Tuba Károly
| Tuba Károly | |
| Született | 1879 |
| Elhunyt | 1958 (78-79 évesen) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tuba Károly (Komárom, 1879. augusztus 13.[1] – Budapest, 1958. augusztus 10.) költő, író, újságíró.
Élete[szerkesztés]
Tuba László szitakötő és Tóth Lídia fia.
Elemi iskolai osztálytársa volt Alapy Gáspár polgármester.[2] Mint cukrászsegéd került Budapestre. 1901-ben elvégezte a lévai állami tanítóképzőt. Előbb Komáromban a községi elemi iskolánál, majd Budapesten tanított.
Több írása jelent meg a szocialista sajtóban, versei például a Komáromi Lapokban. A Tanácsköztársaság bukása után 4 évre bebörtönözték, állásából elmozdították. Ettől kezdve az Magyarországi Szociáldemokrata Pártban töltött be különböző tisztségeket.
Művei[szerkesztés]
Versei főleg a Népszavában jelentek meg.
- 1902 Szívek harcza. Komárom (elbeszélések)
- 1905 Hallgassatok meg. Komárom (versek)
- 1910 Ködön át. Budapest (versek)
- 1916 Álmok hegedűjén. Budapest (versek)
- 1919 Megváltó viharban. Budapest (versek)
- 1924 Börtönszonettek. Budapest (versek)
- 1926 Gyermekeink nevelése. In: Népszava naptár, 1927
- Egy tanú nem tanú. Ballada
Irodalom[szerkesztés]
- Élet és Irodalom 1958/33
- Tiborc Zsigmond: T. K. emlékezete. Bóka László (szerk.): Irodalomtörténet. 1960/4.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Komárom református keresztelési anyakönyv 1879
- ↑ Sipos Elek (szerk.) 1887: Szab. Kir. Rév-Komárom város községi népiskoláinak évkönyve az 1886/7-ik tanévről. Komárom, 34, 38.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes
- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Komárom vármegye