, 97. oldal.
  19. ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium iskolai értesítője, Budapest, 1905., 212. oldal
  20. ↑ Orvosi Hetilap, 1909-04-18 / 16. szám, 298. oldal.
  21. ↑ Hittudományi Folyóirat 20. (1909), 178. oldal.
  22. ↑ Egyenlőség, 1911-01-08 / 2. szám, 8. oldal.
  23. ↑ 1911-01-15 / 3. szám, 12. oldal.
  24. ↑ Világ, 1911-02-05 / 31. szám, 18. oldal.
  25. ↑ Pesti Hírlap, 1910-05-14 / 114. szám, 14. oldal.
  26. ↑ Magyar Társadalomtudományi Szemle, 1910-05-15 / 5. szám, 455. oldal.
  27. ↑ Magyar Társadalomtudományi Szemle, 1913-01-15 / 1. szám, 51-57. oldal.
  28. ↑ Az Érdekes Ujsag, 1913-05-25 / 10. szám, 19. oldal.
  29. ↑ Budapesti Közlöny, 1916-07-12 / 157. szám, 3. oldal.
  30. ↑ Gracza Tünde, 2016 44. oldal szerint "Tuszkai Ödön az I. világháború alatt az egyik fővárosi helyőrségi kórház sebészeti osztályát vezette.", de erre vonatkozóan semmilyen adat nincs.
  31. ↑ Orvosi Hetilap, 1915-03-21 / 12. szám, 164. oldal.
  32. ↑ Budai Napló, 1920-01-22 / 633. szám, 3. oldal.
  33. ↑ Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1922-1923, 255. oldal.
  34. ↑ Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1928, 376. oldal.
  35. ↑ Orvosi Hetilap, 1939-06-03 / 22. szám, 549. oldal.
  36. ↑ A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) távbeszélő szaknévsora, 1943. január, 273. oldal.
  37. ↑ Orvosi Hetilap, 1886-12-05 / 49. szám, 1439. oldal
  38. ↑ A BUDAPESTI KIRÁLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM ALMANACHJA MDCCCLXXXVIII— LXXXIX. ÉVRŐL, 1889., 48. oldal: II. Szülészeti és nögyógykóroda.
  39. ↑ Iparügyek, 1894-10-28 / 21. szám, 243. oldal.
  40. ↑ Fővárosi Lapok, 1897-02-10 / 41. szám, 4. oldal.
  41. ↑ Szünidei Gyermektelep-egyesület, Budapest, 1897, 43. oldal.
  42. ↑ Szünidei Gyermektelep-egyesület, Budapest, 1904, 35. oldal.
  43. ↑ Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1900-1901 (12. évfolyam), 216. oldal.
  44. ↑ Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1901-1902 (13. évfolyam), 226. oldal.
  45. ↑ Orvosi Hetilap, 1903-05-24 / 21. szám, 343. oldal.
  46. ↑ Orvosi Hetilap, 1937-05-15 / 20. szám, 541. oldal.
  47. ↑ Budapesti Hírlap, 1931-04-26 / 94. szám, 19. oldal.
  48. ↑ Budapesti Hírlap, 1903-09-09 / 247. szám, 6. oldal.
  49. ↑ Dunántúl, 1930-03-07 / 55. szám. 3. oldal.
  50. ↑ Híd, 2013 / 10. szám, 150. oldal.
  51. ↑ Magyar Könyvszemle, 1896. MELLÉKLETEK: KERESZTY ISTVÁN. Az idegen nyelvű hazai hirlapirodalom 1896-ban, 3. oldal.
  52. ↑ Magyar Könyvszemle, 1907. 76. oldal.
  53. ↑ VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1909., 33. oldal.
  54. ↑ a b VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1911., 49. oldal.
  55. ↑ VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1914., 33.oldal.
  56. ↑ IX. ker. Teleki Blanka női felső kereskedelmi iskola, Budapest, 1918., 7. oldal.
  57. ↑ II. kerületi Toldy Ferenc állami főreáliskola, Budapest, 1921., 13. oldal.
  58. ↑ Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1911-1913, 1913. június, 21-22. oldal.
  59. ↑ Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1911-1913, 1913. augusztus, 81. oldal.
  60. ↑ A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1917. november 20., 209.
  61. ↑ A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1918. március 12., 695.
  62. ↑ Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági kar tanácsülései, 1920-1921, 1921.01.28. 44. rendes ülés
  63. ↑ VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1909., 36. oldal.
  64. ↑ Dunántúl, 1923-03-07 / 53. számm, 2. oldal.
  65. ↑ Az Ujság, 1927-01-20 / 15. szám, 14. oldal.
  66. ↑ Magyar Hirlap, 1929-04-18 / 87. szám, 8. oldal.
  67. ↑ Pesti Napló, 1933-03-05 / 53. szám, 19. oldal.
  68. ↑ Magyar Országos Tudósító, 1934-11-26
  69. ↑ Nemzeti Ujság, 1934-12-15 / 283. szám, 4. oldal.
  70. ↑ Népszava, 1934-12-04 / 272. szám, 1. oldal.
  71. ↑ Vári-Orbán-Péter, 2013.

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tuszkai_Ödön&oldid=26877790”