Alapy Gáspár (polgármester)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Alapy Gáspár (18801945), tisztviselő, Komárom volt polgármestere, a 20. századi magyar történelem méltatlanul kevéssé ismert és idézett alakja. Vezetéknevét egyes források (helytelenül) Alapi-ként is említik. Mondása szállóigévé vált: „Én esküt tettem rá, hogy minden polgár ügyét egyformán szolgálom.”

Élete[szerkesztés]

Észak-Komáromban született 1880-ban. Tanulmányai elvégzése után 1907-ben kezdett el dolgozni az észak-komáromi városházán, közben egyéves önkéntes tiszthelyettesképző szolgálatra vonult be.[1] Az első világháború kezdetén a déli hadszíntérre vezényelték. 1921-ben Dél-Komáromba ment, ahol bekapcsolódott a város vezetésébe 1922-től helyettes, majd 1928-tól kinevezett polgármesterként. Városépítő tevékenysége során Komáromból virágzó kisváros alakult ki. Munkássága alatt a déli városrész hatalmas fejlődésnek indult. Előtte itt semmiféle középület, út, villany- és csatornahálózat nem volt. Az északi városrész 13 utcája a Duna jobb parti része volt csupán. Nevéhez fűződik a városi székház, a pénzügyi palota, két templom, ugyanannyi imaház, három iskola, rendőrségi székház, adóhivatal, pénzügyi laktanya, vasutas-lakótelep, strandfürdő, stb. építése. Akkor nyitotta meg kapuit a népkönyvtár, a mozi, a magán zeneiskola. Komárom hétutcás településből 53 utcás virágzó kisvárossá vált. Polgármestersége alatt a város lakóinak száma háromszorosára emelkedett.

A volt 6-os vártüzérezred budapesti emlékművének 1935. évi felavatásakor a komáromi sajtó ezt írta: "városunk egyik tipikus háziezrede, a volt cs. és kir. 6. sz. vártüzérezred hősi halottai emlékművének felavatása f[olyó év november] hó 10-én, múlt vasárnap ment végbe fényes ünnepség keretében Budapesten[2] a [IX. kerület] Timót utcai Laudon-laktanya udvarán. (...) Ott voltak (...) Alapy Gáspár m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester, aki a világháború idején az ezredben, mint tartalékos főhadnagy, teljesített szolgálatot. (...) városunk közönsége nevében Alapy Gáspár polgármester a következő beszédben hódolt az elesett hősök emlékezetének: (...) Az 1914. év július havának utolsó napjaiban mozgalmas képet mutatott az ősi Komárom. (...) A komáromi várban lázas munka folyt, nehézütegeket szereltek fel, amelyek már augusztus első napjaiban megindultak délre, Belgrád alá és északra Przemyśl páncéltornyaiba. Nóta csendült az ajkakon (...) és Komárom szab. kir. városa, amelyben a volt cs. és kir. 6. vártüzérezred ezredtörzse és első zászlóalja[3] évtizedek hossza során keresztül állomásozott[4] (...) fájó szívvel (...) látta hadba vonulni az ő fiait (...) Csakhamar útra keltek a menetszázadok is és a jó öreg komáromi várban megkezdődött a pótütegek felállítsa és közel kétszáz pótüteg indult hadba a különböző frontokra becsületet, dicsőséget szerezni a magyar tüzérek nevének."[5]

Népszerűségének köszönhetően és érdemeinek elismeréseként 1939. július 15-től az újraegyesített Komárom polgármestere lett. 1944. augusztus 31-én nyugdíjba ment. A nácizmus térhódítása és propagandája érzékenyen érintette, ellentmondott mindenféle antiszemita megnyilvánulásnak, az egyetlen nyilvántartott magyarországi polgármester volt, aki felemelte szavát a zsidótörvények és a deportálások ellen. 1944. október 17-én zsidópártolás vádjával a nyilasok letartóztatták, a Csillagerődbe, majd Dachauba hurcolták, ahol mint a 136708-as számú fogoly halt mártírhalált 1945. február 5-én, 65 éves korában.

Emlékezete[szerkesztés]

  • A trianoni tragédia 2010. évi 90. évfordulója kapcsán Komárom városban felmerült, hogy az évfordulót Alapy Gáspár szobrának felállításával tiszteljék meg, ám ez a terv az éppen esedékes országgyűlési választások pártharcai miatt meghiúsult.
  • Alapy Gáspár nevét Komáromban tér és szakközépiskola is őrzi.
  • Alakját A béke szigete című 1983-ban készült filmdráma örökíti meg Hajdufy Miklós rendezésében, Bessenyei Ferenccel a főszerepben.

Források[szerkesztés]

  1. Schematismus für das Kaiserliche und königliche Heer und für die Kaiserliche und königliche Kriegsmarine für 1909. (Wien, 1909) \ 1000. oldal Ungarisches Festungsartillerieregiment Nr. 6. [Magyar Vártüzérezred] \ In der Reserve [szolgálatban] \ Kadetten [hallgatók, leendő tiszthelyettesek] \ Alapi Gaspar
  2. A 6-os vártüzérezred második zászlóalj törzsének állomáshelye kezdetben a budapesti Neugebäde észak-keleti, 5-ös pavilonja; és a budapesti Gellért-hegyi erőd volt. Amikor ezeket demilitarizálva, 1897 októberében jegyzőkönyvileg átadták a Fővárosnak az 1894. évi XX. törvénycikk értelmében, utána a második zászlóalj törzsének állomáshelye a budapesti IX. ker. Laudon laktanya lett, ami a szónoki szövegben is említve van.
  3. Itt téved Alapy, mert a korabeli hivatalos kiadású sematizmusok (a Monarchia katonai névtárai) a 6-os vártüzérezred első zászlóalj törzsének állomáshelyéül (az ezred 1891. évi megalakulásától annak 1916. évi megszűnésig) a Szerém vármegyei Péterváradot jelölik. Itt, magáról az első zászlóaljról beszél Alapy; s nem arról, hogy ezen első zászlóaljba tartozó valamely század esetleg ideiglenesen Komáromban volt.
  4. Itt, az "évtizedek hosszú sora" patetikus kifejezés, mert a 6-os vártüzérezred megalakulásától a megszűnéséig, mindössze 25 év telt el.
  5. A volt cs. [és] kir. 6. vártüzérezred elesett hősei emlékművének felavatása. IN: Komárom megyei Hírlap 1935. november 16. (VII. évf. 46. sz.) szombat, 1-2. oldal.