Tim Berners-Lee
Tim Berners-Lee | |
2014-ben | |
Született | Timothy John Berners-Lee 1955. június 8. (69 éves)[1][2][3][4][5] London[6] |
Állampolgársága | brit[7][8][9] |
Szülei | Mary Lee Woods Conway Berners-Lee |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Tim Berners-Lee témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sir Timothy John „Tim” Berners-Lee (beceneve TimBL vagy TBL) (London, 1955. június 8. –) a Világháló (World Wide Web) pontosabban a HTML nyelv, a HTTP protokoll és más technológiák kifejlesztője (Robert Cailliau-val) és a World Wide Web Consortium elnöke, azé a szervezeté, mely a Web további fejlődésében talán a legnagyobb szerepet vállalta magára. Jelenleg az Inrupt cég technikai igazgatója, a Solid nevű keretrendszer (webes ökoszisztéma) megálmodójaként annak első számú fejlesztője. Az Order of Merit (OM), és a Brit Birodalom Rendje lovagi fokozatának (KBE) birtokosa.
Az első weblap
[szerkesztés]Az első weblap, amelyet Berners-Lee a CERN munkatársaként készített (és általában is az első) a http://info.cern.ch/, amelyet archiváltak itt. Ez az oldal először 1991. augusztus 6-án került ki, és arról szólt, hogy mi az a Világháló, hogyan használhatóak a böngészők, hogyan lehet webszervert létrehozni, és így tovább.
Útban a web-standardok felé
[szerkesztés]1994-ben Berners-Lee megalapította a World Wide Web Consortiumot (W3C) a Massachusetts Institute of Technology-n. Ennek különböző vállalatok is tagjai lettek, melyek az internet minőségét akarták javítani sztenderdek és ajánlások elkészítésével.
A World Wide Web Consortium eredményeinek nagy részét láthatjuk az internet weboldalain. 1996-ban Håkon Wium Lievel együttműködve, a W3C újabb sztenderdet jelentett be, melynek a neve Cascading Style Sheets (CSS) volt. 2000 körül kezdték a közismert böngészők támogatni, ez is mutatja Berners-Lee fő célját, a Web szabadságát.
2004 decemberében professzori állást fogadott el a számítástudomány területén az Egyesült Királyság Southamptoni Egyetemén. Szorosan együtt fog működni az egyetemmel a szemantikus weben, az új projektjén.
Kitüntetései
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ no99010609
- ↑ http://www.w3.org/People/Berners-Lee/Longer.html
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2021. május 31.)
- ↑ http://www.bbc.co.uk/blogs/magazinemonitor/2009/10/11-week/
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. január 26.)
- ↑ 7571
- ↑ The London Gazette (brit angol nyelven), 1997. június 13.
- ↑ https://awards.acm.org/award_winners/berners-lee_8087960#149
- ↑ https://www.computer.org/volunteering/awards/mcdowell
- ↑ https://www.ieee.org/content/dam/ieee-org/ieee/web/org/about/awards/recipients/kobayashi-rl.pdf, 2023. június 30.
- ↑ https://www.iop.org/about/awards/silver-subject-medals/dennis-gabor-medal-and-prize-recipients
- ↑ https://www.internethalloffame.org/official-biography-tim-berners-lee/
- ↑ https://www.fpa.es/es/premios-princesa-de-asturias/premiados/2002-lawrence-roberts-robert-kahn-vinton-cerf-y-tim-berners-lee.html
- ↑ https://www.bodleian.ox.ac.uk/about/libraries/bodley-medal
- ↑ https://www.nytimes.com/2004/06/14/business/pioneer-who-kept-the-web-free-honored-with-a-technology-prize.html
- ↑ https://taf.fi/millennium-technology-prize/winner-2004/
- ↑ The London Gazette 57155 (brit angol nyelven)
- ↑ https://www.iop.org/about/awards/presidents-medal-recipients
- ↑ Justin Richards: BCS honours inventor of the web and computer imaging pioneer: Tim Berners-Lee, inventor of the World Wide Web and director of the World Wide Web Consortium, is to be awarded the BCS Lovelace Medal in recognition of his contribution to the development of IT. (angol nyelven). TechTarget, 2006. (Hozzáférés: 2019. április 17.)
- ↑ https://www.bcs.org/more/awards-and-competitions/lovelace-medal/, 2019. április 17.
- ↑ Web inventor gets Queen's honour (brit angol nyelven). BBC, 2007. június 13. (Hozzáférés: 2023. február 2.)
- ↑ http://www.uoc.edu/hc/berners-lee/cat/index.html
- ↑ https://www.ieee.org/content/dam/ieee-org/ieee/web/org/about/awards/recipients/maxwell-rl.pdf
- ↑ 2021. január 9., https://www.thersa.org/about/royal-designers-for-industry/current-royal-designers-for-industry, 2021. január 9., https://web.archive.org/web/20210109231326/https://www.thersa.org/about/royal-designers-for-industry/current-royal-designers-for-industry
- ↑ https://www.uliege.be/cms/c_9266244/fr/docteurs-honoris-causa-sur-proposition-des-autorites-de-l-uliege
- ↑ https://www.harvard.edu/on-campus/commencement/honorary-degrees, 2019. május 9.
- ↑ http://internethalloffame.org/inductees/year/2012, http://internethalloffame.org/inductees/tim-berners-lee
- ↑ http://qeprize.org/internet-and-web-pioneers-win-qeprize/
- ↑ Yale awards 12 honorary degrees at 2014 graduation, 2014. május 19.
- ↑ https://president.ee/et/teenetemargid/teenetemarkide-kavalerid/30333-timothy-john-berners-lee, 2023. június 13.
- ↑ https://awards.acm.org/about/2016-turing
- ↑ https://amturing.acm.org/award_winners/berners-lee_8087960.cfm
- ↑ https://awards.acm.org/award_winners/berners-lee_8087960#140
- ↑ https://www.defectivebydesign.org/tim-berners-lee-receives-obedience-award
- ↑ http://axel-springer-award.com/archiv/2017-2-2/, 2019. szeptember 27.
- ↑ https://www.acm.org/media-center/2024/january/fellows-2023, 2024. június 24.
Források
[szerkesztés]- Tim Berners-Lee életrajza (angolul)